A kapcsolófrekvencia az EMI/RFI szűrőkön keresztül a hálózat felé szerintem csak minimális szinten jut át, egy ilyen jobbfajta fogyasztásmérőnek pedig épp az a dolga, hogy ne mintavételszerűen mérjen (mint az egyszerűbb multiméterek), hanem a szinusz, illetve torzított szinusz által lefedett területet értékelje ki pontosan. Áram, feszültség és fázistolás szempontjából. Más kérdés, hogy végeredményben ez is mintavétel, csak sűrűbben.

Viszont az is elvárható egy ilyen műszertől, hogy a kapcsolófrekvencia maradékának szűrésére további alkatrészeket tartalmazzon, ami nem egy nagy kaland, mivel az 50 Hz nagyságrendekkel alacsonyabb, így könnyen leválasztható.

Egy elméletem lenne, de az is támadható.

Erősen ingadozó terhelés esetén el tudnám képzelni, hogy egyes időpillanatokban az energiafelvétel csak a pufferből történik, miközben annak töltése (a PFC által) szünetel. A PFC-vezérlő természetesen méri a puffer feszültségét, a szabályzókör a változásokra nagyon gyorsan reagál, normális esetben, így a konkrét áramkör ismerete és mérése nélkül egyebet nehéz lenne kitalálni, még ha javítottam is már hasonlókat (más készülékekben), de olyankor nem pont ezzel foglalkozik az ember.

[ Szerkesztve ]

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Ha megnézzük a belsejét:

http://ru.gecid.com/power/chieftec_ctg-500-80p/

Akkor kiderül, hogy minden jel szerint ilyen felépítésű, vagy épp ugyanez az áramkör, némileg módosítva (eleve a rajzon két soros hálózati puffer szerepel):

http://ab57.ru/schema/PUH400W.pdf

Szekunder oldalon egy 8-lábú monitoring IC látható, ami áramfigyelésre önmagában alkalmatlan. Feszültségeket figyel, fogadja az alaplap PS_ON jelét, majd egy optocsatolón keresztül tápfeszültséget kapcsol a primer oldali kontroller IC 7. lábára, amitől elindul a PWM vezérlés, majd a feszültségek beállása után kiadja az alaplap részére a Power_Good jelet.

A primeráramot a kapcsoló-FET Drain lábánál beiktatott 0,12 Ω ellenálláson eső feszültség alapján figyeli a kontroller. Túláram esetén leáll a PWM működése. A primeráram a tápegység pillanatnyi összteljesítményével arányos, az ágak között nem tesz különbséget (miután nem tud).

Egy másik optocsatoló szolgál egy TL431 precíziós sönt-stabilizátor segítségével a kimeneti feszültség stabilizálására. A 12V és 5V egyaránt be van kötve ebbe a körbe, a 3,3V szabályzása külön történik.

Harmadik optocsatoló a készenléti 5V segédtápot stabilizálja, illetve csatolja vissza a hálózati oldalra.

A rajzon látható ugyan 12V1 és 12V2 ág, de az csak abban nyilvánul meg, hogy külön LC-szűrőtagot kaptak, feszültségfigyelés csak a V1 ágon történik, áramfigyelés egyiken sem. Mindamellett nem célszerű túlzottan egyenlőtlenül terhelni, még ha bírja is az L3-L4 tekercs, mert a szűrőkapacitás 40 A terhelésre már kevés elvileg.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Természetesen PFC-áramkör sem szerepel a rajzon, míg a fotón aktív PFC látható.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Egy Zener nem sokat ér ilyen helyen, még a nagyobb fajtának számító ZX-szériát is kiröhögi egy tápegység, miután szétszakította, illetve a jelleggörbe meredeksége szempontjából sem a legkedvezőbb ilyen célokra.

TVS dióda inkább, ami a merevlemezeken is szokott lenni. Vagy egy ilyen áramkör, 100A csúcsokat elviselő tirisztorral:

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Csak azt írtad, hogy:

Az egy Zenert-t tartalmaz...

Ez így nem állja meg a helyét, ha már mélyvíz, emiatt írtam.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Úgy vontam a párhuzamot, hogy a két tápegység elektronikailag, kapcsolási rajz szempontjából, a nyomtatott áramkör alsó és felső nézete alapján, szemmel láthatóan azonos elvi felépítésű. Eltekintve az említett PFC- áramkörtől és a kettős puffertől.

Párhuzam, illetve a feltett kérdés megválaszolása szempontjából számomra lényegtelen, hogy ki gyártotta és milyen minőségben, itt tisztán csak az áramköri felépítésről volt szó.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Pedig a választ már elrejtettem a sorok között, elég feltűnően. Ha megnézünk több ilyen rajzot, amiben a 8 lábú figyelő IC található, amit mellesleg többféle típusszám alatt is gyártanak:

HY510N
PS113
W7510 (ez egy rajzon van, adatlap nincs).

Hármat írtam most, de láttam más néven is. Egy célt szolgál mind, azonos a lábkiosztás is.

Ilyen IC-vel felépített tápegységek szekunderköri áramot egyáltalán nem mérnek. Egy ág áramát sem, több ág áramát sem, miután arra nem alkalmas. Ha áramot akarnának mérni, ahhoz további kiegészítő áramkörök, illetve IC kellene, de ez nem igazán fér bele a koncepcióba, az adott kategórián belül (gazdaságosság). Nem véletlen, hogy ilyet nem is láttam még.

Nem véletlenül tértem ki külön arra is, hogy ennél a megoldásnál a tápegység túláramvédelmét csak a primerköri áram mérésével oldják meg, a FET Source lábánál beiktatott áramfigyelő ellenállás segítségével.

Amit ugyebár korábban jeleztem, hogy véletlenül Draint írtam Source helyett, csak törölve lett.

Mint ahogy a TL494 IC-re épülő tápegységeknek is van egy jellemző, klasszikus elrendezése, amit az évek során nagyon sok cég gyártott (noha ezen belül akadtak néha egyedibb elgondolások is, de többség egy sémát követett), hasonlóan ez a "8-lábú" megoldás is egyfajta jellemző konstrukciót takar, amit szintén nem kötődik gyártócéghez. Nem egy jogvédett kapcsolásról beszélünk, az IC-k gyártóinak eleve érdeke, hogy minél többen használják az áramköreiket.

Utóbbin belül is lehetnek persze eltérések, PWM-vezérlő típusa például, vagy a standby tápkör egyikben IC-s, másikban diszkrét stb, de a lényegi felépítésen nem változtat.

A TL494-nél például a fő vonalakat az határozta meg, hogy a PWM-vezérlő a szekunder oldalon helyezkedik el, mivel ahhoz galvanikusan több ponton kapcsolódik, ezért itt optocsatoló nem szükséges a stabilizáláshoz, vagy épp az indításhoz sem. Viszont szükség van egy impulzuscsatoló trafóra, ami a hálózati oldalon lévő kapcsolótranzisztorok meghajtását lehetővé teszi, galvanikusan elválasztva.

Itt minden részlet logikusan összeáll, ha nyitott szemmel nézi valaki. Beleértve persze azokat a részleteket is, amire terjedelmi okból ki sem tértem.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Laikus kérdésekre van másik topik:

Melyik tápegységet vegyem?

Ha már engem is feljelentett valaki a moderátornál (talán fájt neki az igazság), akkor tartsuk be a játékszabályokat!

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Mindent nem lehet kitalálni egy fotóról, az IC-k adatlapját kellene például megnézni, abból sok mindenre rá lehet jönni, valamint lekövetni a főáramköröket, ami legjobban közelről látható.

Gondolom, a kisebbik panelon az aktív-PFC van, valamint a felső részén a standby áramkör látszik, ehhez tartozik a hateres kábel. A négytűs csatlakozón megy át a DC 400V.

Másik panelon egy duplatrafós rendszer, gondolom nem szinkron-egyenirányítós, hanem a klasszikus diódás, a trafók után látható 3 db hűtőborda méretéből ítélve.

A H8-H9 bordákon vannak bizonyára a trafók primerjét kapcsoló tranzisztorok, a panel felső részén pedig további átalakítók.

Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.