Hirdetés

2019. február 21., csütörtök

Gyorskeresés

Téma összefoglaló

Téma összefoglaló

  • Utoljára frissítve: 2015-09-06 22:56:53

LOGOUT.hu

Ezt a topik azért került létrehozásra, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai, valamint magánvéleményüket az ebben a témában kevésbé járatos fórumtársaikkal.

Összefoglaló kinyitása ▼

Hozzászólások

(#1) rudi


rudi
(PH! félisten)

Ezt a topicot azért hoztam létre, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai valamint magánvéleményüket ebben a témában kevésbé járatok fórumtársaikkal.

Ennek fényében NAGYON KEMÉNY MODERÁLÁS VÁRHATÓ. A moderálás nem irányul senki ellen, de az itt megjelenő anyag nagyon értékes, és egyedi, megér egy alapos elkülönítést, tisztítást. Lehet kérdezni a fórumtársaktól, de mellőzzük kérem a ''milyen tápotvegyek'', ''mennyit ad le egyik másik táp'', ''megjavítod-e az enyémet'' jellegű kérdéseket, ezek feltevésére van másik topic, vagy levélben is meg lehet tenni. Tudom, sokkal egyszerűbb ide egy ''egysorost'' biggyeszteni, de megköszönném ha nem rombolnátok, amit építeni próbálunk.

Tápvásárlással kapcsolatos kérdéseket ide várjuk.
Akinek egyedi, hibás, vagy gyanús tápja van, az ide írjon.

Ebbe a topicba csak akkor írj, ha általános tápos kérdésed van és a megelőző hosszászólásokat átolvasva nem találtál választ a kérdésedre (használd a keresőt is!). Ha nem így cselekszel, a hozzászólásod törölve lesz. Ezzel kapcsolatban rudit keresd meg privátban és ne itt méltatlankodj majd!

TUDÁSTÁR

Viszonylagos teljesítmény behatárolás a mai rendszereknél [link] a topicot innen továbbolvasva is vannak érdekességek.

19 táp huzamos terheléses vizsgálata - komoly presztizsű modellek is betliztek - [link]

Szünetmentes áramforrások tesztje [link]

Komponensek fogyasztása [link]

Többféle konfiguráció ágankénti fogyasztásának vizsgálata [link]

Miért nincs haszna a ''szoftveresem'' kimutatott feszültségadatoknak [link]

Túlmelegedés hatása egy Acorp alapú rendszeren [link]

Acorp LC 235 táp javítása [link]

Codegen 300 Display tápegység javítása [link]

Visszacsatolt tápegység magyarázata [link]

Coolink AP-400X javítása [link] és [link]

PROHARDVER! Tápteszt 26 táptól 2003 júliusából egy kis elmélettel az elején [link]

ATX12V szabvány Csaba_20_ tolmácsolásában, csatlakozók, feszültséghatárok, PFC, egyszerű tesztelés leírása [link]

Vásárlási tanácsadó Csaba_20_ tolmácsolásában, kellő teljesítményről, alkatrészek fogyasztásáról, védelmekről, ergonómiáról [link]

[ Módosította: BomiBoogie ]

Resistance Is Futile. You will be assimilated!

(#8) Csaba_20_


Csaba_20_
(PH! addikt)

Egy Coolink AP-400X típusú tápegység javítása után készítettem pár képet. Leírom a tapasztalataimat képekkel illusztrálva.
(Sajnos nincs se profi fényképezőgépem, se képszerkesztőm Paint-en kívül, így nagy és rossz minőségű képek lettek.)

Az első képen Bővebben: link a primer oldali pufferkondenzátorok láthatóak. Ami problémás lehet, hogy teljesen a hűtőbordának vannak szorítva. Általában a szekunder oldali hűtőborda jobban melegszik, mint ez, de akkor sem igazán szerencsés ez a megoldás. Ráadásul 820uF/200V-os kondenzátort ilyen fizikai paraméterekkel nehéz magyarországon beszerezni. Általában szélesebb és alacsonyabb kondenzátort lehet kapni, amit nem lehet emiatt beszerelni a tápba.

A második képen Bővebben: link látható, hogy a 230V-os hálózat(fázis,nulla) egy csatlakozó segítségével lehúzható, megkönnyítve a szerelést. Azonban a 115/230V-os kapcsoló vezetékei közvetlenül be vannak forrasztva. Az AP-400X-1T3 feliratú alkatrész a készenléti táp transzformátora, közvetlenül alatta látszik egy optocsatoló, ami azt jelenti, hogy visszacsatolt tápegységről van szó. Ez pozitív dolog.

A harmadik képen Bővebben: link a szekunder oldali hűtőborda látható, rajta a ventilátor hőszabályzójával. Legtöbb esetben a termisztort(zöld TTC104 feliratú alkatrész) legalább hozzászorítják a hűtőbordához, de itt csak a közelében, a levegőben lóg, így a környezeti hőmérséklet változására tud csak reagálni. Ez nem a legmegfelelőbb megoldás, túl lassan reagál.

A negyedik képen Bővebben: link a javítás utáni állapot látható. Az a fényes tetejű kondenzátor eredetileg teljesen a hűtőbordához volt szorítva, közvetlenül az egyik tranzisztor mellé. Távolabb hajtottam a bordától, hogy ne érje közvetlenül hő.

A tápegységben nincs PFC, de a gyártó ezt nem is állította. Azonban ekkora teljesítménynél már tudomásom szerint kötelező lenne.

A tápegység hibáját a szekunder oldali kondenzátorok kiszáradása okozta.

[Szerkesztve]

(#10) Chieftec válasza Csaba_20_ (#8) üzenetére


Chieftec
(őstag)

A képek nekem nem jönnek be. elmondanád hogy mit jelent pontosan az hogy ''visszacsatolt tápegység?''

(#11) Csaba_20_ válasza Chieftec (#10) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

A képek jelenleg amiatt nem jönnek be, mert a szolgáltató nem elérhető(srv.hu).

Még annyit szeretnék hozzáfűzni a korábbi hozzászólásomhoz, hogy több kondenzátort is az erősen melegedő alkatrészek közelébe volt helyezve. Ha nem ennyire közel lennének, akkor nem feltételezhetnénk szándékosságot, de így azért megkérdőjelezhető a véletlen.

Visszacsatolt tápegység

Visszacsatolás azt jelenti, hogy a vezérlés a kimeneti változást érzékelve történik és nem csak egy magárahagyott, szabadon futó oszcillátor végzi a kapcsolgatást. Utóbbi annak a meghibásodás típusnak az egyik forrása, amikor a kimeneti feszültségek megemelkednek és magukkal viszik a tápegységre kötött terheléseket, a teljesgépet. A készenléti tápegység, - ami szaknyelven off-line tápegység - felel a vezérlő IC(általában TL494) tápfeszültségéért is. Ha a készenléti tápban kiszárad az oszcillátor(RC tag) kondenzátora, megemelkedik a kapcsolási frekvencia, ez a transzformátor kimenetén a feszültség négyzetes középértékének a megemelkedésével jár. Amíg az +5Vsb általában stabilizálva van egy 7805-tel, addig a TL494 tápja nincs stabilizálva. Így az IC megemelkedő tápfeszültsége hibás működést okoz, végső esetben a tápegység tönkremenetelét az említett túlfeszültségekkel együtt. Ekkor a tápegységen belül azt lehet látni, hogy a vezérlő IC tápjának kondenzátorai, ami 50V-osra vannak méretezve, mind fel vannak robbanva. Az IC abszolút maximum tápfeszültsége 41V. Ha a kondenzátorok már felrobbantak, akkor az azt jelenti, hogy 50V-nál nagyobb feszültséget kapott az IC is. Ilyen esetben általában a vezérlő IC tápágában lévő alkatrészek igencsak túlmelegszenek. A égéshez pedig csak oxigén, anyag és megfelelő hőmérséklet kell, ha jól tudom.;)

[Szerkesztve]

(#13) tildy válasza Csaba_20_ (#11) üzenetére


tildy
(PH! nagyúr)

Küld át nekem felrakom az oldalamra. Úgyis az én tápom volt az alany:B

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

(#17) pisti válasza Csaba_20_ (#11) üzenetére


pisti
(őstag)

Látom te értesz valamicskét a tápokhoz.
Szerinted a következő hibajelenséget mi okozhatja? ( A táp típusa Coolink AP350X)
Pár hete egy áramszünetet követően, nem volt hajlandó elindítani a gépet miután újra áram alá került a táp. Azóta ha teljesen áramtalanítom a tápot, várni kell 1-2 percet amíg el lehet indítani a gépet, és eközben ilyen fura halk sercegő, sípoló hangot hallat, mintha valami töltődne. Mióta ez történt gondolkodok egy tápcserén, de közben remélem, hogy mégse lesz rá szükség. Viszont erre a problémára eddig senki nem tudott semmit mondani, hogy mi lehet az okozója.

(#18) Csaba_20_ válasza pisti (#17) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

Látatlanban nem szívesen mondok vélemény róla.

(#25) Printszkrín


Printszkrín
(senior tag)

Akkor ide is bedobom, amit a másik tápos topikban kérdeztem,
kiegészítve azzal, hogy bárkinek a segítségét elfogadom.

''Szia Stol!

Teljesen off leszek. Azért kereslek, mert úgy emlékszem, te vállalsz táp javítást.
Az ominózus darab Chiftec 340-es, 4, vagy 5 éves darab. Nem halt meg
teljesen, de ha sikerül képet beszúrnom látni fogod, hogy nem éppen
egészséges.
Az egyik melegedő ellenállás megsütötte a mellette levő kondit.
A táp instabillá vált, gép elkezdett fagyogatni, stb.
Kédésem az volna, van-e kedved ezzel foglalkozni?''

Itt talán nem annyira off.

Köszi előre is

Amikor az állatkertben az elefánt mogyorót dobál neked, ideje diétáznod!

(#27) rlazol


rlazol
(PH! kedvence)

ez a maxx.hu-n lévű kütyü mennyiben jobb/rosszabb mint egy AVG villámvédő? Ez utóbbin rágóta filózok, de pl. Dryman kolléga szerint nem sokat ér. És ugye 9000-be kerül (mármint az a típ. ami nekem kell), szemben a maxx 2-3 k-jával...
mi a tápszakik véleménye?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

(#28) tildy válasza pisti (#17) üzenetére


tildy
(PH! nagyúr)

Ugyanez volt nálam is. '', nem volt hajlandó elindítani a gépet miután újra áram alá került a táp. Azóta ha teljesen áramtalanítom a tápot, várni kell 1-2 percet amíg el lehet indítani a gépet''
Bár nálam nem sercegett.
Csaba_20 emlékszel hogy meséltem ezt?
Nálam a kondik száradtak ki.

[Szerkesztve]

"Tartsd magad távol azoktól, akik le akarják törni az ambíciódat! A "kis" emberek mindig ezt teszik, de a nagyok éreztetik veled, hogy te is naggyá válhatsz" - Mark Twain

(#31) Csaba_20_ válasza rlazol (#27) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

Véleményem az, hogy kevered a dolgokat. A Maxx nevű túlfeszültségvédő a tápegység kimenetére van, az AVG villámvédő pedig a 230V-os hálózatra. A korábban belinkelt cikkek olvasása erősen ajánlott!

Bővebben: link

(#33) Csaba_20_


Csaba_20_
(PH! addikt)

A kiszáradás természetes jelenség elektrolit kondenzátoroknál. Az elektrolit egy zselé szerű anyag, aminek az elektronikai jellemzői a száradás folyamán megváltoznak. A száradást a magas hőmérséklet elősegíti.

(#34) Fade_Away válasza Csaba_20_ (#33) üzenetére


Fade_Away
(őstag)

tehát rendszeres használat esetén 5+év után mindenképp megtörténik ''akármilyen'' is a táp hűtése.
Van más elektronikus alkatrész is tápokban ami ''megfáradhat'', vagy csak ezt illik 5+évente cserélni?

(#35) rlazol válasza Csaba_20_ (#31) üzenetére


rlazol
(PH! kedvence)

köszönöm a linket!

Az villámvédő és a maxx közötti különbség tiszta, a kérdés az, hogy mennyiben fedik le egymás hatáskörét? A múltkoriban lehetett olvasni egy balesetről, melynek során valahol 500 V ment a hálózatra a 230 helyett, mindent tönkteréve ami be volt kapcsolva. Ettől én félek. Ettől (elvileg) egy villámvédő megvéd. Akármilyen márkás tápot veszek (ráadásul most codegen van) az bármikor elfüstölhet, magával rántva azt, ami mögötte van. Ettől is félek, ettől (ha jól értem) a maxx véd meg.
Ha jól értem, akkor ha csak maxx van, az mondjuk villámcsapás esetén megóv mindent kivéve a tápot. A villámvédő megóvja a tápot is, ha megóvja. Megóvja? Mennyire megbízhatóak ezek?
És a villámvédő nem véd meg a tápomtól, ugye? De abban van UTP+Telefon védelem, ami a maxx-ban nincs. Ha azon érkezik csomag, az csak az érintett kártyát nyírja ki? és integrált esetén?

Ezért kérdem, hogy mi a jobb/optimálisabb megoldás? Esetleg mindkettő? Helyi viszonyok (Dél-Buda) mennyire számítanak?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

(#36) rlazol válasza Csaba_20_ (#33) üzenetére


rlazol
(PH! kedvence)

és még annyi, hogy a cikkedben azt írod, hogy az ATX szabványban alapból benne van a túlfesz elleni védelem. Ez mennyire megbízható?

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

(#37) Csaba_20_ válasza rlazol (#35) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

Ha ennyi kérdésed van a védelmekkel kapcsolatban, akkor nem lehet tiszta a Maxx és a villámvédelem közti különbség.

Egymás hatáskörét semmennyire nem fedik le. Az említett villámvédő valójában egy D osztályú villámvédőnek felel meg. Típustól függően, pár J-tól 1-2 kJoule-ig terjedő védelemről van szó. Ekkora energiájú feszültségtüskét képes kioltani olyan szintre, hogy a hálózati feszültségbe ne szóljon bele jelentősen. Ha nincs B és C osztályú villámvédelem beépítve a D osztályú elé, akkor a D osztályú védelem használata ellenjavalt. Egy villám fajlagos energiája megajoule-okban mérhető.

A Maxx túlfeszültségvédő a tápegység kimenetein megjelenő, túl magas feszültségek esetén lép életbe. Nem minden kimenetet véd, tipikusan csak a +5V-ot és a +12V-ot. Ha ezeken az ágakon megemelkedne a feszültség, akkor rövidre zárják azokat.

A védelmek a mögöttük lévő egységeket képesek megvédeni de csak bizonyos mértékig. Egy közvetlen villámcsapástól csak a korrektül kiépített villámvédelem képes megvédeni.

(#38) Csaba_20_ válasza rlazol (#36) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

A szabványban benne van a túlfeszültség elleni védelem (OVP), de az nem jelenti, hogy a tápokba is beépítik. Hasonló védelmet biztosít, mint a Maxx. Persze ezen lehetne vitatkozni, hogy melyik a jobb.

(#39) rlazol válasza Csaba_20_ (#38) üzenetére


rlazol
(PH! kedvence)

vagyis ha jól értem, önmagában egy villámvédőnek sok teteje nincs, mit jelent a korrekt villámvédelem?

viszont egy maxx-t beszerzek, aztán meg egy 360-s chieftecket. :)

Az orvosom szerint elmebajban szenvedek. Ez butaság. Minden percét élvezem!

(#40) Csaba_20_ válasza rlazol (#39) üzenetére


Csaba_20_
(PH! addikt)

A korrekt villámvédelem azt jelenti, hogy az épület rendelkezik a törvényben előírt villámhárítóval és különböző villámvédelmi zónák szerint van kialakítva a szükséges hálózati villámvédelem. A hálózatot ért közvetlen villámcsapások ellen B és C osztályú villámvédelem van kiépítve oda, ahova szükséges. Valamint az érzékenyebb készülékek számára D osztályú védelmek állnak rendelkezésre. Magyarországon a B osztályú villámvédelem kiépítéséhez legtöbb esetben a szolgáltató szükségeltetik, ugyanis az ő tulajdonában van az a villamos szakasz, ahova be kell azokat építeni. Szerintem az ilyen számítástechnikai boltokban is kapható túlfeszültségvédők legtöbbje parasztvakítás. A BME-n legalább egy féléven keresztül foglalkoznak a villámvédelem kérdésével, valószínüleg nem azt a pár darab túlfeszvédőt oktatják addig.:DD

A Maxx beszerzése és beszerelése nem rossz ötlet.

(#41) stol válasza Printszkrín (#25) üzenetére


stol
(PH! addikt)

Miskolc környéke hozzám, Budapest környéke Csabához tartozik:D

Még több sarcot, még több adóóót túl sok nettó marad a fizetésünkből, aztán problémát jelent az elköltése...

(#42) stol


stol
(PH! addikt)

Inkább, 2-5évig mondanám.
FSP-éknél, 3 év, de max 5 év.
Sirtec-nél, 1,5év.
CG-nél, 1 év.

Még több sarcot, még több adóóót túl sok nettó marad a fizetésünkből, aztán problémát jelent az elköltése...

(#43) L3zl13 válasza Csaba_20_ (#38) üzenetére


L3zl13
(PH! félisten)

Márkásabb tápokban mennyire jellemző, hogy bele van építve ez?

Aki hülye, haljon meg!

(#44) Flashcash válasza L3zl13 (#43) üzenetére


Flashcash
(Közösségépítő)

A márkás tápokba be van építve, és az adatlapjukon külön feltüntetik a túlfeszvédelmet.
A gyártó weblapján érdemes körülnézni.

(#45) mik


mik
(újonc)

Kis teljesítményű géphez (VIA EPIA + 2,5'' vinyó) keresek tápot. Mindenhol csak legalább 300W-os ATX-et találok. Hol lehet 100-200W-ost beszerezni, ami térfogatban is kisebb? (Egy barebone-t csak a táp miatt azért nem szeretnék megvenni...)

(#46) Flashcash válasza mik (#45) üzenetére


Flashcash
(Közösségépítő)

Nem nagyon lehet nálunk SFX tápot külön kapni.
Ha mégis házat veszel a Foxconn DH153B házban 200W-os FSP SFX táp van.

(#47) bolcsodal


bolcsodal
(PH! addikt)

Akkor pl. egy Gembird túlfeszvédő télleg nem ér semmit? El vagyok keseredve. Mondjuk a magyar panelek nem a villámvédelemről híresek sztem. Én nem értek hozzá, de a biztosítékszekrényben levő 10-12A-es kismegszakítókan nem lenne érdemes kicserélni 16A-esre? Vagy a kisebb kismegszakítókat ezért szerelték be, mert a hálózat ennyit bír?

They drew first blood....

(#48) Flashcash válasza bolcsodal (#47) üzenetére


Flashcash
(Közösségépítő)

A kismegszakító nem villámvédő. A házban levő villámvédelmet és a villámáram levezetőket lehetőleg a fogyasztásmérő előtt kell elhelyezni az áramszolgáltató engedélyével.

Ha a kismegszakítót nagyobbra cseréled pl. 10A->16A az azt jelenti hogy csak nagyobb terhelés hatására fog lekapcsolni, ez túlmelegítheti a 10A-re méretezett vezetékrendszert.

[Szerkesztve]

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.