Korábban már góré fórumtársunk leállított, így be kell érnetek "tehetségesebb" verselőkkel, vagy a nagy klasszikusok beidézésével. 
Na jó, engedek a kísértésnek... 
Két kerék forog a nyáklapi asztagon,
Mérnök úr, ez már nem az én asztalom:
Minek az alaplapra hányni,
gányolni, lomolni,
szaltó mortáléba keringeni két vacak malomkő között
hol kő kövön nem marad,
csak por, kóc, bohóc orr-világa
senyved kerregő prések közé szeletelve.
Elmentek ezeknek...
hála a szeleknek
mikor kidurrantották
az Elme-Potalából.
[ Szerkesztve ]
