Engem Sartre ateizmusa sokkal inkább megdöbbent. Nem olyan mellveregetős, szemfelnyitogatós, hanem benne húzódik az a mély undor és magány, ami talán pokol Isten nélküli létének is a kínja lesz.
Nekem Dawkins ateizmusa inkább magamutogató, mint ésszerű. Megcáfol olyan érveket, amiket meg sem értett igazán, aztán kihúzza magát, hogy ugye, milyen jó ateistának lenni...
"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor
