Engem jobban zavart, amikor megkaptam a csekket az autópályás 100 helyett 117 kmph-s gyorshajtásomról, holott én vagyok az, akit mindig mindenki le akar tolni az autópályáról, mert minden 80-as korlátozást betartok. Na, ezt pont nem sikerült. (Jó kapás lehetett nekik amúgy aznap, mert a többség még ennyire sem lassított le, egy messziről láthatóan elhagyatott építési terület volt az út mellett, és már a korlátozó tábla előttről látszott a feloldó tábla is.) Felfogtam úgy, hogy ez a karma, voltam én is hülyegyerek boldog legénykoromban, akkoriban bezzeg mindent megúsztam. Szóval valahol biztos megérdemlem. Ellenben az, hogy a vöröslő fejű idióta mögöttem mit üvöltözik, az egyáltalán nem érdekel, kerüljön ki, ha gyorsabban akar menni. Fedélzeti kamerám azért van, biztos, ami biztos.
Minap amúgy intettem az utcánkban egy bmw-snek, hogy lassítson, megállt, mondja nem ment gyorsan, csak 18-cal, meg sose hajtana gyorsan, ott ül a gyerek neki is hátul. Kérdezem, szerinte mennyivel lehet itt menni, mondja 20-szal, szóval tök szabályos volt. A gond az, hogy a 20 kmph az itt már közel 3x-os sebességtúllépés, mert ez egy ‘spielstrasse’ (lakó-, és pihenőövezet), ahol a megengedett legnagyobb sebesség a schrittempo (lépésben), ami hivatalosan 7 kmph. Történelmi belváros, dombos, enyhén kanyargós, szűk utcácska, macskakő, hivatalosan csak lakók, és szállítók hajthatnak be, de ezt kb mindenki leszarja. Amúgy normálisan kommunikált a csóka (én is), remélem meg is szívlelte, amit mondtam.
p
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.