- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- sziku69: Szólánc.
- Aggregátor gondjai, örömei, és elmélkedései
- Chosen: Canon 5D II - portrézás 2025-ben
- zebra_hun: Hűthető e kulturáltan a Raptor Lake léghűtővel a kánikulában?
- Drivv: Prehistorik 2 - Retró Játékpercek! 1. rész
-
LOGOUT
Debian GNU/Linux
Új hozzászólás Aktív témák
-
lev258
veterán
válasz
honda 1993 #6198 üzenetére
Az AMD honlapján ott a driver, vagy van egy leírás, csak követni kell.
-
honda 1993
senior tag
Sziasztok.
Valaki tudja hogy honnan lehet letolteni hd 7870-hez a drivert ?
Debianra sehol nem talalok. ( csak windows-ra )
Es most 4:3-as keparanyban jeleniti meg a kepet, illetve a felbontas sem 1920*1080.
-
Archttila
veterán
Szerintem a stable nem kifejezetten jo Desktop-ra, backports ide vagy-oda. En mar hosszu evek ota testinget hasznalok, naponta frissirtem es az eg vilagon semmi gondom nem volt meg vele. Gondolom az tiszta, hogy az Ubi LTS is testing, de a jelenlegi legfrissebb 14.10 az unstable agra epul!
A legfrissebb Gnome 3.14 pedig most kerult be a testingbe... (tegnapelott)
Debian stable: 3.4
Ubuntu stable: 3.8
Elotte 1.5 evig az unstable agat hasznaltam, es a legnagyobb hiba az volt, amikor az egyik frissites utan az Xfce compozitor nem mukodott. Nyilvan megvoltam nelkule, de ugye SID-be hamar jon a fix, igy 2 nap mulva javitva is lett.Nem kell felni a testing-tol
folyamotasan friss csomagok, stabil mukodes Desktop-on.
-
Köszi, így már értem.
A backports repo mennyire friss, és kb. milyen jellegű csomagok szoktak benne lenni?
pl. Gnome nagyobb újításai, vagy hasonlók bekerülnek ide?Egyébként számomra nem gond, hogy a debian nem rolling, mert otthonra pont az kell, hogy rengeteg progi legyen rá, és azok jól működjenek.
Ritkán azért előfordul, hogy egy progiban van valami funkció, ami megtetszik és az jó ha elérhető valahogy. -
Friczy
senior tag
Számomra a Debian jobban kézreáll, mint az Arch (azzal együtt, hogy az Arch nagyon szimpatikus disztribúció).
Teljesen más a két rendszer alapfilozófiája, az Arch igyekszik minél kevesebbet változtatni egy-egy programon, míg a Debian sokkal többet alakít át rajta, valamint sok esetben az alapértelmezett konfiguráció is használhatóbb. Ebből a szempontból mindenképpen könnyebb a Debian használata. További előny, hogy a csomagválasztéka sokkal nagyobb. Nagyon sok minden, ami Archnál csak az AUR-ből érhető el (az ennek megfelelő minimális támogatással, és a rendszeres újraforgatásos upgrade-del együtt), a Debianban része a disztribúciónak, simán felrakod, bekonfigurálod, és készen is vagy.
Hátrány lehet (főleg az Archhoz szokott felhasználóknak), hogy a Debian nem rolling release, ha kijön egy stabil kiadás, abba a következő stabil kiadásig nem kerülnek bele új verziók (egy-két kivétel van - pl. Iceweasel, ami tulajdonképpen a Firefox - ez túl gyorsan változik ahhoz, hogy évekig ugyanaz a verzió maradjon). Tehát a Debian hamar elavul, ez inkább desktopon hátrány, serveren viszont előny a stabilitás.
A csomagok maintainerei átírják a kódot (pontosabbban patchet készítenek hozzá), a patcheket természetesen visszaküldik az upstream felé is, aztán azt vagy elfogadják, vagy nem.
Illetve mivel alapelv, hogy csomagverzió a stabil kiadáson belül nem változik, az időközben megjelent biztonsági hibákat visszaportolják a régebbi programokba (amennyiben azok érintettek a hiba szempontjából).
-
Köszi.
Eddig Arch-al elvoltam, gondolom, annál nem lesz problémásabb, vagy de?Viszont egy kérdés felmerült bennem: Ilyenkor a disztro kezelői változtatnak egy adott hibás csomag kódján is, vagy csak jelentik a csomag kezelőinek?
Ha bele írnak a kódba, akkor ilyenkor szokás a fixet a csomag kezelőjének visszaküldeni, vagy több párhuzamos kóddal fut egy adott csomag egy időben nagyobb disztrónként?Sorry, ha nagy hülyeséget kérdeztem, sejtem, hogy ez a linux világban alapvető dolog, de nálam elég kevés gond volt az eddig használt disztrókkal, így kevés dolognak kellett utánanéznem, így nem is lettem eddig túl nagy linux szakértő.
-
Friczy
senior tag
válasz
bambano #6192 üzenetére
Nem egészen.
A Jessie befagyasztása azt jelenti, hogy ami eddig nem került bele, már nem is fog. Viszont ha van olyan csomag, ami release-critical hibát tartalmaz, és nem tudják kijavítani a kiadásig, akkor az a csomag még kikerülhet a Jessie-ből.
Lásd:
https://release.debian.org/jessie/freeze_policy.html
Removing packages from testing during the freeze
During the freeze, we will continue to automatically remove non-key packages with RC bugs in testing and their reverse dependencies. As usual, the auto-removal system will send a notice before this happens. Please note that it is not enough for the bug to be fixed in unstable. The fix (in unstable or testing-proposed-updates) must be done in such a way that the fixed package can be unblocked and allowed to migrate to testing, based on the rules listed above.
YES, this means that your package will be removed if it (Pre-)Depends or Build-Depends on an RC buggy non-key package. And, YES, this removal occurs even if your package has no RC bugs. In other words, please ensure that your packages and their (non-key package) dependencies are RC bug free. If you can remove the (Build-)Depends on an RC buggy package in a non-invasive way, you can ask for pre-approval to make this change to avoid auto-removal of your package.
-
Friczy
senior tag
Ha a testing disztribúciót a nevével (jessie) írod be a sources.listbe, akkor gyakorlatilag amint kijön a jessie stable disztribúcióként, neked is az lesz. Tehát az átmenet észrevehetetlen.
Ugyanakkor a Jessie jelenleg nincs olyan állapotban, hogy problémamentesen használható legyen, időről időre bele lehet futni kellemetlenségekbe. Ezek nem túl nagyok, ha értesz hozzá, de ha nem, és/vagy nem szeretsz sokat reszelni a rendszeren, akkor jelenleg nem javaslom a testinget.
A jelenleg testingben lévő csomagok nagy valószínűséggel bekerülnek a stabilba megjelenéskor, persze előfordul hogy valamit mégsem sikerül bevinni, de ennek a jelenlegi fázisban már kicsi az esélye.
-
#59070464
törölt tag
Mivel tudnám real time monitorozni egy Haswell CPU aktuális órajelét és feszültségét? Illetve ugyanez érdekelne a RAM-okra is.
-
Apollyon
Korrektor
Ha testinget telepítesz, akkor az testing marad.. ha jól tévedek, nem tudsz "visszafelé" váltani.
Bár most fagyasztották be a napokban a Jessie-t, szóval új dolgok már nem kerülnek bele, max bugfixek, security update-ek (illetve a benne lévő dolgok sem jönnek ki onnan).
Asszem csak a repókkal kell variálni, de amikor pár éve összeomlott a Debianom mert összevissza telepítgettem innen-onnan, azóta nem nagyon hekkelem a sources.listAzért valaki expertebb véleményére én is kíváncsi lennék
Szerk: Cinnamont is lehet telepíteni Debire? Még nem is néztem, én MATE-tel használom de az benne van a wheezy-backportsban.
-
válasz
Apollyon #6180 üzenetére
Még két kérdés:
- Ha most van egy csomag a testing-ben (cinnamon 2.2), akkor az 100%, hogy bekerül a 8-as stabilba?
- Ha most debian testing-et telepítek (testing-re váltok), akkor várhatóan mennyire lesz macerás 8-as stable-re váltani? Támogatott ez a váltás típus? Elvileg nem látom akadályát, hiszen a mostani testing-ből lesz a 8-as stable. -
Apollyon
Korrektor
Szia!
Nem kell testinget használni, teljesen felesleges lenne. Felrakod a stable-t, lecseréled a kernelt, a backportsban megtalálod a legújabb stabilat, ami 3.16-os. A jessie (ami jelenleg a testing) 3.16-ossal fog érkezni egyébként.
A testing repóval akkor lehetnek problémák, ha felraksz például onnan egy programot, aminek a függőségei mondjuk újabb pythont igényelnek, vagy más verziójú libeket stb. ami katyvaszt okozhat.
Én egyébként 3.16-os kernellel használom, amint kijön a 3.18, frissíteni fog (jelenleg a 3.17 a stabil a kernel.org-on, de ha jól tévedek akkor a páratlan verziójú kernelek nem jönnek debianra).
Testingből én 3 dolgot telepítettem: egy torrent klienst, SMplayert, meg az integrált INTEL meghajtóját, hogy ne legyen tearing az újabb HD videóknál sem.
Miután ez megvolt, "kikapcsoltam" a testing repót, szóval megmarad a stabil vonalon a disztró, ami fontos.
A lényeg: ha újabb kernelt is használsz (amit a wheezy-backportsból kell telepíteni) teljesen stabil marad a debian, tapasztalat.
A sebességgel én azt mondom nincs probléma, egy 5400-es vinyó van a gépben ezen van a debian, mégis bekapcsolás után biossal együtt kb fél perc alatt (miután beírtam a felhasználóm és a jelszóm is) már az asztalon vagyok.
-
Sziasztok!
Otthoni gépre keresek linux disztrót, amivel minimális mennyiséget kell foglalkozni, miután belaktam, ugyanakkor stabil és biztonságos.
Debian-ra gondoltam, de felmerült bennem pár komolyabb probléma:1.) AMD Richland APU van a gépemben, ami a 3.11-es kernellel is szörnyen bugos, ezen kívül maxon pörög az órajel, mert semmilyen energiatakarékos funkció nem műxik. A 3.17-ben is jött hozzá még javítás. A legutolsó Debian tudtommal 3.2-t tartalmaz, amivel lehet, hogy nem is működne az IGP-m.
Gyári driver telepítése pedig kizárt.
2.) Sokan mondják, hogy a debian lassan bootol, pl. egy Ubuntuhoz, vagy Mint-hez képest. A kérdés, hogy mennyi az esélyem, hogy más disztrók boot gyorsító módszereit sikerrel alkalmazzam a debian esetén? Vagy ezekkel kiiktatnám a debian mármely előnyét? (nem tudom még, hogy milyen módszerekről van szó, de ha végül tényleg a debian-ra esik a választásom, akkor komolyan beleásom magam a témába)
Az első probléma megoldására azt gondoltam, hogy a kernel-t felrakom a testing-ből, majd visszaváltok stable-re. Ez menni fog? Ha nem, akkor mi miatt? A debian egyik doksijában azt olvastam, hogy csak stable -> testing -> unstable irányba lehet menni, de ha nem frissítem fel az összes csomagot, csak a kernelt (és a függőségeket), akkor nem lehet, hogy mégis vissza tudok állni? Vagy igy tökön szúrom a stable ágra jövő frissítéseket?
Vagy várjam meg a 8-as debian-t, addig meg bírjam ki a testing-en?
Bármilyen tipp jól jön.
Kössz!
-
jimmy399
senior tag
Hellosztok!
Lenne egy érdekes kérdésem.Adott egy linux 7.5-öt futtató gép. Készítettem vele egy "torrent" nevű felhasználót, majd ezzel együtt zárolva is lett a fiók. Alapvetően maga a root felhasználó is zárolt, mert nem lehet vele se bejelentkezni. Az viszont mégis hogy van, hogyha indítok egy torrent daemon-t pl "torrent" vagy root felhasználóként, akkor rendszerindításnál lehetősége van annak az usernek a nevében indulni, miközben maga a felhasználó zárolt?
-
-
tlac
nagyúr
A friss béta chrome-ban (39.0.2171.19-1) már van Wheezy alatt működő friss flash player.
[link]
Ez a két fájl kell belőle:
/opt/google/chrome/PepperFlash/libpepflashplayer.so
/opt/google/chrome/PepperFlash/manifest.json
és ez működik a mostani stabil Chrommal (38.0.2125.101-1) is. -
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Apollyon #6159 üzenetére
Úgy értettem, hogy az összes xserver-xorg-video... csomag fel volt rakva alapból, nem csak az, ami az adott videokártyához kell. Ez elvileg nem is lehetne máshogy, mert különben egy sima VGA csere után (ha másik gyártó cuccára cserélsz) lenne egy adag mókolni valód a terminálban.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Volt szabad partíció, így a nagyszülők gépén ki akartam próbálni egy friss Debian telepítést, Gnome helyett Lxde-vel, hátha gyorsabb lesz egy kicsit.
A gép egy P4-es, benne egy RV100-as régi radeon:
Advanced Micro Devices [AMD] nee ATI RV100 QY [Radeon 7000/VE], ami nem lenne baj, mert támogatott a "radeon" driverben.Leszedtem live nonfree Lxde-s hybrid telepítőt, de a live rendszer nem indult el, valamilyen xorg hibája volt de nem lehetett elolvasni, mert nagy sebességgel pörgött a hibaüzenet képernyője és az is csak akkor látszott, ha failsafe módban volt indítva.
Aztán telepítettem mivel jelenleg is jól fut a gépen a Wheezy, gondoltam nem lesz gond. Végül persze lett, a telepítés után villogó prompt volt csak. Átváltottam konzolra, aztán kiderült, hogy nincsen xorg.conf fájlom. Próbáltam konfigurálni, de azt adta vissza, hogy:
"number of created screens does not match detected devices" [link], de erről nem találtam semmi érdemi infót, a xorg wikiben is csak mint kérdés szerepel.Végül átvittem a mostani xorg fájlomat az új telepítésre, majd startx paranccsal bejött az Lxde. Magától még persze nem tölt be.
Mi lehet a xorg gondja?
-
csicsaaa
tag
Szia Friczy!
Ha jól értem, akkor nekem valóban elég amit a proxy ad! pl.:SQUID
Lényegében a proxy végzi el a két kártya közti hidat, de már csak a hogyant kell megvalósítanom! Igaz?
Már ez is nagy segítség volt, ha már tudom, nem kell NATolnom!Ha valaki tud még hozzá szólni a probléma körömhöz az ne tartsa magában!
-
Friczy
senior tag
válasz
csicsaaa #6149 üzenetére
El kell döntened, hogy NATot vagy proxyt akarsz csinálni, illetve esetleg vegyesen. Proxy esetén nem kell NAT beállítás, cserébe csak néhány szolgáltatást tudsz használni a gép mögötti hálón (http, https, ftp - over http).
Proxy esetén tulajdonképpen nem kell NAT, mert ott két külön kapcsolat van: a klienstől a proxyig egy, és a proxytól a serverig a másik. Ez utóbbit már a proxy nyitja saját címével, tehát NAT nem kell.
Persze na nem csak azt a forgalmat akarod kiengedni a gatewayen, amit a proxy tud, akkor szükséged lesz NAT-ra is, viszont ez esetben ez a proxytól független.
Egy biztos, ha mind meg akarod csinálni, amit leírtál, az kezdőként nem lesz egyszerű.
-
bambano
titán
válasz
csicsaaa #6149 üzenetére
a natolás egy darab parancs, az interfaces fájlban is be lehet állítani.
én komplett tűzfalat úgy szoktam, hogy egy shell scriptbe írom bele a parancsokat, a debian emlékeim szerint úgy szereti, ha megcsinálod a tűzfalat, kimented, és azt az indítószkriptek visszatöltik. -
csicsaaa
tag
Sziasztok!
Hozzátok irányítottak az abszolút kezdők köréből engem mint abszolút kezdőt!
Szeretnék egy teszt konfigurációt létrehozni ami DHCP szerverként és Proxy tűzfalként is szolgálna!
A DHCP szerver része a megy viszont a két kártya közötti natolást azt nem tudom megérteni a Google-ről sem!
Sokat kerestem és próbálkoztam de nem tudom hogy hol rontom el mindig.
A kártyák configja az alábbi:
# The primary network interface (ez néz kifele)
allow-hotplug eth2
iface eth2 inet static
address 10.6.12.239
netmask 255.255.255.0
broadcast 10.6.12.255
gateway 10.6.12.254
dns-nameserver 10.0.255.15 10.0.255.50
nameserver 8.8.8.8 8.8.4.4
# The secondary network interface (Ez néz befele a kliensgépek felé)
auto eth1
iface eth1 inet static
address 192.168.100.1
netmask 255.255.255.0
network 192.168.100.0
broadcast 192.168.100.255
Tehát a DHCP megy viszont nem tudom hogy a Natolást a Proxyn vagy a /etc/rc.local fájlban configoljam be?
Jó lenne még a hálózati forgalmat is szűrni és csak bizonyos weboldalak elérhetőségét engedni! NAT-olás hogyan, hol?
A proxy tekintetében a SQUID-ot gondoltam de innen teljesen elvesztettem a fonalat!
Tehát teljesen kezdőként innentől hogyan tovább? -
bambano
titán
válasz
Apollyon #6147 üzenetére
a firmware csak a zsebrouterek esetében jelenti a fő oprendszert, desktop és attól felfelé a kártyában futó szoftvert jelenti. te hiába cseréled le az oprendszeredet másra, ha a kártya prociján futó programban van backdoor.
azé' debianék letették a névjegyüket az asztalra openssl téren (a hülyeség asztalára)...
szerk: a tervezett avultatás egyszerűen rossz nézőpont. nem azért gyártanak ócskaságot, hogy hamar elromoljon és megvedd a következőt, hanem azért, mert ócskát gyártani olcsóbb. melléktermékként hamar elromlik és megveszed a következőt. hülyeség konspirációt sejtetni valamiben, ami sima észérvekkel magyarázható.
egyébként a lan kártyát is flasheled bizonyos kártyáknál, erről szólt a non-free firmware balhé debianéknál.
-
Apollyon
Korrektor
"Pár éve olvastam valahol, hogy pl. a nyomtatókba valami számlálóchipet raknak a gyártók, ami ha elér egy bizonyos számot, akkor a nyomtató megáll, nem nyomtat tovább, "elromlik"."
Ez a The light bulb conspiracy (A villanykörte összeesküvés – tervezett elavulás) c. dokumentumfilmben volt, amiben azt mutatják be, hogy a fogyasztói cikkeket szándékosan úgy gyártják, hogy egy megadott időn belül tönkremenjenek, így fenntartván a profitot.
Az meg hogy a routerben meg ethernet kártyában van valami sec. leak, az kemény. Mi van akkor, ha pl lecserélem a routeren a firmware-t OpenWRT-re?
Gondolom a lan kártyát is flashelni kéne valami okossággal.
Amúgy meg IPtables + fail2ban aztán good luck.
ON: Debiant tört már fel valaki? Oké, nem az oprendszer a lényeg, de akkor sem hallottam még ilyet .p
-
Penty
aktív tag
válasz
Fritz Teufel #6145 üzenetére
Kicsit félreértetted. A "független magánember akciója" alatt én azt értettem, hogy remélhetőleg egy Szergej majd kitalálja, hogy hogyan lehet valami egyszerű módon kiiktatni a csúnyaságot a hardverből.
Pár éve olvastam valahol, hogy pl. a nyomtatókba valami számlálóchipet raknak a gyártók, ami ha elér egy bizonyos számot, akkor a nyomtató megáll, nem nyomtat tovább, "elromlik". Egy orosz fickó meg rájött, hogy hogyan lehet kinullázni ezt a chipet, és így ismét működésre bírni az "elromlott" nyomtatót. Na, valami ilyesmire gondoltam én. -
Fritz Teufel
addikt
Azt felejtsd el! A tervezés után engedélyeztetni kell a megfelelő hatóságoknál. És már bukott is a mutatvány.
Ez olyan, mint kijelenteni, hogy születésekor mindenki egyforma. Szubjektíven nézve egy bizonyos szemszögből igaz is (már itt nyakatekerten kell fogalmaznom, hogy az állítás igaz legyen). Aztán objektíven nézve, a dolog egy rendszerbe jön létre, ahol előre leosztott szabályok vannak és már a létrehozó sem független, mivel olyan nincs.
Aki többé kevésbé biztonságban akarja magát tudni, kerüli az elektromos árammal működő dolgokat.
Itt is működik a betörők/rablók elleni ökölszabály. Minél inkább megnehezíted a dolgukat, annál inkább nem te leszel az áldozat. Minek a sok energia befektetés, ha ennek töredékével működik a dolog máshol. Az más kérdés, hogy valaki a tevékenysége folytán célkeresztbe kerül, de nem hinném, hogy ilyen akad közöttünk.
A legjobb módszer a megnehezítéshez valóban a többlépcsős csatlakozás, lehetőleg minél egzotikusabb hardverekkel és szoftverekkel. A régi és ritka a legjobb, szerintem is.Ha ezt a témát tovább akarjuk feszegetni, akkor javaslom, hogy menjünk át az offtopikba.
-
bambano
titán
ja, már kitalált
egyébként úgy lehet védekezni ellene, hogy eléraksz valami teljesen más architektúrát, preferáltan nyílt forrással. esetleg valami régi és/vagy ritka architektúrával.pl. anno a tegnaptávot sparclinux tűzfalakkal védték (többek között). volt, hogy patkolni kellett a kernelt meg a linuxot, mert nem volt felkészítve annyi ethernet interfészre
-
BoB
veterán
A felesleges az oprendszert támadni részhez hozzáfűzném hogy nem mindegy kik vagyunk és ki a potenciális támadó fél. Ez így elég komolytalan kijelentés.
-
Penty
aktív tag
válasz
bambano #6140 üzenetére
Az már egy komolyabb probléma, ha a hardver tartalmaz alapból valami beépített "leskelődőt", amiről az oprendszer és a felhasználó nem is tud. Nem is tudom, hogy az ilyen ellen hogyan lehetne védekezni. Gondolom valami orosz fickó majd kitalál erre is valami megoldást...
-
Penty
aktív tag
Hát igen, igazad van, elsősorban a stabilitása, megbízhatósága miatt válasszák sokan. Bár a mai kémkedős, leskelődős, mindent-tudni-akarunk-rólad világban egyre többen vannak olyanok, akiknél az is egyre fontosabb szempont, hogy minél kevesebb zárt forráskódú program legyen a gépén.
-
Penty
aktív tag
válasz
ubyegon2 #6130 üzenetére
(#6130) ubyegon2
"Ha majd lesz kis időd, két megmosolygás között próbáld kitalálni, miért minden kezdő azt a kb. öt disztrót javasolja az abszolútoknak!"
(#6135) ubyegon2
"Különben meg mit ajánl az ember egy abszolút kezdőnek, ha csak egy disztrót ismer behatóbban felhasználói szinten?"Szerintem meg is válaszoltad a fenti kérdésedet az alatta lévő mondattal. Vagyis hogy miért az a 4-5 disztró van folyamatosan emlegetve: A linuxos topikokban a legaktívabb emberek ezt a 4-5 disztrót használják.
Hogy ajánlanék-e Debiant egy kezdőnek? Persze. A wikije az egyik legjobb, a fejlesztőgárdája, támogatottsága és háttere nagy és stabil stb. Ha az illető egyetért a Debian alapfilozófiájával (alapból csak szabad szoftver, alaposan letesztelt cuccok, stabilitás, megbízhatóság, miegymás) és a 6129-es hozzászólásomban említett hozzáállással rendelkezik, akkor simán lehet a figyelmébe ajánlani. Az elején lehet, hogy több meló lesz vele, mint egy olyan disztróval, ami a fenti filozófia helyett a felhasználói élményre helyezi a hangsúlyt, de hosszútávon a Debian szerintem problémamentesebb.
-
-
válasz
Apollyon #6133 üzenetére
Értem én, sőt első Linuxos napjaimban én is próbáltam, nem volt egyszerű, de ha valaki csak mezei userként Win helyett keres valamilyen disztrót?
Pont most van a kezdő topicban egy ft., aki később programozásra is akarja majd használni és vacillál az Ubi és a Debian között, no neki már nem a MINT- et javallanám.
Nem is javallok inkább senkinek semmit, mit ugrálok itt középkezdőként, meg már kicsit unom azt is, hogy bármit is írok segítő szándékkal, mindíg jön a türhő paraszt szöveg, hogy mit nyomom mindíg a MINT- et, mikor ez+az sokkal jobb. Már a MINT ügynökének is neveztek.
DittyCat példája is mutatja, hogy egy könnyen működő disztróval egy kezdő könnyebben függővé válik, nem MINT függővé, hanem Linux függővé.
Különben meg mit ajánl az ember egy abszolút kezdőnek, ha csak egy disztrót ismer behatóbban felhasználói szinten?
-
#59070464
törölt tag
Tegnap telepitettem egy abszolut kezdonek egy oskori HP Pavilion-ra (512 MB RAM) Debian 7.6 LXDE-t (fo gond az volt, hogy szuz XP-vel sem eleg gyors). Csak filmezni fognak, talan netezni se. Egy VLC-t kapott mindossze. Erdekessegbol feltettem ra az XFCE verziot is. Ajanlok ellenere en XFCE-t csak 1GB RAM-tol telepitenek (nem 512-tol), az alatt csak LXDE-t.
-
Apollyon
Korrektor
válasz
ubyegon2 #6132 üzenetére
"Abszolút kezdőnek Debiant ajánlani első disztrónak?"
Yepp, miért ne? OK, mondjuk elsőre nekem is nehézkes volt. Amit elsődlegesen érdemes megtanulni ezzel a disztróval kapcsolatban, az a jogosultságok kezelése. Van pár dolog ami csak root alól működik, sudoval nem. Alapjáraton amúgy nincs is beállítva az alap felhasználóhoz, külön hozzá kell adni. Én mondjuk már nem használom, felesleges.
Viszont az Arch után a Debiannak van a legjobb wikije, a legtöbb leírás és támogatottság. Másrészt az egyik legstabilabb rendszer.
-
válasz
bambano #6131 üzenetére
Ez is egy megközelítés, bár én élő embert nem ismerek, aki Linuxot használna. Sokan vannak ezzel hasonlóképpen, mezei userek, sőt van olyan élő ember még, aki tanulmányai során nem is hallott az informatika tantárgyról.
A kérdésem amúgy csak azért volt a ft- hoz, mert kíváncsivá tett azzal, hogy mindíg megmosolyog másokat, hogy ők milyen disztrókat ajánlgatnak az abszolút kezdőknek.
Abszolút kezdőnek Debiant ajánlani első disztrónak?
-
Értem, nem szoktál javasolni.
Így persze könnyebb is megmosolyogni másokat, akik meg szoktak javasolni!
Ha majd lesz kis időd, két megmosolygás között próbáld kitalálni, miért minden kezdő azt a kb. öt disztrót javasolja az abszolútoknak!Majd jön valaki, aki LFS- t ajánl és akkor majd jól megdícsérjük!
-
Penty
aktív tag
válasz
ubyegon2 #6126 üzenetére
"Ha nem felejtetted volna el kezdő múltadat..."
Nem felejtettem el. Most sem vagyok több, mint kezdő, hiába van a gépemen több mint két éve Linux. Lehet, hogy jóval többet tudok, mint egy most ideesett valaki, de szerintem messze vagyok attól, hogy ne kezdőnek tituláljam magam. Jó pár évet el kellene töltenem napi szinten a rendszer bogarászásával ahhoz, hogy elmondhassam magamról, hogy most már valamennyire értek hozzá. De én nem bogarászom, hanem csak használom. Persze belemerülhetnék én is jobban, de se időm, se kedvem nincs hozzá jelenleg.
"Te különben melyik disztrót ajánlanád egy abszolút kezdőnek?"
Semelyiket. Nem szoktam ajánlani. Nem ismerem az összes disztrót (vagy akár csak a 10-20 legnagyobbat, legnépszerűbbet) annyira, hogy ki tudjam választani bárki számára is a számára megfelelőt. A számomra megfelelőt ki tudtam, de a saját igényeimet és elvárásaimat tökéletesen ismerem. Másokét nem.
Ha valaki tényleg komolyan gondolja a váltást, és hajlandó némi időt és energiát belerakni a dologba, és nem várja el, hogy minden ugyan úgy működjön és ugyan ott legyen mint Win alatt, akkor az meg tudja találni magának a megfelelő disztrót. (Ha nem hajlandó ezekre, akkor meg úgyis visszamegy Winre.) Ha megtalálta és kérdése van, akkor én is szívesen segítek, ha tudok vagy ha van időm, de ajánlani nem igazán ajánlok senkinek semmit, mert egy-két mondatból nekem nem jön le az, hogy mik az illető pontos igényei, elvárásai stb. -
Ha nem felejtetted volna el kezdő múltadat, akkor belátnád, miért nem ajánlanak Debiant abszolút kezdőknek. A Debian oldalról fél óra alatt sem tudja kiválasztani, hogy melyik változatot is kéne letöltenie! A kezdő topicban meg néha hasznosnak bizonyulhat, ha egy abszolút kezdőnek valaki leírja, hogy ő pár hónapja használja X disztrót és roppant könnyen boldogul vele, érdemes kipróbálni. Elég nagy türhőség ezekről lenézően megnyilatkozni!
Sokkal értelmetlenebbnek tartom, ha valaki egy totál kezdő kérdésére odavet egy terminal parancsot, meg ilyeneket, hogy azt meg kell írni szkriptben, holott szerencsétlen kérdező még a terminalt se használta életében!hogy reklámozzák orrba-szájba
Ha kérésre próbál valaki segíteni másnak, az nálad reklám?
Egyébként neked pingvin volt a jeled az óvodában?
Te különben melyik disztrót ajánlanád egy abszolút kezdőnek? Erre tényleg kíváncsi vagyok!(#6125) Dhampir
másrészt meg én nem értettem hozzá.
Ez a legtöbb kezdő esetében elő szokott fordulni.Kivételt képeznek, akiknek pingvin volt a jelül az oviban.
-
#59070464
törölt tag
Nem akarok beleugatni nagy hozzaertesemben, de aki Debian-t hasznal, az eleve miert is nyul Chrome-hoz?
-
Penty
aktív tag
Hype-olva van a Debian? Érdekes. Én akárhányszor csak megnyitom itt valamelyik linuxos topikot, szinte biztos, hogy a Mint-Manjaro-Arch-'buntu-Chakra szenthár...ötség az, amit egyesek itt ajánlgatnak. Nagyon ritka az, amikor valamelyik kartács Debiant ajánl valakinek. Talán CPT.Pirk az egyetlen, aki el tud vonatkoztatni a választott oprendszerétől, és Debian-t ajánl valakinek.
Megmosolyogtató, hogy egyesek szinte küldetéstudatnak veszik azt, hogy reklámozzák orrba-szájba a választott disztrójukat. Mindig mosolyt csal a szám szélére a "windosos-voltam-már-három-hónapja-használom-a-<insert your favorite distro here>-és-még-semmi-bajom-nem-volt-vele-egy-két-apróságot-leszámítva"-típusú hozzászólás. -
Apollyon
Korrektor
Az igen, már rég olvastam ekkora marhaságot
Egyáltalán nincs túlhypeolva, de egyébként sem a desktop a fő profil, amúgy meg azért népszerű, mert alapjáraton működik, az már más kérdés, hogy a fiszem-faxom programok miért nem működnek. Talán az a programok hibája.
Aztán meg az apple-höz inkább az ubuntut hasonlítanám, mivel ott van profitorientáltság, ahol nem éppen a szabad szoftverek használata a fő filozófia. -
Jester01
veterán
Nincs ott, mivel a google weboldalról töltöttem le.
Na, ez kell nekem:
Package: dpkg-repack
Description-en: puts an unpacked .deb file back together
dpkg-repack creates a .deb file out of a package that has already
been installed. If any changes have been made to the package while it was
unpacked (ie, files in /etc were modified), the new package will inherit
the changes.
.
This utility can make it easy to copy packages from one computer to another,
or to recreate packages that are installed on your system, but no longer
available elsewhere, or to store the current state of a package before you
upgrade it. -
Dhampir
félisten
válasz
soldi3r #6111 üzenetére
Tudom ------> Ezt lesd meg, mióta rátaláltam, nem tudom "abbahagyni", pedig csak a kipróbálás erejéig akartam futtatni.
-
Jester01
veterán
Nálam még régi chrome van felrakva, 28.0.1500.52-r207119. De ehhez már nem találok deb fájlt, visszatérési lehetőség nélkül meg nem szeretném kipróbálni, vajon működik-e nálam az új. Van valakinek biztosan működő .deb csomagja?
-
Dhampir
félisten
A Fedora egy felhasználóbarát rendszer. Az alap Debianban néha többet kell dolgozni, hogy a felhasználói igényeknek megfeleljen, cserébe egy stabil, robusztus rendszer.
"Csupasz" Debiant én sem használok, inkább forkokat, amelyek egy-két előre beállított szkripttel, plusz csomagkezelővel időt és ősz hajszálakat spórolnak meg.
-
kovaax
őstag
válasz
Fritz Teufel #6102 üzenetére
Tragédia! Be kell butulnom a fedorát, ha flashelni akarok...
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Fritz Teufel #6102 üzenetére
Nem a Debian a szar, hanem a google chrome.
-
kovaax
őstag
Sziasztok,
64 bites Debian Wheezy-n lehal a flash player ("Shockwave Flash has crashed") a frissítés óta:
http://googlechromereleases.blogspot.hu/2014/09/stable-channel-update_9.html64 bites Fedora 20-on nem... Van valakinek valami ötlete?
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Windows 10/11 Home/Pro , Office 2024 kulcsok
- Assassin's Creed Shadows Collector's Edition PC
- Vírusirtó, Antivirus, VPN kulcsok
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Bomba ár! Lenovo X1 Yoga 2nd - i7-7G I 8GB I 256SSD I 14" WQHD I HDMI I W11 I CAM I Garancia!
- Bomba ár! Dell Latitude E5570 Touch - i5-6300U I 8GB I 256SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Gari
- AKCIÓ! MSI Z690 i7 12700K 32GB DDR4 1TB SSD RX 6800 16GB Phanteks P600S Cooler Master 750W
- Csere-Beszámítás! Xbox One X 1TB Játékkonzol Olvass! Model 1787
- Csere-Beszámítás! Számítógép PC Játékra! I5 14400F / RTX 4060ti 16GB / 32GB DDR5 / 1TB SSD
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest