1Kor 15,39-48

Isten testet ad neki tetszése szerint, minden magnak neki megfelelő testet.
Nem minden test egyforma, hanem más az emberé, más az állaté, más a madáré, más a halé.
S van égi test meg földi test, de másként ragyog az égi, másként a földi.
Más a Nap ragyogása, más a Hold fényessége, más a csillagok tündöklése, sőt az egyik csillag fénye is különbözik a másikétól.
Ilyen a halottak feltámadása is. Romlásra vetik el - romlatlannak támad föl.
Dicstelenül vetik el - dicsőségben támad föl. Erőtlenségben vetik el - erőben támad föl.
Érzéki testet vetnek el - szellemi test támad föl. Ha van érzéki test, van szellemi is.
Ahogy az Írás mondja: "Ádám, az első ember élő lénnyé lett", az utolsó Ádám pedig éltető lélekké.
De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, aztán következik a szellemi.
Az első ember földből való, földi; a második ember a mennyből való.
Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is.

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor