[Zsiday Viktor: Túl szép az, amit most beáraznak a piacokon]

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

Nagy Márton ötletelni kezdett: összecsinálta magát a forint, bezuhant a tőzsde

Dehogynem. Pont hogy értik. A részvényárak és a forintárfolyam el is kezdte beárazni a hatását annak amit mondott.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

El kell vinned az irónia detektorodat szervízbe.
Amúgy hamarosan visszakozni fognak, a teszt csúfosan megbukott.

I am having fun staying poor.

Kína: [link]

A kínai tőzsdei részvények összértéke 6 300 milliárd dollárral csökkent a csúcshoz képest a Bloomberg szerint, ami nem kis összeg annak fényében, hogy a világ összes tőzsdéjének együttes értéke 80 000 milliárd körül van.

És ebben benne van, hogy csomó tőke egyszerűen beragadt a kínai szabályozások miatt, lenne a bukó nagyobb is, ha lehetne:

A sanghaji és a shenzeni tőzsdéken szigorúbbak a szabályok, így az eladási lehetőségek is korlátozottabbak, ezért előfordul, hogy némelyik kínai cég részvénye 36 százalékkal olcsóbb Hongkongban, mint a kötöttebb kínai piacokon.

A hong-kongi fő index (HSI) kb. 50%-os lejtmenetet produkált 2021 óta, ez már összemérhető a 2008-as válságot követő zuhéval, vagy a 2000-es dotcom lufi kipukkanását követő lejtő mértékével. Nekem itt még nem izgalmas, de ha így folytatódik tovább, előbb-utóbb az lesz. Végül csak igaza lesz Econnak kínával kapcsolatban, csak cselesen nem tette hozzá, hogy 3 évet még várni kell a jó vételekre.

[ Szerkesztve ]

Én amit nem értek hogy mért kell ennyire megmenteni a jelzáloghiteleseket.

OK megmentjük őket mert a 16%os BUBOR az tényleg sok. De júliusra az a BUBOR ha hagyjuk lement volna ~5%ra. Kibírható. Max refinanszírozza a hiteles, kicsit jogállami módon noszogatjuk a bankokat. Erre nem belenyúlunk megint magánszerződésekbe és DKJhez kötjük, a jogállam vonal megint telibeszarva.
A nagy ötleteléssel megint sokkal többet ártott a megnemértett zseni mint amennyit használt.

Ja és mondom ezt úgy hogy van ingatlanfedezetes jelzáloghitelem. Ha tetszik magam ellen beszélek.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

gondolom megint az fog jól járni, aki az olcsóbb, de kockázatosabb változó kamatozású hitelt vette fel, aki mondjuk fix kamatozású drágábban, az így járt.

lassan jöhet a csok- és babaváró-"károsultak" kimentése.

ún. kiszámíthatóság, aztán megy a csodálkozás, hogy miért minden termék/szolgáltatás drága (v drágább, mint mondjuk a környező országokban), na pont ezért.

[ Szerkesztve ]

[link]
Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromosáram-kereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

Blas múlt csütörtökön megjelent írása arra figyelmeztet, hogy néhány Dániában bejegyzett, összesen alig pár száz főt foglalkoztató cég éppen most forgatja fel az európai árampiacot. „Elképesztő pénzt csinálnak, milliárdokat lehet most keresni az árammal Európában” – mondja a cikkben megszólaló Mogens P. Sorensen dán árampiaci szakértő. A bemutatott cégek közül az MFT nevű például 2022-ben 576 millió eurót keresett. A cégnek 130 alkalmazottja volt akkoriban, azaz minden munkatársra, a portástól a vezérigazgatóig: 4,4 millió euró profit jutott.

[ Szerkesztve ]

Hmm, ez érdekes volt.

Az a része nem meglepő, hogy ebben is teljesen tévúton halad az ország. Állami szabályzással szétcseszik a piacot, valószínűleg szándékosan. Ezután nem kell csodálkozni. Dán hedge fundok megérdemlik a pénzüket.

Ez a régebbi story jutott eszembe:

How a Lone Norwegian Trader Shook the World’s Financial System - The New York Times

What is your ikigai?

Ah milyen jo lehet elsokent rabukkanni egy ilyen glitchre akarmilyen piacon es meggazdagodni rajta. Jo nekik, ugyesek voltak!

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Szvsz ilyen commodity-ket tőzsdei termékké tenni és ezzel mesterségesen felpumpálni az árakat szabályozói hiba.

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Csak attol hogy tozsdei termek lesz, nem kell felmennie az aranak. Nagyobb likvidast viszont csinal, ami pontosabb arat eredmenyez. Ha egy orszagban nagy a termeles ingadozas es fos a halozat, ott nagy lesz az arban az ingadozas is, ezt latjuk a tozsdei arban.

[ Szerkesztve ]

https://play.google.com/store/apps/details?id=com.lovemap.lovemapandroid

Tőzsde csak egy kereskedési helyszín. Árakat a kereslet kínálat határozza meg, nem a tőzsde. Ebben az esetben magas árakat a kínálat volatilitása okozza, rugalmatlan kereset mellett.

What is your ikigai?

Némileg vitatnám.
Ezek képzett "termékek" amelyek árának alakulása visszahat az alaptermékre, annak nagyobb volatilitását generálja.
Azért gondolom, mert az ilyen formában tőzsdére bevezetés előtt is zajlott a kereskedés, de ott nem volt (vagy technikai okból lényegesen kevesebb) spekulatív tőke/kereskedő a folyamatban. Jelenleg az ár tetemes része lehet a spekulatív tőke által generált többlet-felár.
De javítsatok ki, ha rosszul gondolom.

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

Ami a tőzsdén elérhető, annak az árfolyamát már nem a valós kereslet-kínálat, hanem a tőzsdei kereslet-kínálat határozza meg. Ezért egy commodity árát nagyon erősen el tudja téríteni a tőzsdei spekuláció a realitásoktól. Ezt láttuk 22-23-ban a gázpiacon.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Annyira be volt árazva megint a piac hogy amd megduplázódott 3 hónap alatt. Nvidia 6x lassan 1,5 év alatt.

szerinted marad is ? vagy esetleg csak rövid tavu zaj ?

rövid tavon a piaci arfolyam nagyon el tud szakadni a fundamentumoktol, a valosagtol

szerintem nem lehet ezeket elöre latni; többnyire keves reszveny megy nagyon, de hogy melyikek, azt elöre nem könnyü / nehez / nem lehet megmondani

...vagy ? mi fog duplazodni mostantol 3 honap mulva ? vagy 6x 15 ev mulva ?

szerinted mit csinálnak az ott vásárolt, eladott árammal az emberek

Ugyanazt, mint az opciók 99.99%-ával: eladják határidő előtt.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

szerinted mit csinálnak az ott vásárolt, eladott árammal az emberek

Arra gondolsz, mint amikor bevásároltak olajból a spekik, de elszámolták magukat, és már ők fizettek volna, hogy átvedd tőlük?

persze meg kell különböztetni a fizikai és a derivatív piacokat

A kettő szerinted független egymástól?

Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP

valamekkora korrekció tuti lesz, de vissza már nem mennek

minden idötav kerdese (eljön az idö, amikor nvidia akarmi nem is leteznek)

persze nem Neked, nem szemelyesen,

utolag latszik mi ment, meg is lehet magyarazni, de elöre "kicsit" nagyobb a bizonytalansag

Nem is erről van szó. Ha valaki azt mondja hogy a piac rosszul áraz mert máskülönben nem lehetne olyan hogy valami 3 hónap alatt megduplázódik, akkor nem teljesen érti a dolog lényegét. Ez éppenhogy azt igazolja, hogy a piac azonnal beáraz mindent. Ha valami 3 hónappal ezelőtt feleennyi volt, az azt jelenti, hogy az akkor rendelkezésre álló információk alapján, az akkori piaci környezetben az annyit ért meg a befektetőknek, most pedig az azóta megjelent friss információkkal és a mostani piaci környezetben pedig már ennyit ér meg a piacnak. Minden esetben a jövőbeli eredményeket diszkontálják a jelenbe, csakhogy a jövőbeni eredményekkel kapcsolatban leginkább csak várakozások vannak, amik ha változnak (márpedig a növekedési papírokban pont az a rizikó hogy ez egy nagyon széles skálán mozog és nagyon bizonytalan hogy hány nullát kell utána írni), az nagy hatással lehet az árfolyamra a diszkontálás természetéből adódóan, azon kívül ha változik a piaci környezet, a diszkontráta is változhat.

[ Szerkesztve ]

Egyébként sokan azt gondolják, hogy a piac mindig jól áraz. Ez abszolút nem igaz, ez egy félreértés. A helyes megfogalmazás az, hogy a piacot nem tudod megverni, tehát te nem tudsz jobban arazni, mint a piac. A két állítás nem ekvivalens. Rengeteg esetben abszolút nem átázott jól a piac, és néhány okos ember időnként meg is veri. (Pl Jane Street vagy Reneissance már jó ideje)

while (!sleep) sheep++;

filozofalgatas, megfogalmazás, így beszállok: hozzam is emvy megfogalmazása áll kozel

piaci résztvevők árazási elképzelése sem egységes, az egyik annyiért szívesen adja, amennyiért a másik szívesen veszi

akkor melyik a piac véleménye ? Jó vétel vagy jobb eladni azon az áron ? mindegyik a piac egy részének véleménye, de nem lehet x1 időtávon mindegyik …helyes?

Sztem meg definiáljuk, hogy mi a "jó ár", amit a "jó árazással" eltalálhatsz. Amíg ez nincs meg, addig értelmezhetetlen az egész eszmefuttatás erről.

A tiéd hasonlít leginkább az én nézőpontomhoz, ami a következő:

A piac egyáltalán nem áraz jól, és ez az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált. Legalábbis azt nem árazza jól, amire itt szerintem a többség gondol: a gazdaságot, illetve a cégek várható eredményeit.
Ehelyett a tőzsde olyan, mint egy szépségverseny. Ha a nyerőre akarsz fogadni, nem azt kell eltalálnod hogy melyik a legszebb lány, hanem azt, hogy a bírók melyiket fogják a legszebbnek találni.
Tehát nem azt találgatjuk, hogy melyik cég lesz a legeredményesebb, hanem hogy a piac többi résztvevője mikor melyiket reméli annak.

Ilyen nézőpont alapján például már sokkal könnyebben érthető, hogy hogyan lehetséges az hogy manapság a fundamentális elemzésnél még a TA is jobban működik: az egyik a lányok adatait vizsgálja, a másik a bírók hangulatát.

[ Szerkesztve ]

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

Ez az a Reneissance amelyiknek van a Medallion Fund -ja ahol Baum-Welch detektív algoritmust használnak arbitrálható piaci mintázatok beazonosítására illetve olyan 80-100 programozó matematikust és fizikust foglalkoztatnak?

[ Szerkesztve ]

Azzal kiegészíteném, hogy nem is úgy kell érteni, hogy minden idopillanatban, hanem hosszú távon/átlagban áraz jól

Szerintem sincs értelme annak a megfogalmazásnak, hogy jó ár / tökéletes ár. Van egy kereslet-kínálat által kialakított ár, és annyi.

Ha Mari néni (vagy én) vesz egy OTP részvényt, mert hallotta a szomszédtól, hogy az jó, azzal bizony ő is részese a piaci árazásnak. Hogy mitől lenne ez tökéletes, azt nem tudom. Én akkor nevezném tökéletesnek (és ez tényleg csak elnevezés kérdése), ha csupa okos és jól tájékozott befektetési guru kereskedne.

[ Szerkesztve ]

Az én nézőpontom szerint nincs olyan ár, amin a vevő vagy az eladó jár jobban, hisz az ár pontosan annyi, amennyin az eladó és a vevő az adott pillanatban egyformán jár jól. Ha nem így lenne, akkor nem lenne ott kötés és nem annyi lenne a piaci ár. A piacnak tehát nincs olyan "véleménye" hogy az adott áron eladni vagy venni a jobb, a piacnak mindig az a véleménye hogy a piaci áron egyik fél sem jár jobban a másiknál, ezért az a piaci ár.

Ez legfeljebb nagyon rövidtávon van így. Hosszú távon mindig a fundamentum a mérvadó, még egyedi részvények esetében is.

Igen, ez a hagyományos nézőpont.

Egyet is értenék vele, azzal a kitétellel hogy a "hosszú táv" az pont olyan hosszú, hogy arra az időtávra már teljesen megjósolhatatlan hogy milyenek lesznek a cég eredményei.
Emiatt kereskedés szempontjából az ezen alapuló "helyes ár" teljesen használhatatlan, nem létező információ. Marad a szépségverseny, ami a jelenben zajlik, így a jelenlegi árazást határozza meg.

Hogy a bírák döntése mennyire jósolható meg a múltbeli és jelenlegi piaci árak mint adatok alapján, azt már mindenki maga kell megítélje. A legegyszerűbb, és az elmúlt években legjobban működő hozzáállás az volt hogy "semennyire, ergo örök long, maximális diverzifikációval". Főleg kezdőknek.

"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

> Az én nézőpontom szerint nincs olyan ár, amin a vevő vagy az eladó jár jobban,

Abban az értelemben lehet, hogy a felek számára a dolgok értéke nem annyi, mint amennyit fizetnek vagy kapnak. Ugyanis ha pont annyi lenne, akkor nem mennének bele a tranzakcióba. Amikor te 100 forintot költesz valamire, akkor azt csak akkor teszed meg, ha számodra a dolog többet ér, mint a 100 forint.

Ezt az extra értéket viszont nem tudod felmérni.

A tranzakció ára az az ár, ahol a vevők és az eladók kereslet-kinalati görbéje találkozik, de ez nem a nulla várható haszon pontja. Én akkor veszek 1000 forintért részvényt, ha nekem jobb az, ha azt a részvényt birtoklom, mintha lenne 1000 forintom.

[ Szerkesztve ]

while (!sleep) sheep++;

Nem teljesen értelek. Lehet vitatkozni azon hogy egy cég drága vagy olcsó magyarul hogy jól van-e árazva, de a viszonyítás, vagyis hogy dárga-e vagy olcsó-e mindig a fundamentumokhoz történik. Ha például egy részvény ára ezer dollár, akkor azt annak a kuntextusában nézzük, hogy mennyi az egy részvényre jutó nyereség, könyv szerinti érték vagy valami hasonló. Éppen ezért ha a fundamentumok javulnak, vagyis pl a cégnek a duplájára emelkedik a nyeresége, akkor megváltozik a viszonyítási alap és így átértékelődik hogy mi a drága és mi az olcsó. Ezért nem értem ezt az írásod, hogy minden csak egy szépségverseny és teljesen szubjektív az egész.
Így aztán hogy lehet olyat írni, hogy hosszú távon sem a fundamentum lesz a mérvadó a cég árazásában?

Amikor te 100 forintot költesz valamire, akkor azt csak akkor teszed meg, ha számodra a dolog többet ér, mint a 100 forint.

Ezt nem is értem. 100 forintot akkor adok valamiért, ha szerintem az 100 forintot ér (esetleg többet). Csakhogy amennyiben többet ér, akkor több vevő jelenik meg a piacon és megemelkedik az ára pontosan olyan szintre, ahol már pontosan annyit ér, mint amennyit fizetnek érte, se többet se kevesebbet.

Egy szóval sem mondta senki, hogy a piaci ár a nulla várható haszon pontja, itt ez egy félreértés! A befektető, amikor tart egy kockázatos eszközt, akkor az eszköz árának a diszkontálásánál figyelembeveszi a kockázatot így az elvárt hozamot! Magyarul a piaci ár tartalmazza az elvárt hozamot is, amit a befektetést tartó elvár tőle, hisz ő fogja a vétel utántól a kockázatot viselni, természetes hogy ha az eladó eladja, a jövőbeni haszon nem az övé hanem a vevőé. Nem az a piaci ár ahol a vevő nem keres rajta várhatóan semmit, hisz értelemszerűen ezen az áron egy vevő se venné meg.

[ Szerkesztve ]

> 100 forintot akkor adok valamiért, ha szerintem az 100 forintot ér (esetleg többet)

Akkor adsz érte 100 forintot, ha neked (!) többet ér az a dolog, mint a 100 forint (nem "mint 100 forint", hanem "a 100 forint"). Ne viccelj már, ez ilyen közgazdasági alapvetés.

while (!sleep) sheep++;