"Igen az Ő elvárásai felülírjk a mi elvárásainkat..."

Ehh... Én pont azt írtam, hogy az ÉN elvárásom írja fölül az ÖVÉT velem szemben; ezt pedig azzal kapcsolatban írtam, hogy előtte arról volt szó, hogy amíg NEKEM vannak elvárásaim VELE szemben, addig esélytelen, hogy úgymond "megmutassa magát".

Viszont ha semmilyen elvárásom nincs, akkor sem történik semmi. Érted már...

"Bizalommal elfogadom, hogy az, a feleségemmel kialakított kapcsolat támasztja alá..."

A családi életed egy olyan dolog, amihez tényleg semmi közöm, de he már felhoztad, akkor megkérdezném:
Van akár csak egy az egymillióhoz az esélye, hogy a lányod mégsem a tiéd??
(A társadalom egészét tekintve ez az esély jóval egy az ezerhez felett van!)

"Azért hiszek benne, mert egyszer (többször) kapcsolatot keresett velem, rámtalált, és azóta is velem van napról-napra."

Én pedig éppen azért nem hiszek benne, mert a legkisebb jelét sem mutatja a "kapcsolat keresésének", sőt a Természetben nem látok semmi olyat, aminek a "magyarázatához"
szükség lenne rá. Így én semmilyen módot nem látok rá, hogy hogyan különböztessem meg Istent az összes többi nem létező dologtól.

Viszont, az előző hsz-eimben felvetett sarkalatos kérdéseimre azóta sem kaptam választ. Remélem, azért fogok...

- SOHA ne becsüld alá a hülyeség hatalmát!!! -