Három pontban szeretnék reagálni a hozzászólásodra.
1. Legyünk következetesek. Ha elhisszük a kifoszt szó jelenlétét, akkor fogadjuk el a "jó indulatot támasztott/kedvessé tette" vagy a "elkérte" kifejezéseket is. Ha ellentmondás feszül a mondatok között értelmezésben, akkor vsz az értelmezésben van a hiba. Van-e a kifoszt magyar szónak nem pejoratív értelme? Igen, van. Nálunk a gyerekek kifosztják rendszeresen a nagymama hűtőjét... és ő ennek örül. Vsz itt a szó arra utal, hogy kiürít, mindent elvisz.
De van-e negatív jelentése a "kedvessé tesz"-nek, és az emellett álló "kérjétek el"-nek? Ha nagyon keresek példát, biztos találok. Talán mindkét szóra is, de biztos, hogy ez a jó irány?
2. Már írtam, de leírom még egyszer. Izrael nem volt egységes nép. Nem volt igazi nemzettudata. Anno Mózest sem védték meg, azért kellett elmenekülnie, mert saját népének fiai árulták el. A vándorlás során sokszor volt Mózes felé a panasz, hogy jobb lett volna Egyiptomban maradni, és szívesen vitték sátraikba az idegen népek leányait is. Rabszolga nép volt fegyverek nélkül szemben az egyiptomiakkal, akik akkor geopolitikailag az egyetlen potens katonai hatalom volt, minden korszerű fegyver és képzett haderő birtokosaként. Az izraeli nép erőszakosságát nehéz ráerőltetni erre a helyzetre. Amikor Mózes megjelenik, és kijelenti, hogy Isten meg akarja szabadítani a népet, a nép nem örömujjongásba kitörve viszi vállán Mózest, hanem megretten... Fél Egyiptom reakciójától. Tehát abszolút nem logikus, hogy a nem létező mezítlábas Izrael lerabolja a közel-kelet legnagyobb katonai hatalmát.
3. Hogyan támaszthatott jóindulatot Isten, hogyan tette kedvessé akkor Isten Egyiptom népét Izrael rabszolga népe felé?
Feltételezésem mondom el. Nem programozta át az egyiptomi agyakat, nem tette zombivá őket.
A kilenc csapás hatalmas médiafelületet jelentett. Nem volt ember Egyiptomban, aki nem szembesült Isten hatalmával. A tizedik csapás után pedig nyilvánvalóvá lett mindenki számára Isten kegyelme. Kicsit furán hangzik, hogy az elsőszülöttek halála a kegyelemről szól... és igazatok is van. Az nem a kegyelemről szólt, az az ítéletről beszélt. A kegyelemről az óvintézkedés szólt. Nem azt mondta Isten, hogy az a család menekül meg, aki körülmetélt zsidó, és befesti az ajtófélfát a bárány vérével. Hanem azt, hogy aki befesti... Így válik külön Izrael és Egyiptom. Nem a vérvonal alapján, hanem az alapján, hogy ki hisz Istenben. Azok az emberek, akik bekenték megmenekültek. Izraeliek és egyiptombeliek egyaránt. Azok, akik nem festették be elbuktak. Izraeliek és egyiptombeliek egyaránt.
Jóindulatot hogyan támasztasz? Kedvessé hogyan leszel mások felé? Ha jóindulattal vagy mások felé, ha kedves vagy mások felé, ha gesztust teszel mások felé.
Azok az emberek, akik hittek, és megmenekült a gyermekük hálásak voltak. Én minden pénzt megadnék a gyerekeim életéért, egészségéért.
A hála különös dolog. Nem fizetség a szolgálatért, áruért. Mert ez utóbbi kereskedelem lenne, ami nem a hálára épül. A hála egy válaszreakció egy meg nem érdemelt, nem számított jótétemény miatt.
Izrael népe, de az egyiptombeliek is most tanulgatták az Újszövetség Istenét. Nem kell áldozni az Isten jóindulatáért. Pontosabban ne azért áldozzatok, hogy befolyásoljátok az isteneket. Sokkal inkább az áldozat legyen hála, válasz Isten meg nem érdemelt tettére.
Az ókori népek vagyonokat költöttek arra, hogy megnyerjék maguknak az isteneket. Nem volt új számukra az értékes áldozat. De a hálát még csak most kezdték tanulni.
Biztos volt olyan egyiptomi, aki azért adta oda ékszereit, hogy menjenek már el ezek a népek, mert addig csapás lesz rajtunk, amíg erőszakkal itt tartjuk őket, de hiszem hogy voltak olyanok is, akik hálából adták át ékszereiket, mert rádöbbentek, hogy ők Isten választott népe, és azzal, hogy ők is felfestették házukra a jelet, ők is e nép része lettek.
Ez persze nem egzakt magyarázat nem is akar az lenni. Csak elképzeltem, hogy hogyan tudott Isten jóindulatot támasztani az egyiptomi nép szívébe az izraeli nép felé emberi logikával is követhető módon.
És itt kellene rátérnem arra, hogy Isten vajon rasszista-e. Vagy csak az ószövetség Istene az, esetleg Jézus is az? De erre most egyelőre nincs időm. Előljáróban annyi felvetésként, hogy Isten arra választotta ki népét, hogy rajta keresztül ismerje meg a világ Istent. Izrael sokszor nem élt jól ezzel a feladattal. Jónás könyve ennek a szemléltetése. Ott Isten a prófétát Izrael egyik ősellenségéhez viszi, az asszírokhoz, és ott talál kegyelmet Istennél Ninive városa a próféta nagy bosszankodására. Isten szerete itt nagyon kézzel fogható. Minden teremtménye fontos Istennek, és hogy ezt Izrael elhanyagolta az nem azért volt, mert Isten ezt akarta. Izrael hanyagsága Izrael bűne.
Isten kemény azokkal a népekkel, akik az Ő terveit akarják megakadályozni, de kemény Izrael azon fiaival is, akik szintén meg akarják akadályozni tervét.
www.refujvaros.hu
