Pedig pont hogy a Bibliából vettem a példáimat és az alapján jellemeztem őt. Szóval vagy a Biblia hazudik, vagy az Isten se nem jóságos, se nem irgalmas. Csak ez a két opció van.
Nos van harmadik is, hogy nem értetted meg vagy félreértetted, bár ha tökéletes vagy, akkor ezt tényleg kihúzhatjuk.
És ezt te honnan tudod? Neked mondta? Nekem is mondta, és olvasható a Bibliában....
Szóval akkor a Biblia lesz a ludas szerinted. Akkor a Bibliára nem hagyatkozhatok mint hiteles forrásra, te mit javasolsz alternatívaként? Hol és miképp beszélhetek Istennel?
Tudod, most hogy olvasom a reakcióidat, azt érzékelem, hogy vagy tudatosan élezed a helyzetet azzal, hogy félreértelmezed a szavaim, vagy tényleg nem értesz. Baromi sok időt áldozok azért, hogy érthetően leírjak valamit, és te a szavaim mögött mégis olyan dolgokat vélsz felfedezni, amik nincsenek ott. Ha maszatolni és terelni lenne kedvem, inkább mást tennék, mint hogy hülye kérdésekre igyekszem hülye válaszokat adni. És ilyenkor előjön bennem a gondolat, hogy így, hogy félreértesz engem a direkt kommunikációmban, nem lehet-e hogy félreérted Istent? Én a felnőtt éveim elején nagyjából hasonló vehemenciával mentem neki a hívő embereknek, hasonlóan félreértelmezve félinformációk alapján a bibliai történeteket.
A Biblia hiteles forrás, csak épp a szíved nem az. A Bibliát lehet kívülről is megtanulni úgy, hogy semmit nem ér, és lehet csak egyetlen igeverset ismerve a lényegét tudni. Ha tényleg komolyan kíváncsi vagy Isten válaszára, akkor fordulj felé imádságban. Kérd, hogy segítsen abban, hogy a sztereotípiáid levethesd magadról, és légy nyitott arra, hogy más Istent fogsz megismerni, mint amit eddig ismerni véltél. Ha cipeled magaddal az előítéleteidet, esély nincs arra, hogy a saját szavaidon túl bármit is meghallhass, akkor csak magadat fogod hallani.
Tudom, hogy a kérdésed inkább provokatív volt, mint valóságos kérdés, de én igyekszem komolyan venni a szavaid.
Amúgy nem semmi ahogy mellébeszélsz. Arra adj konkrét választ, hogy szerinted irgalmas e az aki elveszi egy újszülött életét csak mert egy harmadik személy nem engedelmeskedett a parancsának? Igen vagy nem?
A gyermek Isten ajándéka, mondom ezt háromgyerekes apaként, nem a tulajdonom, nem sajátíthatom ki magamnak. Vannak gyerekek, akik a szüleiket eltemetik, és vannak, akiket a szülők temetnek el. Nem az élet hosszúsága adja meg az értelmét az életnek, és nem a halál az, ami által értelmetlenné válik.
Egy gyermek halála történhet a szülő és más ember bűne miatt, mint ahogy meghalt Dávid és Betsabé első gyermeke. A szülők bűnének következménye erőteljesen jelent meg a gyermek halálával. A gyerek halála nem a gyermeket sújtó büntetés volt.
Más történetekben is meghalnak gyereke az alkoholista, kábítószeres emberek életvitele miatt. Ma is halnak éhen gyermekek mások kapzsisága, önteltsége miatt. Nem kellene ennek így lennie, de így van, mert a szívekben nem Isten az Úr.
Ha a sorozatgyilkos szívében lakozást vesz az Úr, akkor az az ember nem fog ölni. Ha öl Isten nevében, akkor nem Isten vett lakozást benne. Az általad ismert Biblia is egyértelmű ezen a téren. Nem találsz olyan történetet, ahol valaki sorozatgyilkosként, bomlott elmével embereket öl, és Isten ezt jó szemmel nézi. Ellenben olvasol olyan megszállottról, aki ön és közveszélyes volt, de Jézus megszabadította a gonosz erőktől. És onnan úgy viselkedett, mint egy normális ember.
www.refujvaros.hu
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
