Én is mindig erre juttam régebben, amíg hittem benne, hogy tuti elmebeteg.

Azok az utcai térítők meg szerves hulladékok, nem tudom jobban kifejezni. Legutóbbi: Meglát, kinéz. Látja, hogy nem vagyok a hívő típus. Elindul felém, észlelem, kitérek. Ő is kitér. Jó, akkor "ütközünk". Szia, blabla... Köszi, de nem érdekel. Erre elkezdi olvasni a Bibliát.

Világvégés tetszett még, az meg értelmi fogyatékos volt, de komolyan. Fiával együtt. Aszondta, hogy jön a világvége, és most kell nagyon hinni, mert jön majd az antikrisztus és én bizony rosszarcú leszek neki. Aztán megkérdezte, hogy boldog vagyok-e és szeretnék-e örökké élni.

[ Szerkesztve ]

A Tízcsapás tulajdonképpen a legelső valódi megjelenése az Úrnak, és mint mondtam ezen keresztül bizonyítja az Úr, hogy Ő az egyetlen igaz Isten. Itt alakulgat, formálódik Izrael hite. Ez az első "mélyszántás", melyet utána még el kell boronálni, hogy majd alkalmassá legyen az Élet fájának befogadására, melynek gyümölcséből az egész emberiség jóllakhat.
Egy hosszabb idézet a Bölcsesség könyvéből:

"A bölcsesség szent népet és feddhetetlen ivadékot szabadított ki az elnyomó nép hatalmából.
Behatolt az Isten szolgájának lelkébe, és csodákkal és jelekkel lépett föl félelmetes királyokkal szemben.
Az igazaknak megadta a jutalmat fáradozásaikért, vezette őket csodás utakon, és nappal hajlékul szolgált nekik, éjjel meg csillagfényül.
Átvitte őket a Vörös-tengeren, átvezette őket a hatalmas vízen.
Ellenségeiket a hullámokba temette, és a tenger mélyéből újra partra vetette.
Így kifosztották az igazak az istenteleneket, és magasztalták, Uram, a te szent nevedet, és egy szívvel-lélekkel áldották oltalmazó kezedet.
Mert a bölcsesség megnyitotta a némák száját és ékesszólóvá tette a gyermekek nyelvét.
Szent próféta vezetésével sikerre vezette vállalkozásaikat.
Lakatlan pusztaságokon vonultak át, és járatlan helyeken ütötték fel sátrukat.
Ellenálltak ellenségeiknek és visszaverték ellenfeleiket.
Gyötörte őket a szomjúság; akkor segítségül hívták, és vizet adott a meredek szikla, eloltotta szomjukat a kemény kőszál.
Amivel ellenségeik bűnhődtek, az nekik áldást jelentett, amikor bajban voltak.
A folyónak ki nem apadó forrásvize helyett, amelyet azoknak (az egyiptomiaknak) undorító vére tett zavarossá,
büntetésül a gyermekgyilkos rendeletért, nekik (Izrael fiainak) váratlanul bőséges vizet adtál,
és így az egykori szomjúsággal megmutattad, milyen súlyosan büntetted ellenségeiket.

Amikor ugyanis megpróbáltatás érte őket, bár csak enyhe feddésben volt részük, megtudták, mekkora gyötrelmet kellett elszenvedniük az istenteleneknek, akiket haragodban megbüntettél.
Mert őket - intő atyaként - csak próbára tetted, azokat azonban szigorú királyként elítélted és megbüntetted.
Tőlük (Izrael fiaitól) távol éppúgy gyötrődtek, mint a közelükben.
Mert kétszeres gyötrelem fogta el őket és sóhajtozás, amikor a múltra emlékeztek.
Amikor ugyanis meghallották, hogy ami nekik büntetésükre, azoknak az a javukra szolgált, tudomásul vették az Urat.
Mert akit egykor a kitételkor elvetettek és gúnyolódva elutasítottak, azt végül meg kellett csodálniuk, amikor egész más szomjúság gyötörte őket, mint az igazakat.
Amikor dőreségük és istentelen gondolkodásuk félrevezette őket, és oktalan csúszómászókat és alávaló állatokat tiszteltek, büntetésül oktalan állatok sokaságát küldted rájuk,
hogy megtudják: ki-ki azzal bűnhődik, amivel vétkezik.
Mindenható kezed, amely a világot alaktalan anyagból formálta ki, seregestül küldhetett volna ellenük medvét, bősz oroszlánt,
vagy újfajta, dühös, ezaddig ismeretlen fenevadakat, amelyek tüzes párát lehelnek vagy sistergő gőzt fújnak, vagy a szemükből iszonyú szikrákat hánynak,
amelyek nemcsak rájuk támadva pusztíthatták volna el őket, hanem amelyeknek a látványa is megsemmisíthette volna őket.
De ezek nélkül is, egyetlen lehelet is elsöpörhette volna őket, ha a bosszúló igazságosság üldözőbe veszi és hatalmad lehelete megszeleli őket. De te mindent mérték, szám és súly szerint rendeztél el.
Mindig megvan rá a módod, hogy megmutasd nagy hatalmadat, és ki tudna ellene szegülni karod erejének?
Hisz az egész világ olyan előtted, mint a porszem a mérlegen, és mint a földre hulló hajnali harmatcsepp.
De te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak.

Mert szeretsz mindent, ami van, és semmit sem utálsz abból, amit alkottál. Ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna.
Hogy is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te nem hívtad volna létre?
De te kímélsz mindent, mert a tiéd, életnek barátja."

És, mint mondtam már az ószövetség Krisztusban nyeri el értelmét, Benne tejesedik be a történelem. Ugyanúgy, ahogy a Karácsony is csak a Húsvét miatt ünnep.

Szent Pál írja a korintusi levélben (kiemelések tőlem):
"Mivel ezt reméljük, teljes nyíltsággal szólunk, nem úgy, mint Mózes, aki befödte arcát, hogy Izrael fiai ne lássák mulandó dicsőségének a végét. Az ő értelmük eltompult, hiszen mindmáig rajta a fátyol az Ószövetségen, amikor olvassák, s rajta is marad, mert csak Krisztusban tűnik el. Igen, mind a mai napig fátyol borítja szívüket, amikor Mózest olvassák, de ha majd az Úrhoz térnek, eltűnik a fátyol."

Az "agresszív hittérítést", pedig ne keverjük ide.
Barsi atya írja:
"A szekták erőszakosak, szinte erővel kényszerítenek, hogy most azonnal térjünk meg - Krisztus és az ő Egyháza ellenben megelégszik azzal, hogy meghirdeti: 'Az idő betelt: elközelgett az Isten országa. Térjetek meg és higgyetek az evangéliumban'"

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Nekem ezek az idézetek továbbra is csak azt igazolják, hogy az egész egy ügyes, végletekig idealista kitalációja, flancosan fogalmazva.

Hittérítésnél pedig pont az volt a lényeg, hogy egyrészt egy ateista sem megy oda hozzád, hogy térj ki a hitedből, másrészt lehetnének kevesebben az ilyen túlzottan elvakult és már-már nem ebben a világban élő elmebeteg fanatikusok, "szektások". Gyökér is múltkor már egyből pénzt kért tőlem, és akkor kevésbé öl meg a mindenhatóistenamiatyaégdehatalmasijedjmegmost...

[ Szerkesztve ]

Amikor a Szentírást olvassuk két dolgot kell mindenképpen elfogadnunk:
1) A Szentírás Istentől sugalmazott írás, azaz: az igaz Isten üzenete az emberhez.

2) Ez az üzenet azonban embereken keresztül fogalmazódik meg, azaz: Az emberek korlátait is fel kell benne ismernünk. (adott kor, adott felfogás, konkrét életkörülmények, történelmi szituációk, világról alkotott kép, tükör általi homályos ismeret, stb.)

Olyan ez, mint a fény a szobában. Tudjuk, hogy a Naptól kapjuk a fényt, de tisztában vagyunk azzal is, hogy, ha nem lenne ablak, akkor sötét lenne... Ugyanakkor nem szabad azt mondani, hogy az ablaktól kapjuk a fényt. És bizony ez az ablak lehet olykor koszos is, de a fény akkor is átsugárzik rajta. A Nap az Isten, aki szüntelen ragyogja szeretetét az emberekre. Ezt a szeretet azonban csak úgy foghatjuk valamiképp fel, ha "ablakot" nyitunk rá: a szentírás szerzői ezek az ablakok, akiken "áttetszik" Isten üzenete. Vannak a végességükből adódó korlátaik, de akkor is a Isten üzenetének hiteles közvetítői. (Azzal, hogy Jézus emberként is beszélt az Atyáról, azt bizonyítja, hogy ennek a beszédnek van értelme, és valamit igenis megsejthet az ember Isten titkából.)

Jézus Krisztus eljövetelével, viszont a "Nap" költözik be a szobába...

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Rendben, úgyis így szoktuk, hogy axiómákra építünk. Nade olyanokra, amik egyértelműek. Ha olyanra építesz, ami csak úgy lebeg az éterben, valószínű rossz úton jársz. Én meg ha mondjuk azt mondom, hogy nincs Isten, viszont van egy részecske, ami bitang okos, és az irányít mindent? Fogadjátok el, aztán erre majd kitalálok valami mesét nektek. És be is kajálnák sokan, ha történelmileg helyesre írom, meg egyeztetünk páran.

Ergo akkor azt mondja, hogyha valaki esetleg hibát talál, az nem arra utal, hogy eleve hibás dologra építettünk, hanem arra, hogy kevesek vagyunk felfogni. Tök logikus. Ez is csak arra utal, hogy valaki próbál egy hibajavító algoritmust elültetni az információjában.

Necces a példa, de értem mit akarsz. Egy ablak is torzítja a fényt.

[ Szerkesztve ]

Amikor valamiképp "felmászunk" Istenhez, akkor jön a legnehezebb lépés: El kell venni a létrát... Isten végtelenül több, mint amit fel tudunk fogni belőle. Ez az egyik legnagyobb buktató az Istenhez vezető úton - még a vallásos embernek is - Megelégszik azzal, amit már tud.

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Te kívülállóként minősíted Istent, kb istent játszva. Te, hiányos ismereteddel ítélkezel felette, pedig nem is ismered sem azt a történetet, ami Isten és a fáraó között volt. De mivel így jobb a lelkednek ítéletet hirdetsz. Egy dologban biztos lehetsz, amikor Isten ítéletet hirdet valaki felett nem úgy teszi, mint te. Nem mások attitűdjeit megragadva, félinformációk alapján teszi... Ő a szívek ismerője. Azt látjuk, mikor megkeményítette a fáraó szívét, de az oda vezető utat nem. Lehet találgatni, de ettől még nem lesz hitelesebb az ítélkezésed. Ez kb olyan, mint amikor az osztrákok köptek fújtak a magyar rendőrökre az osztrák hummeres miatt. Csak az ottani sajtó leírása alapján hoztak ítéletet, és most hogy megtört ez a fiatalember, és felelősségét elismerte lehet egy kicsit árnyalni a képet... és még a szívének rejtett zugairól nem is tudunk semmit, hát még az osztrákok... náluk csak attitűd és előítélet volt.... mint nálad. Ezek ellen pedig nem lehet küzdeni, mert alapvetően érzelmi alapúak.
Nem is nagyon töröm magam
Nem ismerjük a fáraó történetét, és amikor a Biblia erről ír, akkor nem a fáraó van középpontban, hanem a zsidó nép szabadítása. És valójában ennél sokkal több, mert nem rassz alapján történt a tizedik csapás, hanem hit alapján. És mivel minden egyiptomi tudta, hogy mi fog történni, a korábbi kilenc csapás ezt elég jól előrejelezte, ezért aki, bekente az ajtófélfát, megmenekült. És ha zsidó ember nem kente be, akkor is elérte a csapás.
A vérrel való bekenés pedig azt jelenti, hogy a bűn halálosan komolya dolog. Lehet takargatni, de a következménye halál lesz minden esetben.
Vagy egy bárány halála vagy a bűnös ember halála.
Pont húsvéthoz közeledve válik még kézzelfoghatóbbá. Az áldozati bárány Isten Báránya, Jézus Krisztus. Vagy az Ő halála, vagy a te halálod a következmény a bűneidre.
Én anno döntöttem, mikor Isten választás elé állított, és én befestettem a Bárány vérével azt az "ajtófélfát", és hiszem, hogy megmenekülök...

A hittérítők egy része nagyon elkötelezett keresztény. Ezek az emberek fontosnak tartják, hogy az életek ne vesszenek kárba, ne menjenek pocsékba. Nem tartom a legjobb megoldásnak az ismeretlenek leszólítását, de mivel el lehet utasítani, nem tekintem tolakodásnak sem. Amennyiben ez terheli mégis a leszólítottat, abban az esetben szvsz nem a hittérítőnél van a probléma... érdemes elgondolkozni azon, hogy miért is zavar.... A hittérítők másik részét nem minősítem, megteszitek ti...

www.refujvaros.hu

25%: Engem nem szólítanak le se kéregetők se seftelők se hittérítők. Így tényleg nem gazán tudom átérezni a kínjaidat, de feltételezem, hogy egy-egy határozott elutasítás meghozza a kívánt gyümölcsöket.
75%: Azt hiszel, amit akarsz, nem mosdatásnak szántam... A Biblia nem azért született, hogy mosdassa Istent, ezért ne is várd, hogy a vádjaidra válaszol. Azért nem olvasunk az Isten és a fáraó kapcsolatáról, mert a fáraó a történetben mellékszereplő....
Talán te is tisztában vagy azzal pld egy-egy film, elbeszélés, leírás, történet elmondása kapcsán, hogy van központi üzenet, vannak főszereplők, vannak mellékszereplők. A mellékszereplőknél nincs sok esetben a történetben semmi kifejtés, csak megjelennek és eltűnnek. Te a film után biztos felállsz és számon kéred a rendezőtől, hogy nem világos számodra a taxis családi háttere, aki csak három percig volt látható a filmben, egy fuvar erejéig
Ha a kivonulás történetét olvasod, nem nehéz észrevenni (kivéve, ha előítéletes vagy), hogy ennek az üzenete a kegyelemről szól, ami kiemel egy fogságban lévő népet, és ez üzenet az egész világ számára. És ebben a fáraó statiszta, mellékszereplő.
Ha érdekel Isten hogy tekint a bűnös emberre, mert ott a történet középpontjában ez van, akkor hallgasd Jézus szavait a kereszten vagy olvasd a tékozló fiú történetét...
Nem fogsz a KRESZ könyvben megoldást találni a szülés problémájára, mert nem a központi üzenete, ahhoz keres olyan tartalmú könyvet, ami kifejezetten a szülésről szól... itt is ez a lényeg szvsz.
Az Isten és a fáraó kapcsolatában szvsz az egyetlen lényeges pont, hogy a kegyelem minőségi ideje véges. Ha ez az idő elmúlik, akkor látván vak és hallván süket lesz az ember... és ez egyénre szabott, van, akinek még tart a kegyelmi idő, a másik még él, de ítélet alá került... de ez az Isten titka...

www.refujvaros.hu

Ezek az emberek fontosnak tartják, hogy az életek ne vesszenek kárba, ne menjenek pocsékba.

Ennyi erővel én is bemehetnék a templomba, hogy ne csináljanak annyian hülyeséget az életükkel, mert én épp úgy gondolom...

[ Szerkesztve ]

Gyere, várunk....

www.refujvaros.hu

Az a baj, hogy vakok vagytok, és mások szemét akarjátok kinyitni Ez derék dolog lenne, ha tudnátok alternatívát adni... csakhogy az nincs...
Akire én hallgatok, hozott áldozatot értem... te max az egódat csiszolod rajtam

www.refujvaros.hu

Miért lennénk? Ugyanaz a helyzet most is, játszhatunk ovisat, és akkor te vagy a vak.

Alternatíva? Hányat adjak?

Jézus Krisztus nem mesebeli alak...

"Csak te tudod alakítani sorsodat"
Elég szűk mozgástér... Mégis mit alakítasz rajta? Amit "alakíthatsz" azt már nem "sorsnak" hívják.

"Higgy magadban"
Előbb-utóbb komoly csalódáshoz vezet... Az ember tökéletlen, véges, "függő létező". Van az "énen" kívül is világ, és, ha azzal áltatja magát az ember, hogy mindent magának köszönhet, akkor jogosan lehet vaknak nevezni...

"Az a baj, hogy te feltétel nélkül hiszel egy olyan dologban aminek a létezésére az esély olyan csekély, hogy számokban kifejezve szinte felfoghatatlan. Persze ezért is hívják hitnek."
Ezzel nem tudok egyetérteni. Legalább egy a kettőhöz az esély: Vagy létezik, vagy nem... De kicsit komolyabbra fordítva: Semmi ezerszázalékos bizonyíték nincs (mert nem is lehet) Isten létére, de az ellenkezőjét még kevésbé lehet "bizonyítani".

Érdemes megnézni az emmauszi tanítványok útját: Látják Jézust, de nem ismerik fel, majd, amikor felismerik eltűnik a szemük elöl. Eljutnak a "látom, de nem ismerem"-ből a "nem látom, de ismerem" világába...

Szerk.: Áldott húsvétot mindenkinek! Krisztus feltámadt, alleluja!

[ Szerkesztve ]

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Az a baj, hogy arról mondod, hogy hülyeség, amit nem is ismersz... Felsőbbrendűnek tartod magad, miközben erre semmilyen alappal nem rendelkezel.

www.refujvaros.hu

No, most akadtam el. Te reagáltál egy reagálásomra... és én erre válaszoltam. A vitaindító hozzászólás nem rólad, nem neked szólt...Miért veszed magadra?

www.refujvaros.hu

A hitemről beszélsz, miközben nem ismered, a testvéreimről és rólam mondod áttételesen, hogy hülyék, pedig intelligencia szintben a gyülekezetünkben szvsz 5 olyan embert is találnék 10 perc alatt, aki ebben megelőz. ...és ezt nem lenézésnek szántam.
Felsőbbrendűnek vallod magad, mert nyitogatni akarod a szemeinket, te látó. Jössz a vakok közé, leereszkedsz hozzánk a fórumba, hogy meglássuk azt, amit nélküled nem látnánk meg...
A megjegyzésedből ezt nem volt nehéz kikövetkeztetni.
Köszönöm szépen én jól vagyok. Jól látom a világot, az összefüggéseket, nem vagyok rosszabb látó nálad. Nincs igényem a te vízióid látásához, amit te hirdetsz, próbáltam már, onnan jöttem Nem vágyok vissza oda...

www.refujvaros.hu

Kevered a népszokással az egyházi szokást.

Annyi a "titok", hogy ez a keresztény ünnep is véletlenül egybeesik a "pogány termékenységi ünneppekkel".

Véletlenül.

Ha visszaolvasol, megtalálod. Egyébként nem is egy népszokás jelenik meg, és alapvetően nem pogány ünnep az alapja, hanem a zsidó pászka ünnepe, mert Jézust eaz ünnep előtt végezték ki.

www.refujvaros.hu

A hit nem meggyőzésen, hanem meggyőződésen alapul.

www.refujvaros.hu

A kereszténység nem sült galamb várás, hanem komoly és olykor nehéz cselekvésekre késztet. Ez a szeretet. Emellett persze a talentumokat is kamatoztatni kell. A különbség a vallásos és nem vallásos között nem az, hogy az egyik "csak imádkozik", a másik pedig tesz is valamit...

A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, tulajdonképpen nem is egy ünnep, hanem AZ ÜNNEP, melyből minden más forrásozik. Két jelentős következménye van: 1) Jézus Krisztus valóban az, akinek mondta magát 2) Meg vagyunk váltva a bűntől, és van Szószólónk az Atyánál, aki által a mennybe juthatunk. Ebben az ünnepben nyer értelmet a karácsony, a szentek tisztelete, egyáltalán a keresztény élet. "Ha Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek, mert még mindig a bűneitekben vagytok."

A magyar "locsolkodás", pedig vízzel történik, s a keresztségre emlékeztet: Az ősegyházban csak húsvét vigíliáján kereszteltek: Nagyböjttel megkezdődött a katekumenátus, és 3 éves bontásban húsvét napján részesülhettek minden szentség kapujában, mely tulajdonképpen a Krisztusban megkezdett új élet szimbóluma. "Aki meghalt, az egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, aki azonban él, az Istennek él."

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

De amit tanítanak, mint "kéne", az a szeretet. Mit nem értesz?

Befelé mindig szeretetteljesek, kifelé már nem mindig. Szóval saját körön belül nyilván, de például a legtöbb simán megmondja, hogy a pokolban rohadok el, mert szerintem nem léteznek ezek a dolgok. Éget a szeretet.

Tisztelet a kivételnek persze. Pl. ha minden hívő olyan lenne, mint pocok, talán még a térítőket is elviselném.

[ Szerkesztve ]

Nézd, az, amiket felhozol vádként jogos: az Isten nevében számos bűnt elkövettek a történelem során. Ez tény, melyet nem érdemes "kimagyarázgatni", de túlzás azt állítani, hogy ez a jellemző.

Jó lenne észrevenni, hogy nem ez az egyetlen, amit a keresztényeknek "köszönhet a világ". Csak egy-két pozitív példa: Jelentős szerepük volt a rabszolgaság eltörlésében, a női egyenjogúság kialakulásában, a nemzetek közötti békében. Csak ők üzemeltettek kórházakat a középkorban, a betegek és szegények pártfogói voltak. De nem is kell évezredekre visszamenni: Gondoljunk csak egy Kalkuttai Teréz anyára, akit az indiai nyomor és szegénység cselekvésre késztetett, vagy Boldog Salkaházi Sárára, aki a világháború éveiben konyhát és szegényházat üzemeltetett, mellyel az életét kockáztatta, vagy Maximilan Kolbe atyára, aki egy nagycsaládos helyett vállalta a koncentrációs tábort. És ez az Egyház igazi arca, mert ezt tanulta Krisztustól. "Nagyobb szeretete senkinek nincs, mint annak aki életét adja barátaiért."
És bizony ide mindig vissza kell térni... Krisztus szeretete sürget minket! (És még egy dolgot ide kell vennünk, de ezt csak halkan merem mondani: Végső soron az egész világ az egyháznak köszönheti a legnagyobb kincsét: Jézus Krisztust. Minden gyengesége és gyarlósága ellenére, ők őrizték meg a hiteles Krisztus arcot évezredeken keresztül.(Ezt a szekták hajlamosak elfelejteni....)

A Lumen Gentium, mely az egyház önértelmezése, ezt olvassuk:

"Miként azonban Krisztus a megváltás művét szegénység és üldözés közepette vitte végbe, úgy az Egyháznak ugyanezt az utat kell járnia, hogy az üdvösség gyümölcseit közölje az emberekkel. Jézus Krisztus "mint Isten ... szolgai alakot öltött, kifosztotta magát" (Fil 2,6), és értünk "noha gazdag volt, szegénnyé lett" (2Kor 8,9): úgy az Egyház jóllehet küldetéséhez rászorul emberi eszközökre, nem arra törekszik, hogy földi dicsőséget keressen, hanem arra, hogy saját példájával is terjessze az alázatosságot és az önmegtagadást. Miként Krisztust az Atya azért küldte, hogy "örömhírt vigyen a szegényeknek, ... gyógyítsa a megtört szívűeket" (Lk 4,18), "keresse és üdvözítse, ami elveszett" (19,10), hasonlóképpen az Egyház is szeretettel veszi körül mindazokat, akiket az emberi gyengeség gyötör, sőt szegény és szenvedő alapítójának képmását ismeri föl a szegényekben és szenvedőkben, próbál könnyíteni nyomorúságukon és bennük Krisztusnak akar szolgálni. Krisztus azonban "szent, ártatlan, szeplőtelen" (Zsid 7,26), "bűnt nem ismert" (2Kor 5,21), s csak azért jött, hogy a nép bűneit engesztelje ki (vö. Zsid 2,17), a bűnösöket is magába foglaló Egyház viszont egyszerre szent és mindig megtisztulásra szorul, ezért szüntelenül a bűnbánat és a megújulás útját járja."

Ha nincs szeretet a kereszténységben, akkor az nem kereszténység. Krisztus abban a példabeszédben, mikor arról beszél, hogy kik jutnak be a mennyek országába a szeretet cselekedeteit hozza fel, és az, aki nem adott enni az éhezőnek, inni a szomjazónak, nem látogatott meg beteget, vagy nem adott ruhát a mezítelennek, annak azt mondja: " Nem ismerlek... "

(#16898) stranger28

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor