Új hozzászólás Aktív témák

• #11159 kymco veterán Dany007 #11148

  Új Válasz 2011-10-04 20:19:55 #11159

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kymco

  veterán

  válasz Dany007 #11148 üzenetére

  Örülök, hogy tetszik a vasutas példa
  Én most nem is a példázat igazságtartalmán vitatkoznék, sokkal inkább a hit kérdésén.
  A hit valójában kapcsolatot jelent. Ami nem úgy jön, hogy odajön valaki hozzám, beszél Jézusról, és én ezt elhiszem, tehát hívő lettem. Én nem így tértem meg.
  Persze kell, hogy higgyek annak, aki bizonyságot tesz Jézusról, de ez még csak közvetett hit, nem keresztény hit. Hinni a papnak, hinni egy könyvnek önmagában kevés. A hit ott kezdődik, mikor ez a közvetett hit személyessé válik. Elhiszem, hogy az a kapcsolat, ami az Isten és a bizonyságtevő között van, az rám is igaz. És ekkor történhet a csoda, ami már nem az emberen múlik. Mikor Isten válaszol... és ekkor már nem a bizonyságtevőnek hisznek, hanem Istenben.
  A János evangélium 4. részében van egy történet a samáriai asszonyról. Jézussal találkozik, és visszamegy a falujába, hívni az embereket Jézushoz. A falusiak kimennek Jézushoz, majd az mondják az asszonynak: „Már nem a te beszédedért hiszünk, hanem mert magunk hallottuk és tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője.” Jn 4. rész 42. vers

  A hit mindig személyes. A vonatos példám jól mutathatja a katasztrófáról tudóban lévő gondolatokat, indulatokat, de nem ad magyarázatot a hitre. Ezt szerettem volna most körbejárni egy kicsit... elszakadva a példázatomtól.

  www.refujvaros.hu

Új hozzászólás Aktív témák