Kizárja egyik a másikat? De vegyük például Franciaországot, ennél sokkal nagyobb politikai tisztogatások voltak ott cirka 50 évvel korábban a császárpártiak és a köztársaságiak között. Senki nem kért bocsánatot senkitől, ez valahogy mindig a vesztes hatalmak "kötelessége" maradt. Tehát nem bagatellizálni akarok, inkább figyelembe venni a körülményeket és a hasonló eseteket, melyek abban és az azt megelőző időben egyáltalán nem voltak ritkák. A politikai üldöztetés sosem volt jó, már a szabadságharc után sem, meg is emlékezünk az aradi vértanúkról. A vörösterror és a fehérterror sem volt jó. De nem lehet elsiklani a körülmények fölött: a fehérterror személyek ellen irányuló terrorcselekményei a vörösterror terrorcselekményeire adott elvakult válasz. Mai mérce szerint nem helyes, de ott és abban a helyzetben, az orosz események láttán célszerűnek tűnhetett.

Horthynak pedig továbbra sem állítanék szobrot, nem neveznék el róla közterületet sem, de az bizonyos, hogy nem fogom kérdések nélkül elítélni az egész, nevével jelzett korszakot, ami ráadásul a körülményekhez képest lehetett volna sokkal rosszabb is.

[ Szerkesztve ]