Ő a kedvenc színészem.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Tehetséges a srác!

Visszatérve az interjúra: Nem tudom, láttad-e a 24-et, (Sutherland a főszereplő). Tetszik az a rész, ahol arról mesél, mennyire más volt forgatni New York-ban, mint Los Angelesben:
- ...Kis létszámú stábunk volt. Rohantam végig az utcán, üldöztem a fickót, előkaptam a pisztolyom, ráordítottam: Állj, ne mozogj! ... Az emberek meg fel se kapták a fejüket, csak mentek tovább a piacra...!
Letterman: - Igen, ott ez mindennapos...

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Rossz az angolom, miért van otthonkában és egyáltalán honnan vette? [link]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Fogadott egy barátjával, hogy New England nyer, és vesztett. Ez volt a tét, hogy másnap, Lettermannél, az interjún női ruhában lesz.
- Bementem egy boltba, mondtam az eladónőnek, hogy egy magamforma lánynak vennék ruhát, felpróbálhatom pl. ezt? Erre ő: Neeem, csak vigye nyugodtan, jó lesz ez!
- Rettenetesen zavarban voltam, szinte menekültem ki az üzletből.
Letterman: - 1000 dollárért felszállna ebben a metróra?
Kiefer: - A metróra? Na, még az is könnyebb lenne, mint most itt...Ez életem legmegalázóbb pillanata...és van egy pár, amiből válogathatok...!
Aztán elnézést kér a szüleitől, a lányától és a rodeós cimboráitól.
Letterman: - Nem hiszem, hogy ezek után még maradtak rodeós cimborái!
( Kiefer rodeózott 2 évig, bajnokságot is nyert.)

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

A bikák értékelnék pedig a rucit... Vagy csak lóval nyomult?

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Lóval, páros rodeóban.
Ez olyan, hogy üldözik a borjút, és a társának az első, neki meg a borjú hátsó lábait kell meglasszózni, megbéklyózni. Az egész kb. 10-20 másodpercig tart. Jonny English volt a társa, egy elég híres rodeós.
Egy interjúban Kiefer elmesélte, hogy a legtöbb rodeósnak hiányzik a hüvelykujja, ugyanis a kötél rátekerve az ujjra, lasszózásnál hihetetlen erővel rándul, és ha nem húzza ki időben az ujját a hurokból, az seperc alatt lenyisszantja. Tanúja volt egyszer egy ilyen jelenetnek. A fickó ujja ott fityegett, csak egy kis bőrdarab tartotta, erre az odakapott, letépte, és elhajította, egy arra kószáló kutya meg felkapta és elszaladt az ujjal. A rodeós kisfia meg üvöltött: - Apaaa..! Ezt már manapság vissza tudják varrni...!
Huhh, horrorisztikus jelenet lehetett.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ismerem ezt a számot. Aztán le kell a lóról ugrani és összekötni a boci lábát.....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Azt hiszem, igen. Szegény boci!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ez legalább valós eredetű, tényleg van ilyen cowboyfeladat a csordák mellett is...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Igen, épp erről beszélt Kiefer egy másik interjúban, hogy mennyire csodálja ezt az "ősi" amerikai szokást, a farmerek, cowboyok munkáját. Neki is volt ranch-e, Montanában, lovai, birkái...
Letterman kérdezte, hogy mennyit keresett vele.
- Kb. huszon...valamennyi ezer dollárt.
- Hát, az nem is rossz.
- Igen, miután eladtam a birkákat, lovakat, meg az összes felszerelést...!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Erre most találtam rá:[link]

A Scorpions együttes, akiknek elvitathatatlan érdemeik vannak a vasfüggöny, a berlini fal és a szocialista világtábor erjedésében, 2011-es turnéja. (Az első nyugati, akkor még nyugat-német együttes, akik Moszkvában koncerteztek és akiket a Kremlben Gorbacsov is fogadott.

A gitárjáték persze, már nem olyan virtuóz, mint a 70-es, 80-as években.
De, mozgásukat nézve, szinte megdöbbentő: az énekes Klaus Meine és az idősebbik gitáros, Rudolf Schenker 1948-ban születtek, azaz a koncert idején 63 évesek. A fiatalabbik gitáros, Matthias Jabs 1955-ös születésű, tehát most 57 éves. Ö volt az, aki a 2003-as lisszaboni "Acoustica" c. koncertjük után azt nyilatkozta, addig játszik, ameddig csak lehet, de nem akarja azt megélni, hogy 50 ember előtt gitározzon a színpadon. Ahogy elnéztem, ettől még 2012-ben sem kell tartania.
A basszer, és a texasi James Kottak, a dobos fiatalabb évjárat, későbbi tagok, de kiválóan akklimatizálódtak az öreg zenészekhez.

"Amíg forog a föld és kerek, mindig lesznek rockerek." (Ismeretlen graffiti szerző a 20. századból.)

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Húúúú, de jól kezdődik!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Meghallgattam őket, tényleg nagyon jók.

Ez se rossz! Igaz, nem ismerem mindegyiket.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Melyiket nem?

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Az elsőt ismerem, a Beatlest is, a Simple man-t is, Malmsteen: Like an angel-t, a Rolling Stones Angie-jét, a Heaven's door-t, van még 1-2 ismerős, de kb. ennyi. A végén Riders on the storm.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Van benne sok nem igazán rockszám is, a második például eredetileg nem is ilyen, nincs benne ez a gitárszóló, szerintem az Gary Moore talán? /már a feldolgozás/
Ezeknél a válogatásoknál föl vannak írva a címek....[link] nekem sok még akkorról ismerős, nem is mindig emlékszem az előadóra.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Igen, ez inkább pop, nem rock.
Bryan Adams-től nekem ez tetszik.
A Chicago se rossz!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Igen ez a fúziós zene érdekes...

Ezt a koncertet ismered? [link]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Ez jó! Köszi!

Clapton, Knopfler

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Jaaj, milyen mondatot találtam.

"A szomszédos szűk utcák levegőtlen vityillóiban tengődő szegény emberek gyűlnek itt össze; a vénasszonyok aszottan, fázósan, rongyos főkötőben; a fiatalabbja pongyolában, lötyögő szoknyában, hajadonfőtt, elcsigázva, a nyomortól máris fonnyadtan; akad néhány férfi is, takaros kis öregek, zsíros zubbonyú hordárok, gyanús képű, fekete kalapos urak; a fasorban pedig gyereksereg hancúrozik, kereketlen kocsikat huzigál, homokozik, sír és marakodik, szörnyű, rongyos, taknyos gyerekhad, nyüzsög a napsütésben, mint megannyi féreg."

Találjátok ki, melyik klasszikus írótól van... (Gugli nem ér )

Eszembe jutott az egyik szám, a válogatásból:[link]

Kristályszív: Balzac?

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Igen, ez ismerős volt.

Crystal magyar író?

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Most beugrott: Zola. Emlékszem, írtad, hogy mostanában őt olvasod, plusz ő írt a párizsi vásárcsarnokról, gondolom, ez abból van. Aztán megnéztem a guglin, kíváncsi voltam.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Igen, Zolától a Párizs gyomra. Azóta megvolt közben egy Rejtő regény is, mert kissé tömény ez így. Ekkora mondatok váltják egymást. De ilyet még nem tapasztaltam, hogy a sövényben játszó kisgyerekeket nyüzsgő férgekhez hasonlítsa valaki - rendkívül szokatlan és nagyon hatásos, az ilyen remekbe szabott szóképekkel nagyszerűen festi meg a 19. századi Párizst.

[ Szerkesztve ]

Naturalista.
Hát még, ha majd elolvasod a Tisztes úriházat tőle, hűha! Tömény társadalomkritika, irtó jól megírva.
A Nana se rossz, az egy kurtizánról szól. A Hölgyek öröme meg egy áruházról. Azt hiszem, csak ezeket olvastam tőle. Szerintem elmennének kötelező olvasmánynak is.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Nos, mindegyik írása társadalomkritika, elég töményen. Nincs benne egyetlen tiszta, teljesen jó karakter, mindig ott lebeg valami fogyatékosság. A legönzetlenebb karaktere is naiv és hiszékeny - mi több, maga az önzetlensége is valami rögeszmés cselekvés -, és így még a társadalomra is veszélyes... (Talán csak a saját magáról mintázott Pascal doktor lóg ki ez alól, bár a specifikusan róla szóló könyv a sorozat végén található, így azt még nem olvastam. )

Ez még csak az ötödik könyv, amit olvasok tőle. Most már a megírásuk sorrendjében haladok, egyszer sorra kerül mind. Ahogy idősödött, egyre jobban írt, egyre jobb és célzottabb volt a sztori is.

A Hölgyek öröme egyébként, talán nem túl nagy spoiler másoknak, tán az egyetlen happy endinges írása. Ezt csak onnan tudom, hogy a BBC épp most egy könnyed (de komoly) sorozatot készít belőle, és ezt nem tennék meg, ha a szokásos bad ending lenne.

[ Szerkesztve ]

A BBC sorozatok nagyon jók, pl. Jane Austen: Büszkeség és balítélet. Szeretem Austen stílusát, bár a sztorijai egy kaptafára mennek, de nem véletlenül klasszikus ő is, a többsoros körmondatai elragadóak!
Minden könyvét olvastam. Régebben, ha tetszett egy író, kivégeztem. Gondolom, mint te is Zolát.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Érdekes, hogy Austint elolvasni sem bírtam, míg Őt imádtam.... Sőt, az Adam Bede is nagyon tetszett...
Mondjuk én is szeretem elolvasni egy író hozzáférhető műveit, de például vele nehéz volt, mert sok műve nincs lefordítva...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Thackeray Hiúság vásárát olvastam, és Lawrence: Lady Chatterley-t is.
A másik, ami szintén remek, Dickens: Két város meséje. A Francia forradalom idején játszódik, eleinte nehéz volt megbirkózni vele, (angolul) abba is akartam hagyni, de aztán direkt kihívásként fogtam fel, végigrágtam magam rajta, és nem bántam meg, egyre jobb lett, úgy a közepe felé.
De mégis, tudom, nevetséges, a Harry Potter áll hozzám a legközelebb. Annak élmény minden sora. Szerintem remekmű.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Egészen más megfontolásból veszem sorra a könyveit. Remek és nagyon érzékletes leírásai vannak, és a fordítók is remek munkát végeztek. (Azok a régi szép idők... ) Zolát olvasni olyan, mint társalgó stílusban való leírást gyakorolni. Persze manapság ez már enyhe túlírásnak minősül, a jelzőhasználatot kicsit vissza kell fogni, vagy még jobb, ha némi cselekménnyel hígítjuk.

Sok írótól egészen mást lehet tanulni a legelső helyen. Pl., csak a magyarok közül válogatva: Rejtőtől a mozgalmas, filmszerű vágások dinamikáját és a modern, frappáns dialógusokat. Máraitól gyönyörű, eredeti magyar fogalmazást, költői képzettársításokat a prózában, és mindezt kritikus hangnemmel fűszerezve. Mikszáthnál valami meleg mesélő hangnem, ami a legdrámaibb szituációkat is közelivé hozza, és ezt nem árt ellesni. Kosztolányi stílusa pedig talán a legközelebb áll ahhoz, amilyen vonalat én is követek, és amibe bele-beleépítem a fenti trükköket. Kosztolányit egyszerűen jó olvasni. És persze sorolhatnám, minden írótól kicsit más fortély ragad az emberre. (Ami azt illeti, a Harry Potterből sokat nem szedtem fel. Lehet, hogy a fordítás hibája, de a nyelvi bravúrok helyett inkább sztoriközpontúnak hat.)

Az az író, akit roppantul élvezek olvasni, de nem igazán tudok tőle tanulni, az Tamási Áron. Arra születni kell. Leginkább Székelyföldre.

[ Szerkesztve ]

Szégyen, de Kosztolányitól még nem olvastam.
Rejtőt, azt bezzeg sokat! A 14 karátos autó a kedvencem. Gorcsev Iván, meg Vanek úr...

A Potter persze, hogy sztoriközpontú, mai modern szöveg, de van irodalmi értéke. Ahogy az egész varázsvilágot felépíti, a jellemek, a történet drámaisága, humorral fűszerezve, csodálatos. Aki csak a filmeket látta, nem is érti ezt meg, halivúdi akciófilmeket csináltak belőle, párbeszéd alig, csak a látványos varázslás...
A könyvekben nem ez a lényeg. Ott a szereplőknek lelkük is van. A fordítás nem rossz, de eredetiben az igazi. A humor pláne.
Terry Pratchett-től olvastál valamit?

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Eredetiben majd akkor olvasok ilyet, ha gyakorlom a nyelvet... Angol nyelvű irodalomból, legyen bármilyen zseniális is, magyarul íróként nem tudok írástechnikát tanulni.

HP könyveket a negyedikig olvastam, azután nincs meg, drágák a könyvek manapság, az idő meg szintén. A házi kiskönyvtárra korlátozódom.
______

Egy Kosztolányit biztosan olvastál, középiskolában már nagyon rég mindenképp kötelező A kulcs c. novellája.

Sajna, tényleg drágák a könyvek, szerencsére két könyvtár közt lakunk, bár, mióta intenzíven netezek, egyikben sem jártam.
Az jó, ha nagy házi könyvtárad van, nekem is, igaz, mostanában nem nagyon gyarapszik.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Lawrence trilógiája a Szülők és szeretők; Szivárvány; Szerelmes asszonyok sokkal jobb korrajz mint a Lady Chatterley szeretője, szerintem.
A Harry Potter első része nagyon jó, de az utolsó könyvekben már olyan területekre téved az írónő, ami nem igazán neki való. valódi fantasyban azért a férfiak sokkal jobbak....
Terry Prachettet úgy az igazi olvasni, hogy elolvasod azt is amit parodizál. Terry Goodkind csodálatos, bár meglehetősen hosszú regényciklusa Az igazság kardja például valódi remekmű, nagyon megkedveltem Salvatore műveit, most pedig a legjobban a Westeroson történő eseményeket várom.

Kosztolányi: [link]

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Szerintem a Potter úgy jó, ahogy van.
Nem sok fantasy-t olvastam, Pratchettől kb, hármat. Az egyik boszorkányokról szól, az nagyon tetszett!
Kösz a linket!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

valódi fantasyban azért a férfiak sokkal jobbak....
Azért Margaret Weis és Trace Hickman művei ezzel a kijelentéssel tudnának vitatkozni

Things that try to look like things often do look more like things than things

Szeretem őket, de közülük csak az egyik nő.... Ez nyilván befolyásolja a végeredményt.

De általában kevés nő ír fantasyt a férfiak létszámához képest és egy kis lágyság jellemzően van a műveikben... Kicsit hepiendesek, kicsit érzelmesek a női fantasyk. Olyanok mint pl. George R.R. Martin művel a szereplőivel, nem várhatók tőlük...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Nekem semmi bajom az érzelmekkel, de még a hepienddel se. A Potterben is van néhány horrorisztikus jelenet, és az sem egy cukormázas-málnaszörpös sztori. Persze, nem vagyok fantasy szakértő.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Na azok vannak szerintem rosszul megírva...
Azért a HP nem valódi fantasy, ez látszik a belőle készült játékokból is...

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Olvastad?

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Hja ez igaz. Mondjuk Salvatore se semmi. Valahol olvastam egy jó jellemzőt: Salvatore hősei úgy járnak vissza a halálból, mint Ausztrál hülye-gyerek bumerángja

Things that try to look like things often do look more like things than things

Mondjuk a jó fantasy ismérve nem az, hogy az író válogatott kínzásoknak veti alá a szereplőit. Ti szerintem a dark fantasy-re gondoltok, vagy a borongósabb, dark fantasy-s beütésű történelmi, vagy low fantasy-kre, de hát nem lehet minden dark fantasy.

Azon kívül a HP is vérbeli fantasy, épp csak tök más kategóriában, kortárs fantasy. Más lapra tartozik, hogy mely részletek mennyire sikerültek benne.

[ Szerkesztve ]

Ha már HP és sötét, horrorisztikus írásmód akkor inkább őt tudom ajánlani. Lovecraft bácsinál talán csak E.A. Poe-nak voltak jobb horror novellái

@Crystalheart
Prince of Thorns, nemrég olvastam, eszméletlenül jó és nagyon kemény dark fantasy. A fő/antihősről az első pár oldalon kiderül, hogy már tudja mi a különbség két nő között (14 éves ). Az egyik sikítozik magától, a másikat meg kell tekergetni, hogy tudd életben van miközben a felégetett falu közepén megerőszakolják. Mondjuk nem épp könnyű olvasmány.

[ Szerkesztve ]

Things that try to look like things often do look more like things than things

Nos, Lovecraft az egyik legjobb példa a dark fantasy-re. (Na meg a mai mércével vett túlírásra, bár az nála még ficsőrként értelmezhető.)

[ Szerkesztve ]

Mindenki az Őrület hegyeiért van oda, de nekem az Innsmouth-ról írt remekművei a kedvenceim

Things that try to look like things often do look more like things than things

Hát, nem tűnik habkönnyű esti mesének, az tuti!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

A szerzőnek családja van, nekik is ajánlja a könyet asszem. Hááááátizé, szerintem veszélyben vannak a közelében!

A legdurvább könyv ami a legközelebb volt ahhoz, hogy letegyem az a Pedofeeling volt.

Things that try to look like things often do look more like things than things

Ami engem illet, nem vagyok elkötelezett híve a dark fantasynek. Most épp egy low fantasyt kezdtem el, ami a Trónok harcához hasonlóan egy, a valós világ különböző érdekes népeiből mixelt világban - minimális, főként az ősi hitrendszerükből vett mitikummal fűszerezve - játszódik. És hát igen, igen, de nem... Naturalista eszközökkel, de nem öncélú brutalitással. Végleges címet még nem adtam neki.

Huhh, még a címe is ijesztőőőő!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Erre kíváncsi vagyok. Mikor fejezed be?

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/