Attól, hogy régi, egy kis nosztalgiázásra még jó lehet.
Ezt is jó néha hallgatni.
Temple of the King - szuper!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

7.15-nél: ilyet se sokat lehet látni gitárszóló közben: az ex párbajtőröző olimpikon és a "táncoslábú" Janik Gers kettőse...

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Niko, a dobos...
Párbajtőröző? Naháááát...nem is tudtam.
Freeeeedom!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Amikor Bruce-nak választania kellett, tagja lessz a párbajtőrös olimpiai csapatnak, vagy énekes marad, szerencsére az utóbbit választotta

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

[link]

I wanna be a hippi
[link]

[ Szerkesztve ]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

[link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

jó az öreg Knopfler a háznál
[link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Az előző hippisek se rosszak, de Knopfoló rulez!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ezt most találtam a fészbükkön:

Mikor már késő rádöbbeni…

Amikor aznap este hazaértem, a feleségem felszolgálta a vacsorát, megfogtam a kezét és azt mondtam, “Szeretnék valamit elmondani”. Ő leült és csendben evett. Megint láttam a fájdalmat a szemében.
Hirtelen nem tudtam, hogyan nyissam ki a számat. De muszáj volt vele tudatnom, min gondolkodtam. El akarok válni. Hoztam fel a témát nyugodtan. Nem tűnt idegesnek a szavaim hatására, helyette inkább lágyan megkérdezte, miért? Kikerültem a kérdést. Ez feldühítette. Félredobta az evőpálcikákat és rám üvöltött, te nem vagy igazi férfi! Azon az éjjelen nem beszéltünk egymással. Ő sírdogált. Tudtam, hogy rá akar jönni, mi történt a házasságunkkal. De nem igazán tudnék neki kielégítő választ adni, én már Janet szeretem, nem őt.
Nem vagyok már szerelmes belé. Csak sajnáltam! Mély bűntudattal, felvázoltam egy válási szerződést, amiben az állt, hogy megtarthatja a házat, a kocsit, és a cégem 30 %-át. Rápillantott, majd darabokra tépte. A nő, aki 10 évet töltött velem az életéből, idegenné vált számomra. Sajnáltam, hogy elvesztegette az idejét, forrásait, energiáját, de nem tudtam visszavonni, amit mondtam, hogy én már Janet szeretem. Végre hangosan sírt előttem, ami pontosan az volt, amire számítottam. Hogy sírni láttam egyfajta megkönnyebbülést jelentett számomra. A válás ötlete, ami már hetek óta kínzott, szilárdabbnak és tisztábbnak tűnt most.
Másnap nagyon későn értem haza és láttam, hogy valamit ír az asztalnál. Nem vacsoráztam, hanem egyenesen aludni mentem és nagyon gyorsan elaludtam, mert fáradt voltam a Jane-nel töltött eseménydús nap után.
Amikor felébredtem, még mindig ott ült az asztalnál és írt. Nem érdekelt, úgyhogy megfordultam és aludtam tovább. Reggel megmutatta a válási feltételeit: semmit nem akar tőlem, hanem 1 hónap felmondási időt kér a válás előtt. Azt kérte, hogy ez alatt a hónap alatt, mindketten tegyünk úgy, mintha normális életet élnénk, amennyire lehetséges. Az indokai egyszerűek voltak: a fiunknak 1 hónapon belül lesz a vizsgája és nem akarja összezavarni a tönkrement házasságunkkal. Ez számomra elfogadható volt. De volt még valami, megkért, hogy idézzem fel, ahogy az esküvőnk napján a karjaimban bevittem a hálószobába. Arra kért, hogy ez alatt az egy hónap alatt, minden nap, reggelente a karjaimban vigyem ki a hálószobából az ajtó elé. Azt gondoltam, kezd megőrülni. Csak azért, hogy az utolsó napokat elviselhetővé tegyem, beleegyeztem a furcsa kérésébe.
Elmondtam Jane-nek a feleségem válási feltételeit. Ő hangosan nevetett és azt gondolta ez abszurdum. Nem számít milyen trükköt alkalmaz, szembe kell néznie a válással, jegyezte meg gúnyosan. Semmiféle testi kapcsolatom nem volt a feleségemmel, mióta bejelentettem, hogy el akarok válni. Úgyhogy amikor az első nap kivittem, mindketten olyan sutának tűntünk. A fiunk tapsolt mögöttünk, apu a karjaiban tartja anyut. A szavai fájdalmat okoztak nekem. A hálószobából a nappaliba, majd az ajtóhoz, több, mint 10 métert sétáltam vele a karjaimban. Ő becsukta a szemét, és gyengéden azt mondta, ne mondj semmit a fiunknak a válásról. Én bólintottam, kissé dühös voltam. Letettem az ajtón kívül. Ő elment a buszhoz, ami a munkába viszi. Én egyedül vezettem az irodáig. A második napon mindketten lazábbak voltunk. Ő nekidőlt a mellkasomnak.
Éreztem a blúzának illatát. Rájöttem, hogy hosszú ideje nem néztem meg alaposan ezt a nőt. Rájöttem, hogy nem fiatal már. Halvány ráncok voltak az arcán, a haja őszült! A házasságunk komoly áldozatot követelt tőle. Egy percig azon gondolkodtam, mit tettem vele. A negyedik napon, amikor felemeltem, úgy éreztem, hogy visszatért egyfajta meghittség. Ez az a nő, aki 10 évet adott nekem az életéből. Az ötödik és hatodik napon, úgy éreztem a meghittség érzése megint erősödött. Jane-nek nem beszéltem erről. Egyre könnyebbé vált a karjaimban vinni, ahogy telt a hónap. Talán a mindennapos edzések megerősítettek. Egy reggelen válogatott mit vegyen fel. Felpróbált jó pár ruhát, de nem talált egyet sem, ami ráillett volna. Majd sóhajtott, minden ruhám kinyúlt. Hirtelen rájöttem, hogy milyen vékony lett, ez volt az oka, hogy egyre könnyebben tudtam őt vinni.
Hirtelen megértettem … óriási fájdalmat és keserűséget halmozott fel a szívében. Öntudatlanul nyúltam feléje és megérintettem a fejét. A fiunk ebben a pillanatban lépett be és azt mondta, Apu itt az idő, hogy kividd anyut. Számára, hogy látta az apját karjaiban kivinni az anyját, élete fontos részévé vált. A feleségem jelezte a fiúnknak, hogy jöjjön közelebb és szorosan megölelte. Én elfordítottam az arcom, mert féltem, hogy az utolsó pillanatban meggondolom magam. Ezután a karjaimban tartottam, kisétáltam a hálószobából, keresztül a nappalin, az előszobába. A karjai lágyan és természetesen pihentek a nyakam körül. Szorosan fogtam őt, pont olyan volt, mint az esküvőnk napján. De a sokkal könnyebb súlya elszomorított. Az utolsó napon, mikor a karjaimban tartottam, alig tudtam megtenni a lépéseket. A fiunk elment az iskolába. Szorosan tartottam őt és azt mondtam neki, nem is vettem észre, hogy az életünkből hiányzott a meghittség, az intimitás.
Elvezettem az irodáig … gyorsan kipattantam a kocsiból, anélkül hogy az ajtókat lezártam volna. Attól féltem, ha bármennyit is késlekedek, meggondolom magamat. Felsétáltam az emeletre. Jane kinyitotta az ajtót és
azt mondtam neki, Sajnálom Jane, nem akarok elválni. Csodálkozva rám nézett, és megérintette a homlokomat. Lázas vagy? Kérdezte. Elvettem a kezét a fejemről, Sajnálom Jane, ahogy mondtam, nem válok el. A házasságom talán azért volt unalmas, mert nem értékeltük életünk apró részleteit, nem azért mert már nem szerettük egymást. Rájöttem, hogy attól kezdve, hogy az esküvőnk napján karjaimban vittem haza, egészen addig kellene a karjaimban tartani, míg a halál el nem választ minket. Jane hirtelen magához tért. Hangosan felpofozott, majd bevágta az ajtót és zokogásban tört ki. Lesétáltam a földszintre és elhajtottam.
Az útba eső virágboltban rendeltem egy csokor virágot a feleségemnek. Az eladólány kérdezte, mit írjon a kártyára. Mosolyogtam és azt írtam, Minden reggel a karjaimban viszlek ki, míg a halál el nem választ.
Azon az estén mikor hazaértem, virág a kezemben, arcomon mosoly, felrohantam az emeletre, azért, hogy a feleségemet az ágyban találjam – holtan. A feleségem hónapokig harcolt a RÁKkal és én annyira el voltam foglalva Jane-nel, hogy észre sem vettem. Tudta, hogy hamarosan meg fog halni és meg akart menteni bármiféle negatív reakciótól a fiunk részéről, ha végig visszük a válást. Legalább a fiunk szemében én egy szerető férj vagyok. Életetek apró részletei amik igazán számítanak egy kapcsolatban. Nem a ház, nem a kocsi, tulajdon, pénz a bankban. Ezek csak előmozdítják a boldogságot, de önmagukban nem adhatnak boldogságot. Szóval találj időt, hogy a házastársad barátja légy és tegyétek meg azokat az apró dolgokat egymásért, amik meghittséget, intimitást eredményeznek. Legyen valóban boldog házasságotok!
Ha nem osztod ezt meg másokkal, semmi sem történik veled.
Ha megteszed, talán megmentesz egy házasságot.
Az életben a legtöbb kudarcot olyan emberek szenvedik el, akik nem ismerik
fel, milyen közel is voltak a sikerhez, mikor feladták.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Elgondolkodtató történet.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ez annyira nyálas. Ha már egyszer irodalom: [link]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Szerintem nem nyálas. Attól lenne az, mert a fészbukkon olvasható? Egy sztori, ami akár meg is történhetett. Emlékeztető.

A vers jó, csak zene nem kéne hozzá. Eltereli a figyelmet. Azt se szeretem, ha felolvassák, elszavalják. Olvasni, mindenféle körítés nélkül, úgy az igazi. Legalábbis nekem.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Nem jönnek be az ilyen anekdotizáló történetek, függetlenül attól, h hol jelennek meg. Együtt néztük a "plot generátort" múltkor, nem? "Az elhidegült házasok újra összejönnek, de a feleség hirtelen meghal rákban."

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Pedig a regények is ilyen anekdotizáló történetekből állnak, csak hosszabbak. És maga az író is plotgenerátor, nem? Ha jó a "plot", tökmindegy, hogy honnan van.
Az persze szubjektív, kinek mi a jó. De az élet maga is lehet plotgenerátor, sőt. Sokszor hajmeresztőbb plotot tud generálni, mint bármelyik fantasy-író.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Az anekdotizálón azt értem, h valós történetnek állítanak be egy tanmesét. Pl. hogy ezt a barátnőt Jane-nek hívták, ami tulajdonképpen abszolúte mellékes a történet szempontjából, ahogy az is, h miként fárasztotta a faszi Jane-t, ill. hogy Jane miként viszonyult a feleség feltételeihez.

Egyébként szomorú, h fütyülnek egymásra házasok, de ez a házasok dolga. Ha egyszer meg kéne menteni a házasságomat, nagyon hülyén érezném magam, ha egy ilyen tanmese mentené meg. Képzeld el a leghülyébb arckifejezést a "mi a fene" faciális kivetüléseként, na, úgy néznék akkor ki.

“Don’t shoot, I’m Globish.”

az a röhej, hogy látszatra nyálas; de csak addig, amíg ki nem derül róla, hogy igaz történet.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Egy bajai tanár pl. SM beteg volt. 15 év kortörténet után kezdett markánsan romlani az állapota. A felesége elvált tőle. A sors iróniája, hogy 3 év múlva a feleségén is kijöttek az első tünetek.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

én csak azt mérlegelem: igaz lehet-e

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Elkapta tőle. Persze vannak ilyen esetek. Négy mondatba össze is foglaltad. Így jó is.

Volt egy ötven-ötvenöt éves kollegám, Imre. A feleségével, Évikével, nagyon szépen éltek, mindent megtett érte a nő, irígylésre méltó volt az odaadása, türelme, humora, gondoskodó természete. A gyerekeik már felnőttek, és mégis mindenféle közös terveik voltak, s pénzt akartak gyűjteni. Évike kiment Hollandiába ápolónősködni, mert itthon alig keresett valamit. A férj itthon vezette a vállalkozását. Évike már egy éve volt kinn, amikor szólt nekem az egyik kollégám, h ha még akarok beszélni Imrével, menjek be a kórházba, mert nagyon rossz állapotban van. Rákos volt, és mikor felfedezték már késő volt, pár hét alatt el is vitte. Évike még éppen tudott vele beszélni, amikor hazaért, Imre megvárta, másnap, h beszéltek, ment el. Rá egy évre Évike is meghalt hirtelen.

Mi a tanulság?

Semmi, minden. Ettől igaz.

[ Szerkesztve ]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

el?? nem náthát írtam.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Az a csípőspaprikás sztori nem volt jól megírva. Egyébként is, bugyuta az egész. Még az is, hogy a bíró nevetett. Ez hülyeség úgy, ahogy van, tökmindegy, megtörtént-e. És hogy mi a a tanulsága? Fogalmam sincs. Ne dörzsöljünk paprikát mások valagába???

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Szerintem a két történet összefügg. Aunty Kate Jane pasijának, uncle Andy-nek a felesége, röviddel mielőtt meghalt, jól bekente alul a csábítót. A bírósági ügy végét sajnos nem érte meg.

[ Szerkesztve ]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Fiatal voltam.... Szerettem őket.
Ezt meg gyerekként hallgattam sokat, egy karácsonyra kaptam egy fém építőjátékot, építettem és ez szólt a rádióban, a kettő az emlékeimben összekapcsolódik....[link]

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Terápia
2 napja nézem, egész jó!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ez egy jobb [link] a Terápiához. Végignéztem, érdekes volt.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Fülöpatya!!! A Kakamatyi belepisált a cipőmbe!
[link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Jujjj, ezt nagyon szeretem! Ma meg is nézem a filmet.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

[

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Akkor már inkább ez:
[link]

Things that try to look like things often do look more like things than things

Ez könnyű, de az előző? Monet?

Gyerekkoromban Ő volt a menő...
Nekem általában bejön ez a stílus:[link]

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Igen, Monet. Szeretem az impresszionistákat. Vallejo ügyes.

Realradical Dalit is!

És ez a Van Gogh is mesés:

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Megnéztem az első részt. Marozsán Erika megöregedett, szép nő, de nem állt jól neki a sztori az esküvő előtt kicsapongó fiatal nőről, az ő korában már a harmadik házasságnál tartanak a nők, túl vannak a toaletten dugáson vadidegenekkel. A sztori is elég közönséges volt. A többi rész is róluk szól?

[ Szerkesztve ]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Róluk és még négy másik emberről, köztük a pszichomókusról, mivel ő is jár terápiára.
Az első rész után én is úgy gondoltam, nem egy nagy durranás ez a sorozat, de a 3-4. rész után rákattantam. Egyre izgalmasabb lett, a szereplők is jók. Vannak benne sztereotip helyzetek, de ahogy bonyolódnak a szálak, az érdekes. Van benne egy tornászlány, a kamaszok összes dühével; egy házaspár, akikre ugyancsak ráfér a terápia; egy menő macsó cégtulajdonos, az ő esete sem egyszerű, bár tipikusnak mondható.
Három nap alatt végignéztem.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Nah, akkor talán majd folytatom.

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Folytasd!
Sok esetben kitaláltam, hogy fog végződni az egyes emberek sztorija, pl. a házaspáré. A Mácsaié meglepett. A tornászlány idegesítő volt, különösen az elején. Marozsán egy kicsit uncsi volt.
De ahhoz képest, hogy magyar sorozat, nézhető.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

"A ládában emberi csontok voltak..." Love story

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

LOL!! Sok rosszat lehet mondani a nácikról, de tény, hogy értettek a nőkhöz! Dolfit is úgy szerette Eva, hogy majd megdöglött érte...

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Döglesztő volt, az tuti!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

[link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Good music!
A filmet nem láttam.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Régi, de szeretem....
Később egy jó koncert...

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Őket nem ismerem.
Ha már régi, akkor inkább ŐK és ŐK

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

De ők csajok...... Hallgasd meg, hogy tud gitározni!

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Hát, tud, de ez a szám olyan nyávogós. Csajos.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Pont az a jó benne.... De egy újdonság, nekem még ez belefér, mégse annyira hörgős:[link]

[ Szerkesztve ]

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Úgy látszik, tényleg nem vagyok mindenevő.
Ez egy borzalom. Szerintem. Talán (de csak talán!) még a Rammsteinnél is szörnyűbb.

Skateaway

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Na a Rammstein a lányos zene..... Nekem... Ez meg nagyon bejön.... Nem a maszkulin külsőségek miatt.....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Először is: a Rammstein jó zenekar, a szövegei is jók, csak egyes, fejletlen zenei ízlésű és alacsony nyelvérzékű női egyedek hisztiznek a szépséges germán nyelvtől.
A Manowar: nem rossz, de, tudja csoda, én azért megmaradok a heavy metal berozsdásodott nagy öregjeinél: a Judas rising elsöprően lüktető, zakatoló 16-os dobolásánál (nézd meg, 2.35-nél hova az anyjába feldobja a dobverőt, elkapja és takkra üt is vele - a végén még egyszer), szóval megvan a kemény zene, de kissé dallamosabb, mint a Manowar; amellett az öregek csodaszépen elő tudják adni Joan Baez számát is, a Diamonds an rust-ot. [link]

[link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

itt a teljes koncert, lehet elmélyülni benne... breaking the law![link]

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek