A cím alapján nem. Talán ha az lenne, hogy "Irodalom, zenebirodalom", vagy "Irodalom és zenebirodalom", akkor igen.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Inkább irodalom, de egy-egy jó zene belefér.
Mit olvastál legutóbb, Egérke?

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Jack London - Éneklő kutya. Sokadszor.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Tőle még semmit nem olvastam.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Hatalmas hiba!

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Tudom, hogy világhírű, de nekem valahogy kimaradt.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

és még mások. Moonlight, Jack London kihagyására nincs mentség.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Mint már írtam, A holtsáv, Ragyogás... ezekkel vastagon letette kézjegyét.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Jack Londontól valahogy az egyetlen, ami megvan, az az Országúton.

Bár a stílus adott, van egy műve, amely nagyon nem bejövős. Martin Eden.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Az ismertető alapján nem tűnik rossznak, mi nem tetszett benne?

Nem tudom. Egyszerűen nem élveztem, bár kiolvastam a könyvet. Nem tudtam magam beleélni, nem voltam "ott".

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)

Csak nekem felejthető, mert én felejtettem el a Carrie-t. A holtsáv és a Ragyogás tényleg jók.

Ki olvasta a Sorstalanságot? Mikor Nobel-díjas lett Kertész Imre, akkor olvastam először. Szokatlan a stílusa, az igaz, de másodszori olvasásra, mikor a film készült belőle, már jobban tetszett. A film szerintem nem sikerült valami jól, ezt még a producer is elismerte, párszor cseteltem vele.:-)

Old rocker na valld csak be szépen, mit nem olvastál, én meg majd jól keresztre feszítelek!
Vakegérkét szintén.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Mutass egy Koltai filmet, ami jól sikerült...

A napfény íze. Azt persze nem ő rendezte, tudom.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Hát ez az, nem Szabó István Oscar-díjas rendezőről volt szó - Koltaitól egyszerűen nem lehet mutatni. Aranyhoz nyúl és sár lesz belőle.

Koltai volt az operatőr. Ez is valami. Más Koltai film nem jut eszembe.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

A napfény íze csodálatos film.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Szerencsére nem ő rendezte, meg kellene maradnia a kameránál.

És a Redl ezredes is.

Crystalheart szerintem is. Nekem tetszenek az interjúi.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Görgey Gábor Vadászszőnyegét ki olvasta? Nagggyon nagggyon jóóóóóó!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Esterházy Pétertől olvastatok? Én próbálkoztam vele, de nem kötött le. Attól persze még lehet jó, sokan szeretik. A vele készült interjúkat szeretem. Egyszer elmesélte, hogy rendszeresen segített a kislányának fogalmazást írni. Arra a kérdésre, hogy: És? Hányast kapott rá? Azt felelte: Ötöst nemigen, de hármasnál rosszabb sosem lett.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Én is próbálkoztam vele. Számomra egy kissé "magasirodalmi", nem szeretem azt a nyelvezetet. De tény, hogy nem tud rossz mondatszerkezetet írni.

Talán az utolsó magyar író, akitől szívesen olvasok, az Márai. Ő szinte költött, még ha prózát is írt.

[ Szerkesztve ]

Igen, én is így vagyok vele.
Vámos Miklóstól viszont szinte mindent elolvastam. Ő hétköznapibb.
Az Apák könyve, és az Anya csak egy van, a New York-Párizs metró, ezek szuperek.

Máraitól A gyertyák csonkig égnek-et olvastam. Tetszett.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Én az egész trilógiát (Vadásszőnyeg, Volt egy ország, Az Adria szirénája) olvastam, imádtam. Az Adria szirénáját éppen akkoriban olvastam, amikor az egyetemmel sikerült kijutnunk egy dubrovniki konferenciára. Próbáltam felderíteni a fekete, koporsó forma szigetet, amiről írt, de a helyieknek sem volt ötlete. Vicces dolog a szépirodalomnak utánamenni. De éppen ott voltam helyben. Azért nem hagytam fel az oknyomozással ebben az évben elugrottam Tótkomlósra, miután elolvastam a Tótkomlósi Tórát Benedek Istvántól, van egy szép történet egy félig fekete fiúról, aki az egyik szolgálólány véletlenül becsúszott gyereke volt, és akit bár nem volt zsidó, bőrszíne miatt a tótkomlósi zsidókkal együtt deportálták. A nevét a könyv szerint felvésték a holokauszt áldozatainak nevei közé az emléktáblán, de pont az emléktáblát nem tudtam megkeresni, mert irtó meleg volt és a kislányom már akkor unta a kiruccanást, amikor megérkeztünk a településre. Cserébe megnéztük a zsidótemetőt, és néhány név visszaköszönt. Nagy meglepetést okoztam a helyiek között, h valaki egyáltalán kereste, egy rissz-rossz földút visz ki oda, a kocsit messze az út elején ott kellett hagyni. A bejárat egy megművelt szántó széléről nyílik, a temető oldalában egy ezernyolcszázas évekbeli kolerajárvány áldozatainak tömegsírja van, amiből a szántással csontokat forgattak ki, szóval csontok közt lépkedve lehetett bejutni. A temetőt azért rendben tartják.
Eszterházy szerintem az előző korszak írója volt. Az utóbbi időben megjelent írásai szerintem már nem olyan jók. Ezt témáira, vagy gondolatiságára értem, nem valami politikai célzat. A rendszerváltás után rendkívül sok külföldi díjat kapott, talán pont azért, mert a munkássága annak a folyamatnak a része. Bár az intertextualitás továbbra is aktuális. A Harmonia Celestis itt van a polcomon, de nem tudom átrágni magam rajta. Viszont eszembe jutott, h gimiben sokat olvastuk az egy nő c. könyvét, jókat derültünk a nőkkel való viszonyán.

[ Szerkesztve ]

“Don’t shoot, I’m Globish.”

Hogy ez milyen érdekes! Köszi, hogy leírtad. Rémlik, hogy Görgey-től még olvastam valamit, egy tengeri kagylóról írt, de ezt is, mint sok mást, elfelejtettem. A vadásszszőnyeg....hát, az No.I

Benedek Istvántól az Aranyketrec megvan, elkezdtem, de nem fejeztem be.

A Harmonia Celestis-t elkezdtem de úgy jártam vele, mint te. Erre a nőcis dologra majd rákeresek.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Most vettem észre, hogy Fejős Évát említetted.
Mit mondjak......tavaly kölcsönkaptam egyik könyvét, hát enyhén szólva pocséknak találtam. Érződik rajta, hogy nagyon modern akar lenni, bulváros, felszínes.....És bejött neki, állítólag veszik, mint a cukrot. Persze, ízlések és pofonok.....

Ha már ifjúsági irodalom:
Székely Júlia: Ötödik parancsolat. Eszméletlen jó. Két pécsi gimis srác párbeszéde, szórakoztató, és izgalmassá akkor válik, mikor a fiúk kiderítik, hogy egyiküknek volt egy ikertestvére, aki kiskorukban meghalt, a srác nem is emlékezett rá. Nyomozni kezdenek, a fiú a szüleit faggatja, eleinte burkoltan, aztán nyíltan, több szálon fut a cselekmény, de párbeszéd az egész könyv. Az igazság csak a legvégén derül ki. Annyira tragikus, az utolsó fejezet már a pszichiátrián játszódik.
Az, hogy ki ölte meg Áronkát, maradjon titok, hátha valaki hozzájut a könyvhöz és elolvassa.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Én ártatlan vagyok, egy darab Fejős Éva könyvet nem olvastam, körülöttem a csajok szeretik.

Egyszer hagytam magam rádumálni a Rossz karmára, de 60% körül abbahagytam, nem nekem való.

Things that try to look like things often do look more like things than things

Szerencséd van........

Az is Fejőséva könyv? Én nem tudom már, melyiket olvastam, úgy a negyedéig....

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Ki milyen bűnrosszkönyvet olvasott?

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Nem az valami más író műve, de nem sok különbséget láttam a generál női regények és ez között. Az alapötlet kreatív volt kb. ennyi.

Things that try to look like things often do look more like things than things

harrrípotter....

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Ezt szívd vissza, de azonnal! Nem is olvastad!
te pottergyűlölő!

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Dumas, a nagy kedvencem.

Egy orvos feljegyzései, A jávai orvos...Ezek is nagyon jók.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Tarzan. Bár nagyon valószínű, hogy a fordítója volt pocsék. az egész sorozat gáz. El nem olvastam, letettem hamar. Azóta elvileg újból lefordították és kiadták, csak jobb lehet, de szerintem nem nagyon akarom elolvasni.

Én a Robinsont se szerettem. Nem is olvastam végig.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Asimov nekem is tetszik, igaz, még nem olvastam, de többször megnéztem a Kétszáz éves embert, meg még egyet, aminek mindig elfelejtem a címét, valami néger zsaru játssza, meg egy robot, ők ketten a főszereplők. Meg van benne nő is harmadiknak. Ki ad nekem kölcsön egy könyvet?
Most Harry Potter 1-et olvasom, még a filmeket se láttam (igen, ilyen ritka példány vagyok!), de nagyon tetszik, jó a stílusa.

cmd: ping win! Vakegérke, odafent találkozunk és játszunk tovább, mert játék az élet!

rohaggyonmeg potter
Dumas rulez -A varázsló (Cagliostro), A varázsló eltöri a pálcáját, Király a vérpadon, A királyné lovagja, Ange Pitou, az említett Három testőr trilógia, stb. csak kétes. Regényeit ugyanis állítólag a tanoncai írták.

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

Talán sokakat haragítok magamra ezzel, de számomra Jókaitól a Kőszívű ember fiai nyújtott ilyen értelemben "felejthetetlen" élményt. A több oldalas leíró részek... áhh! Mindig is szerettem olvasás közben a fantáziámat használni, így a Kőszívű... engem határozottan untatott.

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

Asimov!
Ő tipikusan az az író, akitől még nem olvastam semmit, de már nagyon régóta tervezem. A film alatt az Én, a robotra gondolsz. Én is láttam, és tetszett. Mint ahogy a Kétszáz éves ember is.

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

Az lesz az! Kinek van meg könyvben?

cmd: ping win! Vakegérke, odafent találkozunk és játszunk tovább, mert játék az élet!

Vagy Az aranyember! Azzal kezdi, hogy 13 oldalon keresztül leírja a Vaskaput. Azt hittem belehalok, de amikor utána láttam a filmet, csak néztem, mint a moziban, hogy pont olyan minden, ahogy a könyv alapján elképzeltem. Nagy élmény volt! Egyébként ez az egyik tipikus jellemzője a romantikának, mint stílusnak.

cmd: ping win! Vakegérke, odafent találkozunk és játszunk tovább, mert játék az élet!

Nem szeretem ezt a stílust. Jobban szeretem, ha olyan vaskaput képzelek el, amilyet én akarok. Úgysem az a lényeg. Ha meg igen, akkor mit mondhatnék... felszínes.

Az önvezető autó olyan, mint az önmegivó sör.

Nézd, Zola: Rougonék szerencséje, mely az első regénye - megesett benne, hogy 90+ oldalas kitekintés volt két szereplő gyermekkorára, akikről a regény 80%-áig nem lehetett eldönteni, hogy főszereplők, vagy mellékszereplők. (Bár talán a végén sem sikerült, Zolánál néha alig van főszereplő.) A Párizs gyomra c. regény első negyedében oldalak tucatjain keresztül írja le a párizsi új vásárcsarnok termékkínálatát, eszméletlenül válogatott, szinte költői képekben kifejezve; és ha a szereplő esetleg kétszer is elhalad ugyanott, akkor más szögből, más szavakkal, nem kevésbé brillírozóan újfent leírja ugyanazokat a zöldségeket vagy épp halakat. Az meg egészen rendszeres, hogy egytucat oldalon csak egy valóban mellék-mellékszereplő motivációját alapozza meg a harmadízigleni családfaleírással és egész gyermekkorának summázásával. Ez mondjuk érthető, mert eredetileg öröklődéstani tanulmánynak kezdte írni a regényeit. Ennek ellenére ha sikerül magunkat átrágni a regény végéig, a drámai végkifejlet mindenért kárpótol, és végül azt mondja az ember, minden a helyén volt. Ha ma kellene megírni, már nem ilyen lenne, de egy 19. századi könyvnek nagyon jó.

Ennek fényében a Jókai regényeknek sem róhatjuk föl mindezt, ez volt a kor stílusa. A leírásokon gyorsan végig kell pörgetni a szemünket. Ha belegondoltok, akkor még nem volt televízió és az emberek nem utaztak a szomszéd falunál tovább, így ha nem volt részletes leírás (vagy vonatkozó tájkép-festmény), az olvasónak esélye sem lett volna elképzelni a környezetet, főleg, ha még más országból való is. Hiába vizuális típus valaki, ha egész életében ugyanazt az 50 házat meg a síkságot látja.

[ Szerkesztve ]

Bemásolok 2, azaz két mondatot a Párizs gyomra c. regényből Hát erről van szó.

"Ezeket a sebes hullámokként fodrozódó halmokat, ezt a zöld folyamot, mely mintha az úttest medrébe szorítva hömpölygött volna, akár az őszi esőzéstől megáradt vizek, most finom, gyönge fények lepték el, lágy ibolya, tejfényű rózsaszín, sárgába olvadó zöld, megannyi halvány árnyalat, mely az eget napkeltekor színjátszó selyemmé varázsolja; s amint a reggeli tűzözönben egyre magasabbra csaptak a lángnyelvek a Rambuteau utca végén, éberebb életre keltek a zöldségek is, kibontakozva a föld színén terjengő, kéklő homályból. A rátapadó televénytől még zsíros fejes saláta és vajsaláta, keszegsaláta és cikória kitárta ragyogó szívét; a spenót- és sóskacsomók, az articsóka-kötegek, a zöldbab- és zöldborsóhalmok, a szalmaszállal átkötött olasz saláták dombjai végigjátszottak a zöld szín árnyalatainak egész skáláját, a hüvelyek zöld zománcától a levelek haragoszöldjéig; hézagtalan skála volt ez, mely zeller- és póréhagymacsomók zöldje között halt el."

[ Szerkesztve ]

Azannya, micsoda szóvirágok! Zolának sem kellett a szomszédba menni egy körmondatért! Még a végén éhes leszek egy kis salátára, retekkel, meg mogyoróval!

[ Szerkesztve ]

cmd: ping win! Vakegérke, odafent találkozunk és játszunk tovább, mert játék az élet!

Ez a művészet. Zöldségekről így írni, hogy még egy geprombolo is megéhezzen.....
Zola nem véletlenül világhírű, mestere a leírásoknak, és tényleg igaz, amit írtál, hogy abban az időben nem sokan láttak pl. ekkora vásárcsarnokot, ha csak annyit ír, hogy sóskát meg salátát árulnak ott, az nem ugyanaz.

Jane Austen regényeiben pl. nem a cselekmény a fontos, legalábbis nekem, hanem az egyedülálló stílusa. Nem mindegy, hogy egy jó hosszú körmondat hogy van megírva. Költészet, prózában elmesélve. Így voltam még Dickens: The Tale of Two City-jével (Két város meséje), angolul. Az első 50 oldal után azt hittem, soha nem érek a végére. De valami megfogott benne. A sztori is jó, a francia forradalom idején játszódik, a két város pedig London és Párizs. Érdekes, eleinte unalmas volt, de mégse bírtam letenni. Ez jellemző a nagy írókra, megragadják az olvasót, és a végén az ember sajnálja, hogy nincs tovább.

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

A Kőszívű rám is ilyen hatással volt. Sajna, vagy nem, azóta sem olvastam Jókait.

[ Szerkesztve ]

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

El a kezekkel Pottertől!

A királyné lovagját olvastam, a Monte Cristo-t is, de nekem az Egy orvos feljegyzései tetszett a legjobban. Négy kötet. Szeretem a jó hosszú könyveket.

Élete vége felé Munkácsynak is besegítettek a tanoncai.
Tényleg, A nap szerelmese és az Aranyecset, ezek is mennyire jók!

"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/