Hirdetés
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- GoodSpeed: Aquaphor Modern víztisztító
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- sziku69: Szólánc.
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- vrob: Irány a 32 bit - játékprogramok 1994-1995-ben
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
dave0825
őstag
válasz
Kernel
#45898
üzenetére
Kicsit elkanyarodtunk a problémától, mert az az volt, hogy ha ráadom a szervóra az +5V-ot, akkor beáll egy állapotba, és onnan nem mozdul. Ezt kellene kiküszöbölnöm.
A potméteren kell is lennie feszültségnek, mivel ahogy írtad is, visszacsatolás van benne, amivel a szervó is figyeli a saját állapotát, így biztos, hogy van rajt feszültség (másképp ha gyárilag nem lenne rajt, akkor minek lenne benne potméter...). Ahogy a fönt linkelt oldalon írták, megcsináltam a másik szervóval, és tökéletesen működik, ugyanazt a fesz.tartományt is mértem a föld és a potméter jele között, amit írtak. A probléma csak a nagyobb szervónál van, de ennél sem a potméternél, hanem még jóval előtte: másik ugyanilyen szervót megnéztem, még szét sem bontottam, csak ráadtam a +5V-ot, és az is beáll, meg sem mozdul. -
Kernel
nagyúr
válasz
dave0825
#45897
üzenetére
Mivel a képen látszik is, hogy a potméter egyik vége GND-re megy, így 0V a minimum.
Viszont ezt a potmétert simán potméterként (mint változó ellenállás) nem lehet használni, mert azzal beavatkozol a szervó negatív visszacsatolásába, borul a rendszer. Potméterként történő felhasználás ugyanis azt feltételezi, hogy valamilyen külső áramot juttatunk rá.
Egy ilyen szervónál legfeljebb a potméteren előálló feszültséget szabad mérni, azt is úgy, hogy ne terheljen rá a bemenet, amivel méred.
-
dave0825
őstag
válasz
Kernel
#45894
üzenetére
és (#45892) darvinya: ilyet szeretnék csinálni. Piros: +, Fekete: -, Sárga: jel, ahogy Kernel írta. Meg is vizsgáltam a tartományt, utána is néztem, hogy mennyinek kellene lennie: elvileg 0,4 és 1,8V közé esik a potméteren a feszültség, ami a másik szervónál, amit sikerült megcsinálni, így is van; ennél viszont nem is ebbe a tartományba kerül a feszültség a potméteren, hanem ha jól emlékszem, akkor 2,3 körül volt a max., a minimumra már nem emlékszem. Egyébként Arduino-ra mindegy, hogy mekkora fesz. jut a jelen keresztül, mert a szervó potméterként lenne használva bemenetnek. Írtam gyorsan egy programot is, amivel leteszteltem a másik szervót, hogy sikerült-e elérnem, amit szeretnék, és sikerült. Csináltam most egy videót, amin látszik a program, és hogy mit szeretnék a fönt említett makacs szervóval megcsinálni.
(#45896) Kernel, (#45895) darvinya: nem a feszültség kell, és nem is oda akarok beavatkozni, hanem a szervó pillanatnyi állását szeretném az Arduino-ra kiíratni (a 3 gyári vezetéket használnám rendesen bemenetre, szóval szervóvezérlésre), amit máshogy szinte biztos, hogy nem lehet, mert napok óta ezután nézegettem neten, és mást nem találtam.
-
Kernel
nagyúr
válasz
dave0825
#45891
üzenetére
Szerintem, ha be akarsz avatkozni egy ilyen szervó belső negatív visszacsatolásába (ami eleve egy vitatható vállalkozás), alap dolog, hogy megvizsgálni a potméteren előálló feszültségtartományt, eredeti állapotában.
(#45892) darvinya
Piros: +
Fekete: -
Sárga: vezérlőjelEz sem világos persze, hogy miért nem a rendes bemenetén történik a vezérlés, vagy az miért nem elegendő.
Vagy ha arról van szó, hogy a potméter csúszkáján előálló feszültséget akarod kivezetni az Arduino bemenetére (nem teljesen egyértelmű a fogalmazás), akkor is meg kellene vizsgálni a jelet. Meg azt is, hogy rákötve mi történik, ráterhel a bemenet, elhúzza a feszültséget, az sem megengedhető.
-
dave0825
őstag
Heló mindenkinek!
Hitec HS-5755MG szervóval van problémám. Röviden annyi a történet, hogy Arduino Uno-val összekötve bemenetként kellene működtetnem a szervót. Ez (elég hosszas utánanézés után) kiderült, hogy úgy tudom megtenni, ha a szervó potméterének a jelét (középső szál) kivezetem egy plusz vezetékkel, így azt már köthetem bemenetnek. Ez működik is kisebb szervókkal (pl. Hitec HS-645MG, HS-485HB), viszont ezzel a makacs 5755MG-vel nem akar, mert ha ráadom Arduino-val az 5 V-ot, akkor mozdíthatatlan a szervó, mert tartja azt az állapotot, ahol akkor volt, mikor feszültség alá helyeztem. Mi lehet a probléma? Hogy tudnám megoldani azt, hogy ne tartsa azt az állapotot, hanem hadd tudjam én változtatni a helyzetét? Remélem tudtok segíteni, mert nagyon fontos, és sürgős is.
A potméter sárga vezetékéhez forrasztottam a kivezetést:
És így néz ki készen:
-
#45886
Lompos48
nagyúr
SchumiBácsi
#45885
Lompos48
nagyúr
válasz
SchumiBácsi
#45885
üzenetére
Igen és igen.
-
#45885
SchumiBácsi
őstag
SchumiBácsi
őstag
Üdv all, már egy ideje elhallgatott az egyik mobilrack dugasztápegysége. Nélkülözhető volt de most már kellene hogy újra menjen. A rack típusa Chieftec CEB35S és így néz ki.
3db van belőle, sztem mind3db egyforma belső elektronika, időben az első egy mittudomén milyen adaterrel ment és az ment tönkre amit mérgembe szét is gázoltam
A két újabb egyformán ilyen adapterrel szerelt: NLD200120W1X és 24wattot ad. Nálam lévők matricáján NLD200120W1U szerepel de sztem ez nem lényeges, 99.99% ugyanaz az adapter.Helyettesíthető egy ilyen megoldással ?
Na de itt még nincs vége, mert bővítés során 3db új Sharkon racket vettem, aminek az adapterje szintén elromolhat valamikor
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ha ez bekövetkezik a már linkelt TME megoldás jó lehet ide is?Előköszi!
-
pumatom
aktív tag
válasz
darvinya
#45882
üzenetére
Egy szoláriumgépről van szó egész pontosan.
A teljesítménye kb. 7-10kW.
2 eren tudom kimérni a fázist, a 3. kábelen a gépben nem jelentkezik semmi. (szétszedtem közben a bekötési pontig.)
Holnap valahogy megpróbálom kiváltani a kábelt valamivel.
Köszönöm a többieknek is!
-
mezis
félisten
válasz
pumatom
#45879
üzenetére
Volt egy olyan esetem hálózati kábellel, hogy a szigetelés alatt a sodrott vezetéket pár mm.es szakaszon "megette" valami maró anyag, ami bizonyára a gyártás során került bele. Úgy találtam meg a helyet, hogy szakaszonként kicsit húztam meg kicsit összefelé nyomtam a kábelt, miközben az Ohm mérőt néztem. (Nagyobb áramnál óvatosan, mert ív is keletkezhet !)
-
darvinya
titán
válasz
pumatom
#45879
üzenetére
Kábel a gond.
Attól mert nincs szakadás, erenkénti zárlat műszeres mérésnél.
A túl terhelt kábel érszigetelését megeszi lassan, vagy gyorsan.
Ha lassan eszi meg, akkor áthúzások keletkeznek.
Azért jó lenne tudni mekkora a gép teljesítménye, és milyen gépről van szó.Leírtak alapján 5kW-os motornál nagyobb nem igazán jó használ 15m-es 2.5 kábelen.
-
pumatom
aktív tag
Sziasztok!
Nem biztos, hogy jó topic-ot választottam, de remélem tudja valaki a választ.
Egy 3 fázisú áramkörrel van probléma, mégpedig az, hogy a 3-as kismegszakító után kimérhető a 3 fázis, a fázisceruza erősen világít, mind a 3 esetben.
A gondom az, hogy egy 15 méteres kábel végén van egy kötődoboz, és abban már csak 2 fázis mérhető jól, a harmadik nagyon halvány jelet mutat a fázisceruzán.
Sehol máshol nincs megszakítva a kábel, tehát az elején stabil, a végén már alig mutat valamit.
Eddig minden rendben volt, egy nagyobb áramfelvételű gép ment rajta, míg egyre többször leverte a kismegszakítót. Arra gyanakodtam, hogy a megszakítóval lesz a gond, azt kicseréltem, de a fenti állapotot mutatja a kábel.
A kábel kb 1 hónapos 5x2,5-es.
Mi lehet a probléma?
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Mikisys
#45868
üzenetére
Nem a rendeléssel van a baj, folyamatosan rendelünk alkatrészeket 3-4 nagyobb kereskedő cégtől is, hanem a megfelelő típusú művernyő kiválasztása okozott gondot. Ami nekem kell az már a high speed kategória, azon belül olyan kellett ami egytáfeszről is megy, meg a sávszélessége is hozza azt, amit szeretnék. Mindegy, találtunk megfizethető árban megfelelő 4 bemenetes művernyőt, majd azzal építkezem.
-
moha21
veterán
válasz
sörösló
#45876
üzenetére
Hali!
Sajnos azt tapasztalom, hogy a pl. schneider cuccai saját cégen belül sem kompatibilisek....
Tokfejsín nem fér be a gyári szekrénybe, kábeltartók nem férnek be stb..
Rittal szekrényt szerelni ugyan szereltem már, de viszonlyag keveset ( van anyagvastagsága..d ),
Itt elvileg maga a schneider adta az 50-es sínt PE-nek a 2 x 80-as fázisvezetok mellé. Azt mondják, hogy elég erre keresnék valami konkrét dolgot.Maga a méretezés meg azért érdekelne, mert sokszor a gyártó adja úgy a saját cuccait, hogy nem boldogulnak vele.
-
sörösló
aktív tag
válasz
moha21
#45853
üzenetére
Kapcsolószekrény méretezés. Bonyolult probléma, legegyszerűbb, ha a gyári megoldásokat
használod. Pl. a Rittal sínrendszerei már a kiválasztásnál teljesítik a szükséges paramétereket.
Kiválasztod a feszültség és az áram mértékének megfelelő szerelési anyagot, és kész.
Biztos lehetsz benne hogy nem fog átütni, elolvadni, stb. Nem olcsó persze, de ha valaki
egy ilyen projekt esetén pont ezzel akar spórolni, akkor "csók, anyu"...A védőföld vezetékének mindig is elegendő a fázisvezetők keresztmetszetének a fele.
Ez a vezető ugyanis csak testzárlati áramokat vezethet, viszont a védelem
meghatározott kioldási paraméterekkel kell hogy rendelkezzen. A biztosítók kioldási ideje
0.2 - 0.5 sec. ! Pontos értékeknek utána kellene nézni, de a nagyságrend stimmel.
Ezalatt az idő alatt viszont a védőföld vezetékének még igazán megmelegedni sincs ideje.
Persze nem lehet egy 600 A-es sín mellé egy 16 mm2-es védőföldvezetőt tenni!
A nullavezető egy külön mise, ismert ugye a felharmonikusok problémája.
Emiatt olyan hálózatokon, ahol sok elektronikus előtét meg frekiváltó dolgozik,
asszimmetrikus terhelésnél a nullavezető "indokolatlanul" melegedhet. Éppen ezért időnként
túlméretezik.Darvinya! Vannak motorfelújító műhelyek, igen. Csakhogy el kell gondolkodni, megéri-e.
A hagyományos motortekercselő szakma gyakorlatilag halott. Egy újratekercselés költsége
összevethető egy új motor árával. Ha spéci, mással nem helyettesíthető motorról van szó, akkor
el kell gondolkodni azon, hogy nem olcsóbb-e új berendezést beszerezni. Ha nem, akkor
szívod a fogad, de kifizeted. Egy porszívó motor esetében mérlegelni kell: - egyáltalán
szétszedhető? Ha igen: - Megéri? Sajnos ez a trend: - Dobd ki és vegyél egy másikat!
Működik a cégnél jó pár nagyteljesítményű DC motor. Ki lehetne váltani AC+frekiváltó
kombóra, de egyszerűen nem éri meg. Egyszerűbb évente párszázezret költeni a
karbantartásukra. Szóval itt is a matek a nagyúr!
-
fpeter84
senior tag
válasz
Kernel
#45871
üzenetére
nyilván lehet egyszerűsíteni, de számomra akkor is szimpatikusabbak már a mikrokontrollerek mindenre - amikor legutóbb egy szimpla késleltetést kellet csinálnom - egy digit impulzusra 2mp késleltetéssel egy másik impulzussal kellett válaszolni akkor is egyszerűbb volt a 8lábút odarakni, mint elkezdeni guglizni hogy ezt hogyan lehetne megoldani a régi iskola módszerei szerint
mellesleg van olyan PIC is amiben benne van a műverősítő, komparátor perifériaként - de azok már nem a legolcsóbb sávba esnek persze...
-
Kernel
nagyúr
válasz
fpeter84
#45865
üzenetére
Ha a bemenetnél az előerősítést, kimenetnél a relé illesztését leszámítom (amire a PIC-nél is szükség van), maga a műveleti egység minimális ezeknél is.
Például innen törlöm az elejét, csak ennyi marad:
Vagy például ebbe is beletörölgettem, maradt a komparátor, osztó, tápszűrőkondik, diódás csúcsegyenirányító, ahol az ellenállás és kondenzátor változtatásával elég könnyen belőhető a kívánt késleltetés:
-
Mikisys
őstag
válasz
CPT.Pirk
#45848
üzenetére
Nézelődj az smd.hu weboldalon, raktárkészlet cím alatt is.
Rendelésre beszereznek mást is.
Esetleg még a Mikronika szaküzlet, ott is lehet rendelni, de minimum egy rúd IC-t hoznak csak be, tehát a csomagolási egységet figyelni kell, de ez sok más cégnél is így van.Üdv!
-
fpeter84
senior tag
Igen, vagy egy olcsó feszstab vagy egy HV-s PIC verzió kell ami mehet nagyobb tápfeszre közvetlenül, és valóban kell programozó hardver is - vagy esetleg egy kínai arduino modul beépített bootloader-el - a programozás része viszont annyira alap hogy akit egy picit is érdekel, ilyen szinten nagyon hamar elsajátíthatja...
-
PHM
addikt
válasz
fpeter84
#45865
üzenetére
Ahhoz kell némi programozási gyakorlat, meg kell oldani a
PC-hez való csatlakozást, + egy stabilizátor sem árt.
Egy szó mint száz, azért ez így még alkatrész szintjén
is egyszerűbb.
De azt persze nem vitatom, hogy sok probléma megoldására
korrektebb egy mikrovezérlőt alkalmazni. -
-
_ATi_1
senior tag
válasz
Kernel
#45861
üzenetére
Kicsit keresgéltem a témában, így már világos, hogy nekem újraindítható monostabil kapcsolásra van szükségem.
Találtam cél IC-t, műveleti erősítős kapcsolást és 555-ös kapcsolást is, jelenleg az utóbbival kísérletezek egy próbapanelon, és egyelőre megfelelőnek tűnik.
Köszönöm a segítséget. -
Kernel
nagyúr
válasz
_ATi_1
#45860
üzenetére
Ha az időzítési (késleltetési) szakaszban újabb triggert kap, akkor az időzítés lényegében nullázódik, az újabb triggertől számítódik.
Gyakorlatilag a diódás-pufferes elv alapján is megérthető: kondi elkezd kisülni, kap egy újabb töltést, onnan kezd ismét kisülni. Itt láthatók ilyenek:
http://www.google.com/images?q=555+monostable+retriggerable
Előbbi hozzászólásomban említhettem volna még a műveleti erősítős megoldásokat, amit alacsony szintű HF-jel érzékelésénél szoktak is alkalmazni, de nem csak arra jó.
Itt ismét végerősítők automatikus bekapcsolását tudnám példának felhozni, miután ezek vannak nekem itt kéznél:
-
Kernel
nagyúr
válasz
_ATi_1
#45857
üzenetére
Legegyszerűbb a dióda, vagyis csúcsegyenirányítás, pufferelés lényegében. A kondenzátor töltése biztosít némi késleltetést is, ami igény szerint méretezhető.
Csak ezt szokás kiegészíteni még tranzisztorral is, ebben az esetben mondjuk kettővel, mert az első, földelt emitteres (NPN) fokozat fázis fordít, amit vissza kell fordítani egy másikkal (PNP).
Vagy logikai kapukkal kombinálni.
Gyakorlati példa, amikor végfokot kell bekapcsolni, de csak amikor jelet kap a bemenetén, plusz még a késleltetés, hogy ne kapcsoljon ki túl gyakran.
-
_ATi_1
senior tag
Sziasztok!
Egy olyan kapcsolást szeretnék építeni, ami a kimenetén magas jelszintet ad, amikor a bemenetére jel érkezik. A beérkező jel amplitúdója 0-5V-ig terjed, frekvenciája 0-10kHz tartományban van.
Mi erre a legegyszerűbb megoldás?
Előre is köszönöm.
Üdv,
Attila -
fpeter84
senior tag
válasz
MineFox54
#45852
üzenetére
szerintem úgy tudnád a legegyszerűbben megoldani ha fogsz egy natív USB-s arduino-t, mint pl ez (nano és társai az USB>soros csippel nem jó!) és az IDE-ben láttam példaprogit amivel USB HID eszközként képes billentyűzet leütéseket emulálni - így szerintem a multimédia gombokat is lehet emulálni mint a hangerő, vagy valami saját programot meghajtani ami meghívogatja a parancssoros állítást
vagy esetleg egy olyan USB-s hangkártyát dugj a gépre aminek alapból vannak ilyen gombjai - bár ezt nem tudom hogy linux alatt alapból tudják e a dolgukat és szabályozzák e a hangerőt...
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
MineFox54
#45850
üzenetére
Ez véletlen nem Raspberry PI? Ott vannak GPIO lábak, amikre lehet gombot kötni.
A soros portra nem fogsz nyomógombot tenni, maximum a párhuzamosra. A soros portnál kell valami kis mikrovezérlő, amivel soros porton beszélgetsz, az meg kezeli a gombokat. A soros portot pedig tudod bash scriptből egyszerűen kezelni, meg ott a programjaidat is tudod indatani, vagyis ebben az esetben állítani a hangerőt.
-
MineFox54
őstag
Sziasztok!
Lehet hogy noob kérdés lesz, de hogy lehetne megoldani azt, hogy a gépre (debian) seriallal csatlakozik két nyomógomb, és azt megnyomva elindul egy parancs.
Tehát: megnyomom a gombot, és a gépen elindul egy parancs (konkrétan hangerőállító, mert a gépen nincs GUI, hanem cli-ből állítom a hangot) -
Kernel
nagyúr
válasz
moha21
#45846
üzenetére
Üzemi fogyasztóknál, ahol a terhelés jelentős része háromfázisú motor, a nullavezető kevésbé terhelt. Csillag vagy deltakapcsolás, mindegy ilyen szempontból.
Ha transzformálásra kerül, a háromfázisú trafó is lehet olyan, hogy a primer deltába van kötve, nullát nem terheli egyáltalán. (Távvezetéknél ezért sincs nulla, csak három szál megy.)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Milyen művernyőt javasolnátok ilyen paraméterekre?
*tudjon egy tápfeszről menni,
*50MHz unity gain bw legyen meg, de sokkal több nem kell
*ret/tme/farnell valamelyikénél legyen kapható, vagy max ebayen.Nézegettem a TI és az AD high speed opamp válogató oldalait, de valahogy elveszek bennük. Vagy mit kinézek az nem kapható idehaza, esetleg baromi drága. Shallen-key szűrőbe kellene.
-
moha21
veterán
Mondjuk ha a közelbe bebaszarint a villám az indukálhat olyan feszültséget ami ellen egy ilyen elosztó nem sokat ér. A villámvédelem ( túlfeszültségvédelem ) egy külön ága mára a villamos iparnak szabványokkal, kockázatelemzésekkel zónákkal, épületek rendeltetéseivel stb...
A többlépcsős megoldások már hatékonyabbak sokkal, de 100% -os védelem itt sincs. Persze iparban van ahol kell ( gázkitermelő állomások pl ), de az már egy más műsor. :-)
Én csak azért ajánlom ezeket az elosztókat, mert legalább normálisan össze vannak rakva, megfelelő szigetelésük van, általában hosszú kábelük és benne megfelelő keresztmetszetű réz van. Nagyjából az áruk is inkább emiatt annyi amennyi, nem a filléres varisztor ( PPTC ) vagy akármi miatt. Aztán lehet tévedek. -
moha21
veterán
válasz
Kernel
#45841
üzenetére
Köszi a felvilágosítást, igazából nem mostanában szedtem szét ilyet, nem tudtam.
Mindenkihez kérdés
1. Villamos elosztók sínezéséről hol tudnék elméletet tanulni? Mit csinál benne az áram, milyen távolságok kellenek, zárlati áramok, keresztmetszetek etc...
Ezzel kapcsolatban lenne egy gyakorlati kérdés is. Adott egy 2500 amperes ( 3 fázis ) betáplálás ami 2 x 80 x 10 -es sínezéssel lett megoldva. Tehát duplán van a sín. A nulla ugyanez, viszont a PE csak 50 x 10. Nem kellene a PE-nek is min. 80-asnak lennie?
2. Régi középfeszültségű megszakítókat hol lehetne szerezni? Általában megy a vasba meg a rézbe mikor csere van
-
mezis
félisten
"Amikor reggel billenteném vissza a kapcsolót, tízből legalább öt alkalommal levágja a szobához tartózó biztosítékot"
Hasonlót tapasztaltam én is egy CRT monitorral is és egy laptop töltővel. Külön, külön. A 10 A-es kismegszakítót 16-osra cserélve (gyorskioldású volt a 10-es is, és ugyolyan a 16-os is) már sohasem tapasztaltam ilyet. Volt olyan munkahlyi eset, ahol a 16-osat a szakemberek nem voltak hajlandók 25-ösre cserélni (vezetékátmérő miatt), viszont a 16-os cseréje egy ugyanolyanra megoldotta a problémát. (Egy régi sornyomtató volt a ludas).
" ....de az biztos, hogy 20 méternyi kábelen nem spóroltam volna."
Talán városi legenda, vagy igaz: 1980-as évek, házgyári lakások készen várnak átadásra. Az átadás késik, mert a kivitelező nem tudott sehonnan beszerezni a konnektorokat, kapcsolókat. Begurult a megye egyik politikai vezetője, kiment Csehszlovákiába, saját pénzén vásárolt egy bőröndnyi konnektort, kapcsolót. Hazafelé kiszúrták a vámon és vámbűntett miatt eljárást indítottak ellene. Az értékkel nem volt baj, de a mennyiség az már "kereskedelmi" volt. Ha nem is igaz, de akkoriban ilyenek voltak a termelési viszonyok. Egy telefonra évtizedekig kellett várni. Lakásra meg sokaknak életfogytiglan....
-
Kernel
nagyúr
Vezetékátmérő a tartós terhelés szempontjából érdekes, de egy új, lomha kioldású automata felszerelése önmagában is segíthet a problémán. A régi lehet már kopott, elállítódott.
De az sem olyan vészes, ha egy fokozattal nagyobb áramúra cserélik. Ha nem megy róla fűtés, vagy hasonló, nagy terhelések, ami egyébként is a konnektoroknál, kötéseknél szokott túlmelegedést, beégést okozni (nem maga a vezeték ég ki a falból).
A koax. kábel harisnyáját legjobb földelni, de attól még a hálózat irányából kaphat túlfeszt a készülék. A márkás, ezzel együtt jó drága elosztók nyújthatnak esetleg védelmet, amiben komolyabb elektronika is van, ami azonnal rövidrezár, biztosítékot kinyomja.
Egyébként aktív PFC-s tápegység nagyobbat ránt a hálózaton, mint a passzív, mert utóbbinál egy nagyobb vasmagos induktivitás korlátozza az áramot, míg az aktívnál egy kisebb menetszámú, ferritmagos tekercs van. Ami nagyobb frekvencián végzi a dolgát, aktív állapotban már csillapítja az impulzusokat, de a bekapcsolás pillanatában ezen keresztül töltődik a puffer.
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
tornas
#45838
üzenetére
Ilyenkor elvileg a kimenetekkel soros 0,1 Ω ellenállásokon keresztül illene közösíteni, mint ahogy ezt a módszert alkalmazzák teljesítménytranzisztorok párhuzamos kapcsolásánál is, ahol az emitterbe kell iktatni ilyen kiegyenlítő ellenállásokat.
Nem zárom ki, hogy a gyakorlatban enélkül is elmegy, de maga a párhuzamos kapcsolás nem túl elegáns ilyenkor, hiszen vannak más lehetőségek is, nagyobb áramú tápegység építésére.
Amellett természetesen ügyelni kell a disszipációra is, vagyis az UI szorzatot figyelembe venni, a bemenet-kimenet feszültségkülönbségére vonatkoztatva.
-
Kernel
nagyúr
válasz
moha21
#45840
üzenetére
Ha simán egy varisztor lenne a fázis-nulla között (mint némelyik kettős szigetelésű készülékben is), akkor nem kellene védőföld, de ezeknél az elosztóknál a fázis és nulla 1-1 varisztorral kapcsolódik a védőföld felé, a hatékonyabb védelem érdekében.
Ha nem kapna földelést a közös pont, a két varisztor küszöbértéke összeadódik, amit az alkatrész pontatlansága miatt eleve 300 V vagy nagyobbra kell méretezni, kettő együtt már 600 V lenne.
-
-
tornas
őstag
válasz
Kernel
#45825
üzenetére
Eszembe jutott még valami...
Stabilizátorok (78xx, 79xx) párhuzamos kötése kivehető nagyobb áram céljából megvalósítható? Nem kell túl sok, talán 2-4 db párhuzamosan. Max 5 A lenne a cél 12 és 24 V-on.
Az rendben van hogy ahány IC van, annyiszor 2 db 100 nanoF-os kondi is kell. Illetve az is, hogy teljesen egyformák legyenek az IC-k.
-
Samus
addikt
válasz
Kernel
#45834
üzenetére
A táp FSP Raider 550, Aktív PFC-s.
Akkor ezzel együtt kell élnem...Valószínű, hogy egy kicsit nagyobb biztosíték megoldaná a problémát (csak elméleti síkon, mert ki tudja milyen vezetékek futnak a falban...)?
Jövő héten talán már sikerül beszereznem egy alap APC túlfeszültségvédő elosztót (ezért is kell védőföldet eszközölni a konnektorba), talán segít kicsit.
Egyébként villámvédelemre a kihúzáson kívül van valami megoldás? Koaxon jön be a net és TV, a gép előtt van két aktív egység (modem, router), de TV-be a splitterből közvetlenül megy a vezeték. Vételezzek koax védelemmel ellátott elosztót?
-
fero02
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Bekapcsolási áramimpulzus természetes, a PFC-t nem tartalmazó PWM-tápegységeknél, a pufferkondenzátor töltése miatt. Hiába van benne NTC, az csak mérsékli. Valamint egy nagyobbfajta erősítő vasmagos trafója is megrántja az áramot.
De ez függ attól is, hogy a szinuszhullámot melyik pillanatban kapod el, azért nem mindig egyforma a rántás.
-
Samus
addikt
Tudom, hogy a legegyszerűbb felújítani a teljes hálózatot, ha enyém lenne a lakás, már beköltözés előtt megcsináltattam volna. Arra is gondoltam, hogy egy hosszabbítót hozok a konyhából, de nem akarok egy konnektort ennyire leterhelni (még ha csak maximum 200 wattnyi plusszról is van szó, a konyhában hűtő és mikró van egy aljzatban. És az MCU vezeték mégis vékonyabb.
Egyébként nem értem, ha már a lakás elején be van húzva a védőföld, akkor miért nem csinálták tovább anno. Tudom, hogy az akkori szabályozás nem tette kötelezővé, de az biztos, hogy 20 méternyi kábelen nem spóroltam volna. Ugyan a konnektort még nem vettem ki, de előfordulhat olyan, hogy bent van mögötte a föld is?
Illetve van még egy kérdésem. Mióta megvan az új gép, minden este lekapcsolom az elosztót, amibe be van dugva (PC (csak ez védőföldes), LCD TV, Monitor és hangcucc). Amikor reggel billenteném vissza a kapcsolót, tízből legalább öt alkalommal levágja a szobához tartózó biztosítékot, ami még a régi fajta, fekete gombot bemonyós típus. Fogyasztásmérővel nézem most az egész elosztót, a maximális terhelés, ha minden megy és játszok, akkor is 200 Wh, nincs 1A sem az áramerősség. Lehetséges, hogy a noname elosztó kapcsolója nincs a helyzet magaslatán?
-
Kernel
nagyúr
Hivatalosan egy védőföldes dugóval szerelt készüléket nem is lenne szabad olyan konnektorba dugni, ami nem földelt. Több ilyen készülék egy közös, földeléses elosztóba dugva, ami végül nincs földelve, tulajdonképpen még tovább fokozza a kockázatot, hogy egy készülék hibája miatt az összes többi feszültség alá kerülhet.
Ezért a földelővezetékben a szabvány nem engedélyez olyan megszakítást, ami külön bontható, miközben az áramellátás nem szakad meg. Bedugáskor is először a földelésnek kell érintkezni, csak utána érhet össze a többi, mechanikusan így kell kialakítani.
-
Samus
addikt
Kérdésem lenne. A lakásban, ahol lakok, a szobákban nincs földelt konnektor, csak a vízesblokkban (konyha, fürdő). Megtehetem-e azt, hogy veszek vezetéket, elhúzom a konyhából a kívánt szobába, ott bekötöm földelt konnektorba, a vezeték másik végét pedig a konyhában egy földelt dugóba kötve (csak a földet) elosztóba helyezve használom? Így végülis csak a földet hoztam be, a rézvezetéket pedig jól el tudom rejteni a parketta szegély mellett. A földelés túlfeszültség védett elosztó miatt kellene.
-
Gyula84
veterán
hali
itt lehet rendelni amúgy szerintem nem is kocka humor az egy dolog hogy ezt nem érti mindenki
ha éppen mérnők vagy vagy éppen értesz annyira az elektronikához nem azt jelenti hogy kocka vagy, legalábbis szerintem nem (#45820) darvinya
-
fraba
aktív tag
to all
amit (#45816) G4ula84 linkelt videót, annak az ausztrál villamosmérnöknek a pólóját valaki(k) nem akarja magán tudni? sikerült a mintát megrajzol(tat)ni, és gondoltam, hogy csináltatok magamnak egy ilyen pólót. szerintem elég jó kocka vicc, a villamosmérnök hallgatótársak biztos értékelnék.
viszont ha többet rendelünk ugyanabból, lehet olcsóbb.valaki?
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
tornas
#45824
üzenetére
Feltételezem, galvanikusan elválasztott kimenetekről van szó, de így is felvetődnek elvi problémák.
Soros kötés esetén hiába állítunk be azonos áramkorlátot, tökéletesen egyforma nem lehet, valamelyik korlát hamarabb működésbe lép. Ekkor ugyanaz történik, mint két soros akkucellánál: a gyengébbik először csak 0 V-ra esik, majd át is fordul rajta a polaritás ellentétes irányba, a másik, még aktív cellának (tápnak) köszönhetően.
Tápegységben ez kivédhető, ha a kimenetre párhuzamos védődiódát is építettek.
Párhuzamos kapcsolásnál is gondot okozhat, hogy hajszálpontosan egyforma feszültség nem lesz, emiatt a nagyobbikra valamivel több terhelés jut, annak védelme hamarabb aktiválódik.
Gyakorlatban azonban mégis működhet, a fentiek figyelembevételével, illetve függ a konstrukciótól is. Pláne, ha a gépkönyvben eleve dokumentálták, hogy mit lehet és mit nem.
-
Gyula84
veterán
nem tudom mennyire tartozik ide
Sony Low Noise Audiophile SDXC Memory Card -
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48
#45814
üzenetére
Elég viccesnek tűnik, esetleg arra tudnék gondolni, hogy ha elkezd oxidálódni a forrfül, gyártásba kerülésnél forrasztási gondok adódnának, ennek felelősségét próbálják elhárítani.
Nem figyeltem még, hogy más SMD alkatrészeknél szokott-e lenni ilyen kitétel.
A gyakorlatban persze sokáig raktározott, nem zárt csomagolású alkatrészeknél fordul elő forrasztási nehézség, illetve a levegő páratartalma is befolyásolhatja.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Kernel
#45813
üzenetére
...fényével is meg vannak elégedve.
Valószínűleg a nominális árammal meghajtva.
Érdekes módon alig találni távolkeleti gyártót, aki az "elmesélt" 2-3 számadat helyett adatlapot adna meg termékeiről. De találtam egyet. Itt van valami, ami rendesen megvigyorogtatott: Kicsomagolás után a LEDek maximum 1 hét alatt (168 óra) felhasználandók. Ennél röhejesebb a "használat előtt felrázandó" tanács lett volna.
... kötik a 2,2 V-os savas akkucellára.
Kissé megbízhatóbb feszforrás, mint két AAA akku.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48
#45810
üzenetére
...nagyon érdekesen van kiszámolva az 1W. Sehogy se tudom kikerekíteni, ha az 1.6...1.7V-ot megszorzom 350mA-rel.
Úgy tűnik, marketing okból ráragasztották erre is, hogy a 350 mA-es LED 1 W-os, azzal mintha nem törődne senki, hogy IR LED-re ez körülbelül sem igaz.
Közelebb áll az igazsághoz a két párhuzamos magot tartalmazó 700 mA-es típus:
1W 850nm IR LED Emitter on Star (1.7~1.8V 700mA)
Lent a vásárlók véleménye is alátámasztja (sőt, a vásárlók helyesbítették a specifikációt), fényével is meg vannak elégedve.
Ez meg hárommagos, bár nincs feltüntetve, de valószínűleg 1050 mA-es:
3W InfraRed LED 850nm IR Emitter on 2cm Star (1.5V~1.7V DC)
Ezt a vásárlói véleményeknél 1 Ω (eredő) ellenálláson keresztül kötik a 2,2 V-os savas akkucellára.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
repvez
#45811
üzenetére
Sajnos ilyen adatok nélkül nem tudhatom merrefelé irányítsalak. Sajnos a diódáknak adatlapja sincs, amit az eBay vagy Alibaba megad, az csak parasztvakítás.
Ilyen távolról nehéz lenne ténylegesen segíteni, Találj valakit, akinek van egy labortápja és tudja használni a mérőműszert. Úgy szerzett adatokkal talán elébb tudnánk lépni.
Normális körülmények között, ha az akku feszültsége nem esik terhelés alatt, az 1ohmos ellenállással simán ki is lehetne nyírni egy ilyen LEDet, nemhogy halvány maradna.Sajnálom.
-
repvez
addikt
válasz
Lompos48
#45810
üzenetére
nagyon nem vagyok képben az elektronikában a multiméternél sem vagyok teljesen biztos ,hogy mikor mit mérek vagy, hogy az az érték az megfelel e annak aminek kell e lenni.
A maximálisan elérhető fényerő annyira nem is érdekel csak, hogy erőssebb legyen mint a hagyományos IR ledé
TEhát egy kamera legalább 1,5-2m-ről elég fényesnek lássa és ne ugy mint most, hogy csak fél méter körül. -
Lompos48
nagyúr
válasz
repvez
#45809
üzenetére
Mint @Kernel is írja legelőször az akku feszültségét kell ismerni a terhelés alatt.
Utána elspekulálni 2 görbén:
1. If/Vf, azaz a nyitóirányú áram exponenciális feszültségfüggése
2. A kibocsájtott fény intenzitása az áram függvényeként:
Az elsőből sejthető, hogy kísérletként érdemes volna egyetlen dióda soros ellenállással való méregetése (akkufesz, ellenálláson és diódán mért fesz.). Három szett párhuzamos kötésénél már sokkal hangsúlyosabb az akku feszültségének csökkenése. Azt is mérni kellene.
A másodikból látszik, hogy a fényerő nagyjából lineaárisan változik az If árammal. Tehát, ha 350mA helyett 100mA-rel hajtasz meg a diódát, akkor nagyjából 3.5x kisebb fényerőre számíthatsz.
Végezetül még annyit: nagyon érdekesen van kiszámolva az 1W. Sehogy se tudom kikerekíteni, ha az 1.6...1.7V-ot megszorzom 350mA-rel.
-
repvez
addikt
válasz
Lompos48
#45804
üzenetére
2DB AAA akkuval vannak táplálva és párhuzamosan vannak a ledek kötve mindegyik elött egy ellenállással.
Tehát 3 led , 3 ellenállás és 2 DB AAA akku, enyniből ál az áramkör.ÉS azt szeretném, hogy ezek a ledek azonos fényerővel ,de erősebben "világitsanak" mint a hagyományos 5mm-es társaik.
ÉS nem kell hogy csúcsra legyenek járatva ezért is elég a 100mA nekem hogy ne kelljen a hütéssel bajlődnom.
Ugy mértem, hogy a led + és - érintkezöjén mérve volt 1,2V
-
Kernel
nagyúr
válasz
repvez
#45803
üzenetére
A "LED előtt" való mérés nem egyértelmű meghatározás, nem lehet így pontosan érteni.
Lehet mérni feszültséget a LED-en (vagyis a konkrétan a LED két végén). Lehet mérni feszültséget az ellenállás két végén is.
Az adott alkatrészen eső feszültség és a rajta átfolyó áram szorzata pedig értelemszerűen a teljesítmény.
Ezeket mérni kellene és fény derül mindenre.
Az ampermérés még el is kerülhető, mert az ismert értékű ellenálláson eső feszültségből könnyen számítható az áram.
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
repvez
#45801
üzenetére
Tehát , hogy tudom csak a feszültséget 1,5 vagy 1,7 V-ra emelni, hogy az áramerőség maradjon 100mA körül?
Nem tudod, mert a LEDek a fizika törvényei miatt ilyen jelleggörbével rendelkeznek:
A kalkulátor szerint 1,7v és 100mA-ra számolva jött ki a 10 ohmos ellenállás egyenként a ledek elöttre, de akkor hogyan hogy csaak 1,2V van mindegyiknél?
Az IR LEDek nyitófeszültsége a legkisebb az összes közül. Ahhoz, hogy a különbséget áthidald, nagyjából (1.7-1.2)V/100mA=5 ohm-mal kisebb ellenállás kell oda. Ez 5 ohm, de én sorba próbálnám 8.2, 7.5 és 6.6 ohmossal megmérve az áramot, hogy ne lépd túl a határértéket.
-
repvez
addikt
Még mindig én és még mindig a 3 IR led.
Azt szeretném megtudni, hogy hogy lehet állitani csak a feszültséget vagy csak az áramerőséget ?
Mert kimértem, multiméterrel és 1,2V-ot jelez a ledeknél. Tehát , hogy tudom csak a feszültséget 1,5 vagy 1,7 V-ra emelni, hogy az áramerőség maradjon 100mA körül?
Mert erre nem jöttem rá, ugye az akkuk és a ledeken kivül csak az elleállások vannak az áramkörbe.
A kalkulátor szerint 1,7v és 100mA-ra számolva jött ki a 10 ohmos ellenállás egyenként a ledek elöttre, de akkor hogyan hogy csaak 1,2V van mindegyiknél?
És az az érdekes, hogy akkor is 1,2V volt minden led elött amikor 30ohmokat tettem elötétellenállásra,de akkor sima távirányotóba való 5mm-es IR ledeket(20mA) tettem fogyasztónak.
A két újabb egyformán ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ha ez bekövetkezik a már linkelt TME megoldás jó lehet ide is?
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- BESZÁMÍTÁS! MSI B450 R7 1800X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 2060 Super 8GB Rampage SHIVA Corsair 550W
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD RX 6600 8GB ZALMAN M4 Cooler Master 650W
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 Ti 8GB ZALMAN M4 Cooler Master 650W
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE A520M R5 5600X 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 Ti 8GB ZALMAN M4 Cooler Master 650W
- BESZÁMÍTÁS! ASUS H510M i5 10400F 32GB DDR4 512GB SSD RX 6600XT 8GB ZALMAN M4 Cooler Master 650W
- Dell Latitude 7440 -14"FHD+1 IPS - i5-1345U 16GB - 512GB - Win11 - 1 év garancia + Dokkoló + 240W DC
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A70/Samsung Galaxy A71/Samsung Galaxy A72
- HIBÁTLANiPhone XR 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3267, 96% Akkumulátor
- 2db UK billes - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4090
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 13400F 16/32/64GB RAM RTX 5060 8GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest