A zavar általában két okból következik be.

1. Külső mágneses zaj, mely a vezetékekre mint az antennákra ráül. Ez ellen véd valamennyire a 80 eres kábel, hiszen ott minden második vezeték föld, így árnyékoló hatása van a külső jelekkel szemben is, és az egymás mellettiekre nézve is (hiszen két vezeték egymás mellett antennaként szór egymásra). A vezeték hossza arányos az általa ''vett'' jel hullámhosszával. Ebből következik, hogy minél magasabb egy sugározni (vagy venni) kívánt jel frekvenciája, annál kisebb antennára van szükség. Ha tehát hosszú ide kábelen nagy frekivel (133) dolgozunk, akkor ezek egyre jobban aránylanak egymáshoz, így a külső befogott zaj egyre inkább rontja az adatok átvitelét -> átviteli hibák keletkeznek.

2. A jel visszaverődése. Régen a coax kábeles hálózatoknál az egy szál kábelre fűzték fel a gépeket, és a két végére lezárást kellett tenni. Ha egy spárgát a falhoz kikötsz, megfeszíted majd felrántod (hogy hullám keletkezzen rajta), a hullám a falig fut, majd visszajön és ráz egyet a kezeden, majd megáll. Elektronikában ott van a jel terjedése, ami hasonló az előzőhöz. A jelet adó áramkör a vezetékben feszt változtat - ez végigfut a vezetéken - a fogadó áramkör veszi a változást, és ha nincs a jel teljes elnyelésére felkészítve, akkor visszaverődik róla ugyanazon a vezetéken az adó felé. Ha ez a vezeték kétirányú kommunikációra képes, a küldő fél az eltelt idő miatt válasznak érzékelheti a visszaverődött jelet. A lezárás az esetek többségében egy meghatározott impedanciájú alkatrész (ellenállás) szokott lenni (50 - 75 - 93 ohm). Valamint a terjedési sebesség miatt és a kábel terhelése miatt sem lehet az ide kábelt nagyon hosszúra készíteni. Minél lassabban hajtjuk meg a winyót, annál hosszabb lehet. Tehát egy torony házban hosszú kábel esetén egy 133-as rendszer haldokolhat, de visszavéve 100-ra működhet hibátlanul, esetleg 66-on atomstabilan.

Murphy él és dolgozik (Ami el tud romlani, az el is romlik). hdd-mentes.hu