Bevezető
Kedves olvasóim!
Hirdetés
Aki ismeri eddigi munkásságomat, az észrevehette, hogy a GPU-kkal foglalkozó cikkeim alapvetően két kategóriába oszthatók: egyrészt vannak az ATI és NVIDIA történelmi párharcát bemutató, rengeteg kártyát felvonultató nagycikkek, melynek első része 12 évvel ezelőtt, míg második része 4 éve jelent meg. Ezen kívül pedig olykor kisebb, kiegészítő cikkeket is készítek, melyekben olyan aspektusokból vizsgálom az alaptémát, amire egy sok kártyás cikk keretében nincs mód. Az első nagycikkhez három ilyen kiegészítő írás is készült, míg a második résznek a mostani kis szösszenet lesz az első (és vélhetőleg egyetlen) kiegészítése (ha nem vesszük figyelembe a mellékvágánynak tekinthető IGP-s tesztemet).
A nagycikkek készítése folyamán sokszor volt az az érzésem, hogy a hatalmas adathalmazban elvesznek a legfőbb érdekességek, vagyis néhány kultikus, azonos időben megjelent kártya párharca. Persze aki kellően eltökélt, az kibogarászhatja a hatalmas grafikonokból az ide vonatkozó számokat, ám ez nehézkes, és nem is túl látványos. Emellett további hátránya a nagycikkeknek, hogy mivel viszonylag nagy időtartamot dolgoznak fel, ezért csak néhány, az adott kártya idejéből származó játék tud helyet kapni bennük.
A fenti dilemma adta az ötletet a tavaly megjelent nagy időtállósági tesztemhez, mely minden eddigi írásomnál hosszabbra és tartalmasabbra sikerült a maga 117 oldalával, mégis hiányérzetem volt vele kapcsolatban. Elsősorban természetesen a régebbi generációk hiánya volt fájó pont, hiszen 2004-től indított a cikk, vagyis az első PCIE támogatású kártyáktól, de az AGP-s éra kimaradt. Ezen kívül is akadtak egyéb apróságok, amiket pótolni akartam, ezért ez a bővített újrakiadás lényegében két különálló cikk egybegyúrásával született, és az alábbi változtatásokat tartalmazza:
- 20 helyett 30 lefedett év (1996-2025)
- bekerült az összes AGP-s generáció
- pótlásra került az eredeti cikkből hiányzó első DX10-es generáció
- bekerült az Ada Lovelace vs RDNA3 generáció
- bekerült egy új szereplő is, az Intel személyében
Ezeket a kiegészítéseket leszámítva a cikk koncepciója változatlan marad, vagyis nem "sok kártyás", hanem "sok játékos" teszt lesz. Minden GPU generációból csak 2-2 db versenyző fog szerepelni (kivéve a korai éveket, ahol még többszereplős volt a piac, és más márkák is kínáltak versenyképes kártyákat az ATI/AMD és NVIDIA párosán kívül), egymással harcolva, a cikk végén pedig felrajzolhatunk egy időtállósági grafikont az egyes versenyzők egymással szemben elért eredményeiről, évekre lebontva. Véleményem szerint kifejezetten érdekes kérdésekre kaphatunk választ: melyik GPU architektúra volt jövőbemutató, és melyik elavult? Melyik gyártónak jobb a drivertámogatása? Az egyes években milyen régi GPU-val van még esélyünk a megjelenő játákokat futtatni? Megannyi szempont, melyek vizsgálatára csak jóval a kártyák tényleges megjelenése után van lehetőség. Bízom benne tehát, hogy ezúttal is érdekes és hasznos olvasnivalóval szolgálhatok a téma iránt érdeklődő olvasók számára.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
