Nyilván ennek a tragédiáját csak a nő érzi át. Meg a magzat, akit meggyilkolnak. Ítélkezni meg senki sem ítélkezik továbbra sem az abortuszt választó nő fölött.

Az első időszakban viszont még nem alakul ki olyan kötődés anya és magzata között, nyilván idővel tud ez érvényesülni. És egyénfüggő is. Te vélekedsz valahogyan, de mások másképp is megélhetik. Ha tényleg ennyire szörnyű dolog lenne, akkor nem hinném, hogy évente 44000 nő vállalkozna erre. Nyilván egyik esetben sem könnyű a döntést meghozni.

De évi 44000 eset tényleg túl sok ahhoz, hogy mindegyik esetben annyira indokolt legyen. A felelőtlen szexről meg vitatkozhatunk, de a nem kívánt terhességek kb. 99%-a felelőtlen szex miatt történik meg. Elsősorban ott és akkor kéne gondolkozni. Ez nagyon sok nőt megmentene a későbbi tortúrától. A maradék szám pedig meg sem közelítené ezt az ijesztő 44000-et.

Aki meg felelőtlenül szexel, sok esetben ugyanúgy nem volt még terhes, tehát tapasztalata sincs. De addig úgy gondolhatja, hogy bemegy az orvoshoz és túl is van rajta. Nyilván amikor odaér, és megteszi, már lehet, hogy máshogy gondolja, és utána pedig biztosan. Erről írt kymco is.

A vallás pedig nem egy önkényes felülről jövő parancs, hanem a mi érdekünkben van. A nőnek is jó, ha nem kényszerül abortuszra. Ha azt tudja mondani, hogy a legnagyobb szegénységben is felneveli. Mert a legnagyobb érték a gyermekáldás. Szegénységben nyilván nehezebb. De a szegénység is relatív.

És miért kéne élet és élet között dönteni, mikor a nő életben marad az abortusz után. Abortusz nélkül pedig mindketten. Szóval legtöbb esetben nem vagy-vagy a kérdés.

''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''