Lehet, hogy azért kell a szenvedés az élet végén, hogy felkészítsen arra, ami utána jön. Nem az örök kárhozatra gondolok. A születés is kínnal teli, de erre szükség is van az élethez. Feldmár ír erről a Tudatállapotok szivárványa című művében. Szerinte eléggé meghatározó, hogy milyen módon születik meg valaki. A szülőcsatornában a magzat szabályszerűen megküzd a kijutásért, közben pedig szenved. Akiknél ez elmarad, pl. császármetszéssel jönnek a világra, azoknál nem lesz meg ez a meghatározó emlék, és kevésbé hajlamosak megküzdeni az életben bármiért. Én például szülés közben meghaltam (a nyakamra tekeredett a köldökzsinórt) és vákuummal szippantottak ki, utána élesztettek újra, és bizony hajlamos vagyok várni a sültgalambot, inkább számítok a külső segítségre, mint hogy a magam erejéből oldjam meg a dolgokat.

A haláltól egyébként nem félek, az agonizációtól igen. De ez olyan lehet, mint amikor halogatod a fogorvost, a fájdalomtól való félelem miatt. Mindenféle rémképet vetítesz magad elé, és amikor végre rászánod magad, kiderül, hogy fáj ugyan, de tizedannyira sem, mint képzelted.

"Az okos ember elvégzi a sors által reá rótt feladatot. A bölcs ember másokkal végezteti el maga helyett." Rahim el-Haszra

itt három dolgot kell elmondani.
1. végtelen mennyiségű és komplexitású paradoxont lehet felsorolni, akár logikai formulákkal leírva is, csak azt nem értenéd.
2. nem én vagyok ennek a szószólója, hanem kb minden logikával foglalkozó professzor, és a tudósok legtöbbje osztja a véleményt.
3. én nem cáfolni próbáltam, hanem cáfoltam(pontosabban utaltam a cáfolatra).

egyébként pedig tényleg viccesen egyszerű paradoxonok is vannak, csak az ebben a még viccesebb hogy te/ti még erre sem tudtok semmi reakciót mondani. amit mondtatok az annyiból áll "hogydehát ha az Isten mindenható akkor ezeket az ellentmondásokat is fel tudja oldani" csakhogy ez önellentmondás magában is. (anno még DL mondta ezt asszem.) Te ha jól látom nem mondasz semmit, csak azt hogy a világ nagyon bonyolult és márpedig az Isten mindenható.

De nem akarok belemenni ebbe még egyszer.

[ Szerkesztve ]

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

Nagyon örülök, hogy te is olvastál már a húrelméletről, és az állóhullámokról.

Én ebben az egész dologban elkülöníteném a testet, és a lelket. A születés és a halál azért fájdalmas, mert a test adottságai ilyenek. A test tele van idegekkel, ami az agy felé fájdalom által küldi az ingereket . Ez ilyen egyszerű.
A testünkkel azonosulunk általában, amit az ösztönös, a tudatos, és a felettes énünk irányít.Pl. túlélési ösztön, fajfenntartás ösztöne. Annyira vagyunk kulturáltak a társadalom szemében, amennyire irányítani tudjuk ezeket az ösztönöket. /tudatos én / És annyira vagyunk intelligensek, amilyen szinten használjuk a felettes énünket .

De a valódi lényegünk a lelkünk, aminek csak burka a testünk. Ha elfelejted egy pillanatra a tested, az agyad, a vágyaid, akkor megérezheted a határtalan lelked. Ahol egy a tér , egy az idő . Talán a tanulás miatt kapunk testet, hogy azáltal fejlődhessünk. A tapasztalatok által.

A lényeg pont az, hogy nem tudattalan energiák és atomhalmazok röpködnek a levegőben, és szilárdulnak meg a földön, hanem van egy egyetemes tudat. Én az isteni szót azért használom csak, mert a szóhasználatban nincs olyan, ami ezt kifejezné. Tehát mi ennek az egyetemes tudatnak vagyunk a részei, és most egy folyamatosan használódó testben élünk, tapasztalunk.

Te úgy gondolod szerintem, hogy alapvetően a környezeti hatásoktól vagyunk olyanok, amilyenek. Fordítsuk meg. Mi van, ha az egyetemes tudat alakítja a környezetet, és annak változásait ? És itt láss túl az emberi testben való rövid léten.

Igazából szerintem az az ijesztő, vagy nem elfogadható a legtöbb ember számára, hogy ha meghalunk, akkor majd nem tudunk jókat enni, szeretkezni, zenét hallgatni, kiélni a testi vágyainkat. Van egy olyan érzésem, hogy test nélkül majd egy más minőségű létezésben jelentéktelenné és felejthetővé válnak majd a testhez kötődő örömeink .

[ Szerkesztve ]

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

Na igen. Irtózom a fogorvostól... Pedig valójában nem vészes, csak kis részletekben.
Pl, amikor kitépi az ideget, na az rohadtul tud fájni, de csak egy kis ideig. Meg amikor 2x egymás után belefúrt a számba(!) nem a fogamba. Na az is fájt.
De ha elképzeled azt a fájdalmat, csak épp nem pár tizedmásodpercig, hanem hosszú percekig is akár, na akkor azért durva lenne a fogorvos.

Ilyen szempontból a szenvedésnek nincs sok értelme.
A fájdalom érzet is csak biológiailag fontos. Elsősorban.

"Nagyon örülök, hogy te is olvastál már a húrelméletről, és az állóhullámokról.
Én ebben az egész dologban elkülöníteném a testet, és a lelket."

Oké, itt akkor most szögezzük le hogy a húrelméletnek az ég egy adta világon semmi köze a lélekhez. Mint ahogy az "egyetemes tudathoz" sem. Az egy matematikai modell mellesleg, tehát még egyelőre a valósághoz sincs semmi köze.

Azon érdemes elgondolkozni hogy mi értelme lenne ennek az egész egyetemes tudatnak és fejlődésnek; minek fejlődni? és hova fejlődni? ki találta ezt ki és miért?
egyébként ezt meg lehet kérdezni minden hitnél, a kereszténységnél is, hogy mi is pontosan az értelme? mi a cél az egészben?
Remélem érthető a kérdés, tehát hogy miként építed fel az összefüggési rendszert. Ha van egy Isten, az miért akar bármit is ebben a világban? Van egy egyetemes tudat, miért kell az embereknek fejlődniük?

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

Az világos h mért érzünk fájdalmat : ) De nem a legszebb módja az elmúlásnak.

Egyébként egy csomó egyszerűnek tűnő dolgot egyből ki lehet zárni.
Az ember, és az emberi test képes lenne a tanulást magát 1 másodperc alatt megszerezni.
Ugyan így a tapasztalatokkal.
Biztos, hogy nem tanulás céljával vagyunk itt egy emberi testben.

Amit egyetemes tudatról írsz, az túl tág, nehezen értelmezhető. Úgy is mondhatnám, hogy kevés az infó bárminek az eldöntésére is.

Nem igazán lehet ilyen nagymérvű következtetéseket levonni az eddigi ismereteink alapján.
Se a célunkat, se az utánunk lévő dolgokat. Túl kevés ahhoz az információ.
Amolyan kikukucskálni a lyukból dolog... Valami van ott kint, de csak akkor néznénk nagyot, ha kimásznánk belőle...

Vagy egy valós hasonlattal, régen azt hitték, hogy lapos a Föld, és körülöttünk forog a világ.
De még 100 éve is azt hitték, hogy a galaxisunk maga az egész világegyetem.
Aztán ahogy telt az idő, fejlődött a technika rájöttek, hogy a 'világ' (az univerzum), nem, hogy nagyobb, mint a Tejút, hanem legalább 100 milliárdszor nagyobb.

Tehát voltak már a történelemben elég nagy megdöbbenések.
Ami persze a Test és lélek, Isten nem Isten kérdésben is lehetséges, csak még nincs elég infó, hogy eldöntsük, így marad a találgatás.

A húrelméletnek igen csak sokmindenhez lenne köze.
Sok tudós azért nem kezd spekulációkba mert még ugye nem bizonyított. Holott már így is annyi de annyi scifi témájú felvetés született, amit a húrelmélet bebizonyítana. Ilyen pl a multi-univerzum, a 11 dimenzió stb. Ezt mind lehetne bizonyítani a húrelmélettel, csak az a gond, hogy még azt sem bizonyították, viszont még mindig ennek van a legnagyobb esélye, hogy egy használható egyesített elmélet lehessen. Hajrá Cern xD

Azok a kérdések elég paradoxok. Mármint érthető, hogy egy olyan világban, ahol egy okot mindig megelőz az okozat, lennie kéne erre is egy válasznak. De nem hiszem, hogy lesz

Nem hinném hogy a fájdalomérzet csak biológiailag lenne fontos, persze ez a funkciója is fennáll. A viszonyítás miatt is fontos. Olvastam egy idézetet: "meg kell járnia a poklot annak, aki nem akar az angyalok szemébe nézve kővé meredni". Ez itt a lényeg szerintem. Vagy ahogy Zorán megénekelte: "...hogy tudd, egy pohár víz mennyit ér, ahhoz hőség kell, ahhoz sivatag kell".

"Az okos ember elvégzi a sors által reá rótt feladatot. A bölcs ember másokkal végezteti el maga helyett." Rahim el-Haszra

Egyrészt ezért írtam, hogy elsősorban, másrészt, meg amit írtál, az is visszavezethető biológiai, vagy evolúciós okokra.

És milyen okokra? Nem kötekedés, tényleg érdekel.

"Az okos ember elvégzi a sors által reá rótt feladatot. A bölcs ember másokkal végezteti el maga helyett." Rahim el-Haszra

Amit leírtál azt tapasztalatnak is nevezhetjük.
Vegyük pl az esést, ütődéses fájdalmakat stb... Hülye példáim következnek, szal vigyázat.

Biológiailag is fontos, hogy tudjunk különbséget tenni fájdalom és fájdalom között.
Akár a védekezés szempontjából is. Ha megharap egy kutya, nem fogjuk lefejelni, hanem inkább a kezünkkel védjük magunkat. Pedig lehet, egy jól irányzott fejeléssel ki lehetne ütni azt a kutyát. De ha ráharap a torkunkra, akkor annyi. Ez nagyon hülye példa volt tudom. Egy jó se jut eszembe.
De ha megtapasztalunk egy nagyobb fájdalmat, akkor általában tudjuk az okát. Tehát ha olyan szituba kerülünk tudni fogjuk, lehetőleg mit kell elkerülni. Ugye inkább a kisebb fájdalom, mint a nagyobb. Vagy ha épp elkerülhetetlen, akkor tapasztalatból tudni fogjuk melyik a kisebb fájdalom. Ha egy gumiszőnyegre esel, vagy a betonra. Vagy akkor már képesek leszünk felmérni melyik döntés milyen kockázattal jár.
Bocs, most tényleg nem tudok jobb hasonlatot =/ Nem fog az agyam... =/

Nem gondoltam egy pillanatig sem, hogy kötözködsz
A mindenhatóságot nem szabad összekeverni a "mindenkinek úgy segít az Isten, ahogy szeretném" automatával.
Az életünk és halálunk pedig nem jelentéktelen, mert pont Jézus önfeláldozása mutatja, hogy mennyire fontos is ez Istennek... no de ez már más téma...
Isten mindenhatóságát mi valahogy elképzeljük...és ennek az elképzelésnek a korlátaiban vergődünk... ezért sem hitelesek a logikailag tökéletesnek tűnő paradoxonok, az emberi elme sziporkái...
Mint ahogy azzal sem vagyunk tisztában, hogyan működik pontosan az isteni gondviselés... Mert hát az általad felvetett történet is az ezzel kapcsolatos problémát feszegeti...
És ez valószínű, hogy azért van, mert egy gazdag szőnyegmintázatának teljességét sem értjük meg, ha a szőnyeg pár négyzetcentiméterét látjuk csupán...
Látszólag értelmetlen volt anno, hogy Isten hagyta, hogy Joni tizenévesen, hívőként egy balesetben lebénuljon... Egy újsághírben kiemelték volna fiatal korát, visszafordíthatatlan sérülését, szomorú jövőjének lehetséges vetületét, és kuriózumként korábbi vallásos életét..
És vakarhatnánk a fejünket a hogyan engedhette, mi volt a célja, mi volt az oka és egyébként is miért nem volt ott Isten akkor kérdések között vegődve... és látunk egy pár négyzetcentiméter szőnyegmintát...
Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Joni kapcsán a s"szőnyegből" sokkal többet látunk, sokkal többet érthetünk meg... mert küzdelmes életét megosztotta és megosztja valünk a vívódásaival, kérdéseivel, stb... Én csak tanácsolni tudom, hogy ismerd meg te is... Persze ez minden felkavaró tragédiára nem ad választ, csak egyre, de ez nagyon konkrét, nagyon erőteljes és általános következtetések is levonhatók belőle...

www.refujvaros.hu

Korán kelsz : P

Na igen, erről nekem megint egy olyan helyzet kezd kialakulni, amikor fogalmunk sincs mi is a helyzet valójában. Csak találgatás, lehetőségek, mind mind pozitív irányba terelve az Isten létét, mint olyat.
Tehát hiába a sok 'dogma', a sok mondanivaló, a sok leírás, szabály, hit, a vallás ismerete, még is a legtöbb esetben összevisszaságot találok.
Egy adott hitről alkotott elképzelés hol igaz, hol nem. Hol így hol úgy kell értelmezni, voltaképp amit ki akarunk belőle hozni.
Mert ugye abból indult az egész, hogy nekem sokszor mondták már összetett érthetetlen dolgokra, eseményekre, hogy Isten útjai kifürkészhetetlenek. Aztán persze vannak helyzetek, amikor ezt nem lehet rámondani, hanem más kifejezést, más úton kell megtalálni az igazságot. Persze mindig úgy, hogy Istent és Bibliát, tehát magát a vallást igazolja.
Tehát hol egy konkrét alapszabállyal vagy minek is nevezzem ezeket...jönnek elő...
Hogy Isten mindenható, kifürkészhetetlen, stb... Hol pedig pont ellenkezőleg, hogy pont ezen okoknál fogva nem lehet tökéletesen megérteni bizonyos tetteket, eseményeket.

Szal innen nézve nekem még mindig nagyon ködös az egész. Nem azért mert nem értem v. nem tudom felfogni, amiket írtok, csak sokszor egyik 'alapigazság' (talán ez jobb, mint a szabály kif.) ellentmond egy másiknak. Hol biztosan lehet tudni valamit, hol pedig pont az előzőből kifolyólag bizonytalanul.
Elég furcsa ez : )

A szabály jó, a szabályt szeretik az emberek, mert átlátható, mechanikusan is kezelhető... Anno ezért születtek meg a bibliai könyvek alapján a zsidóság szabályai, a talmud, halacha stb..
Ezek megkönnyítették az életet. Nem kellett mérlegelni a szombat parancsot, meghatározták precízen , hogy mit lehet tenni és mit nem, hány lépést lehet tenni, ami nem számít munkának stb...
Ezt be lehetett tartani ezt lehetett uniformizálni .... De Isten nem ilyen világot akar. Ezt speciel tudom... A törvényei is azzal kezdődnek, hogy Ő szabadító Isten... már a törvények ismertetése előtt kiszabadította népét a fogságból....

Ezzel persze nem azt mondom, hogy a szabályok rosszak, csak Isten vele való kapcsolatra teremtett minket, nem szabálykövető gépnek... És ahogy egy emberi kapcsolatban sem lehet mechanikusan kikövetkeztetni a másik tetteit, max megsaccolni, ugyanez igaz az Istennel való kapcsolatra... Kapcsolat nélkül nincs hit, és enélkül bármelyik dogma, szabály üresen lóg a levegőben, nem is nagyon értelmezhető...
Példa a "Ne legyenek idegen isteneid" Értelmetlen, ha nincs Istenem...
És a mindenhatóság is akkor nyer értelmet, ha megismertem belőle valamit korábban...

[ Szerkesztve ]

www.refujvaros.hu

A válaszod első részére az a véleményem, hogy egyikünk sem tudhatja szerintem, hogy minek mihez van köze, mert nem tapasztaltuk még, tehát a lehetőség adott, hogy akár neked, akár nekem legyen igazam.

A válaszod második részében ugyanaz a véleményem mint neked . Mást nem tudok elképzelni, minthogy talán az energia tisztulása, a legmagasabb rezgésszám elérése lehetne a cél, ami kristálytiszta tudatot, egy igazi egységélményt, katarzist hozna létre saját magában. / de ez csak egy elképzelés,ugyanannyira lehet hamis mint amennyire igaz /
Őszintén szólva én is nagyon kíváncsi lennék a végső cél mivoltára. Lehet hogy nincs is végső cél.

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

Teljesen igazad van. Azt , amit nem tapasztaltunk még,vagy nem bizonyították be tudományosan, nem is tudjuk elhinni hogy létezik. A testünket ismerjük, tőle várjuk az örömöt, a boldogságot. Ez így normális. Az énünk irányít.
Itt az a kérdés, hogy miért érezzük mégis azt, hogy kell lennie valaminek a testünkön is túl, miért kutatjuk rendületlenül azt a másik világot, a misztériumokat, és miért látnak egyes emberek szellemeket akik nem elmebetegek, hogy miért tudnak egyes emberek kilépni kis időre a testükből akik évtizedeken át a lelkükkel, szellemükkel, és nem a testükkel azonosítják magukat, és még sorolhatnám.

[ Szerkesztve ]

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

"Teljesen igazad van. Azt , amit nem tapasztaltunk még,vagy nem bizonyították be tudományosan, nem is tudjuk elhinni hogy létezik."

Jaaaj ebbe most úgy belekötnék
Pedig mégis mennyi, de mennyi ember hisz Istenben és hasonlókban...
Sosem bizonyították igazából, és mégis millióan elhiszik.

Az a legjobb az egészben, hogy mégis érezzük. Pedig eddig nincs rá semmi bizonyíték.
Illetve ami van, az is az ellenkezőjét bizonyítaná inkább, hogy nincs lélek stb.
De ha van is, biztosan szabályokra épül. Az is lehet, hogy nem a mi szabályainkra, hanem valami teljesen másra. De mivel mindent a világban szabályok, törvényszerűségek milliói határoz meg, így ezt is az fogja, csak még nem ismerjük.

Sok tudóssal az a gond, hogy nem képesek, vagy nem mernek kicsit eltávolodni a puszta tényekből. Több merészség, és több fantázia kellene.
A tudománynak meg kéne találnia az egyensúlyt a tudományos alaposság, bizonyosság, és a misztikum, és az extrém elképzelések között.

Ha az ember túlon túl tudományos marad, akkor sok dolgot számításba sem vesz, eleve elítél, pedig lehet, hogy van benne igazság, csak másképpen kéne megközelíteni. Olyan oldalról vizsgálni, ahogy eddig nem merte, de továbbra is tudományos alapossággal.

Ott van például Kopernikusz, aki már 1500 akárhányban rájött, hogy a Föld forog a nap körül és eleve, hogy a Föld mozog. 1500-ban, amikor ha jól tudom eretnekségért el is ítélték, bár ebben nem vok biztos.
Elég csak belegondolni, elképzelni az akkori életfelfogást, a sok cenzúrát, a vallás mindent megmagyaráz életmódot stb. És jön egy ember, aki olyat gondolt, amit a kor tudósainak, vezetőinek eszébe se jutott, sőt el sem tudták képzelni!
Egészen az 1600-as évekig kellett várni, amikor Galilei elsőként használta a távcsövet az ég vizsgálatára, és igazolta Kopernikusz állításait. Amihez vagy még 50 év kellett, hogy Newton fizikailag kísérletekkel, megfigyelésekkel bizonyítson, és képletet, törvényt alkosson rá.
Tehát durván 150 év kellett, amire bebizonyítottak, egy ma már teljesen alapvető igazságot.
Viszont Kopernikusz gondolata már akkoriban is logikus volt, és kikövetkeztethető.
Csak az akkori világnézethez képest nagyon extrém.

De persze vigyázni kell a másik oldalra se szabad átesni, nem szabad túlzottan, mindent a misztikummal vagy a vallással magyarázni. Az megint nem jó, elveszti a hitelét.
Az egyensúlyt kellene megtalálni.

[ Szerkesztve ]

Hát nézd. Én abból ítélek, amit láttam hallottam, tapasztaltam stb.
A halál legtöbb esetben irdatlan fájdalommal jár. Persze a 'szerencsésebbek' mondjuk álmukban halnak meg, vagy épp eszméletüknél sincsenek, de ez nem azt jelenti, hogy nem érezhetnek fájdalmat, max nem képesek kimutatni.

Dany007,
bar nem akartam irni a topikba egy par evig, de miattad kivetelt teszek.

nem kell felned a halaltol, nem lesz fajdalmas, ez nem olyan mint a fogorvosnal a fajdalom csak meg erosebben. mire oda kerul a sor hogy meghalsz, a tested, a lelked es a tudatod is tudni fogja hogy meghalsz, es a fajdalom erzese minden ertelmet elvesziti mert fontosabb dologgal leszel elfoglalva. a serulesek a testben es a lelekben is csak addig fajnak amig az elethez kotodik az ember.

a halalorditas amit "hallasz" az max a haldoklas kozbeni felelem, de nem fajdalom.
a siras amit a tulelok rendeznek maximum a sajat fajdalmukrol szol de nem a halottrol.

szoval csak nyugi.

nicht kompot

És mért nem? és most hogy hogy mégis írtál ?

"mire oda kerul a sor hogy meghalsz, a tested, a lelked es a tudatod is tudni fogja hogy meghalsz, es a fajdalom erzese minden ertelmet elvesziti mert fontosabb dologgal leszel elfoglalva."

Na igen, vegyük azt, hogy rádborul fél tonnányi rakomány, miközben te próbálod kivonszolni a tested a súlyos kilóg alól vért köpve küzdesz, hogy egy kis levegőt vehess, mivel a totál szétroncsolódott a tüdődet átszúrta az egyik bordád. Aztán szépen lassan megérzed milyen, amikor víz alatt kell levegőt venni, ott azért minden van, csak levegő nincs. Szép lassan iszonyatos fájdalmakkal görcsökkel, rángatózva megfulladsz. Vagy csak mocskosul megijesztett az a pár száz kilós rakomány, nemtom...
Persze lehetséges, hogy az utolsó másodpercekben, amikor már az agyad kezdi felmondani a szolgálatot és minden szerved leáll, az utolsó erővel lefut életed filmje, amit reméljük érdemes lesz végignézni aztán ennyi. A többi egyenlőre ismeretlen. Még senki nem jött vissza bizonyíthatóan, hogy elmesélje. (nem a halál közeli élményre gondolok, a jóval azutánira, ha van olyan.)
Viszont ami biztos, hogy előtte életed legnagyobb fájdalmait és kínszenvedését fogod átélni... Persze lehet, hogy csiklandozni fog, de én inkább a fájdalomra tippelnék.

Szal még mindig nem nyugodtam meg = /

[ Szerkesztve ]

Ez a mondat szó szerint így fordul elő McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába c. könyvében, az Isten mindenhatósága c. fejezetben...

Elnézést, ezt a hsz-t már nem tudom törölni, valami gubanc van.

[ Szerkesztve ]

El kell dönteni, hogy a fájdalomtól félsz vagy a haláltól.

Én úgy látom, hogy a fájdalomtól, csak mindig odakevered a halált is, míg érzel fájdalmat addig élsz.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Igen ez tény. Leginkább a fájdalom a gond benne

Üdv mindenkinek.
Igazán örülök,hogy rátaláltam erre a topicra, visszaolvasgattam és rengeteg okos gondolatot találtam, aminek nagyon örülök

Viszont egy olyat kérdeznék, hogy mi a véleményetek az újpogány vallásokról?

Az epikheirema entimémákból álló elliptikus szillogizmusok lánca, vagy olyan rövidített poliszillogizmus, amelyben legalább az egyik premissza entiméma.

Dany,
tudom hogy nem hiszed el amit irok, mert neked meggyozodesed hogy ezek ugy mennek mint a filmekben, es szepen le is irtad a jelenetet ahogy iszonyatos gorcsokben a fajdalomtol eltorzult arccal ordit az aktor.
am a valosagban nem erzel majd fajdalmat, ez lesz a tested utolso es legnagyobb ajandeka a szellemednek. es ettol a ponttol kezdve mar csak rajtad mulik mivel toltod az utolso idodet, ami csodalatos erzelmi toltetu lehet, felszabadito es magasztos. ez az utolso par masodperc lesz az agyad utolso ajandeka a szellemednek.

ehhez kepest a te "otleted" miszerint orgazmust akarsz eleg... (probalok aranyos szot iderakni) szereny.

nyilvanvaloan elkepzelheto fajdalmas es felelmetesen hosszu haldoklas, foleg a honapokra vagy evekre nyulo, mestersegesen meghosszabbitott vegetalas, ami a vicces nevu "orvostudomany" talalmanya. teny, hogy van aki halas lehet ezert foleg ha nem tudatositotta a halalt soha magaban. a lenyeg az az, ha ugy elsz hogy keszen allsz meghalni barmelyik pillanatban, akkor nem kell felned a halalodtol es felszabadultan elhetsz. tele van meg elonyokkel a halal 'tudatositasa', de csak elkalandoznek szoval nem irok errol.

guglizzal ki az interneten ilyen temaban irasokat, van dogivel. ha raforditasz par orat, akkor talan arnyalodik kicsit a kep.

nicht kompot

Aham. Azért a fájdalmat meg a szenvedés részét te is elismerted.
A példám csak egy kihangsúlyozása akart lenni a dolognak : )
A jómúltkor volt, hogy egy présgép nyomott össze egy fazont... Na az kb ugyan ilyen érzés lehetett. Igaz talán nem tartott olyan sokáig, mert az agy egy bizonyos fájdalom határ után kikapcsol... Ugye ájulás - > halál.
Régebben nem féltem így a haláltól Vicces. Egyáltalán nem. Szinte soha nem gondolkodtam rajta.
Aztán amikor meglett a jogsim, és vezetés közben ráeszméltem, hogy valójában mennyire egyszerű is meghalni. Azóta agyalgatok ezeken. És már szinte minden szituban meglátom a legnagyobb negatív kimenetelt is. Elég szar, de remélem kis idővel túl leszek rajta meg az egészen.
A googleről...régebben, amikor ilyen halál közeli élményekkel foglalkozó dok. filmet vagy összeállítást néztem, utána mindig nyugodtan álltam a kérdéshez. Azóta viszont már kiderült, hogy a halál közeli élményt egy enzim okozza az agyban. Amit szívleálláskor kezd el termelni. Ezt mesterségesen is előidézték. Így egy újabb esély esett ki, ami a halál utáni nagy boldogságra utalt volna.
Párszor beszéltem már idős emberekkel ilyenekről, és nagy átlagban azt mondták, hogy 50-55 körül már beletörődik az ember, és nem zavarja, nem agyal rajta... Na de az nekem még 25 év, remélem előbb túl leszek rajta.
Csak egyszerűen az értelmét nem értem.
Nagyon nehéz ezt megfogalmazni, szal inkább azt mondom hogy gondold tovább a mondataimat, a gondolataimat... Lépj túl a szavaimon, akkor talán joban érthető.
Szal nem igazán tudom elfogadni, hogy itt a Földön mindenki, ember és állat is a túlélésért, és a fajfenntartásért küzd. Ez biológiailag bizonyított tény.
De 'Isten' poénja, hogy csak úgy életünk túl / tovább, ha másokat megölünk.
Szal ez olyan szivatásnak tűnik számomra. Az ember egész életében küzd. Harcol, túlél... Mind1, hogy modern kori ember, vagy ősember. Szal egész életet végigküzdesz, megölsz másokat (állatok, növények stb), hogy tovább élhess, de aztán egyszer úgyis vége lesz, és mindenféleképpen meghalsz. Az már csak szerencse ha természetes körülménye között és normálisan.
Szal már majdhogynem paradox dolog. Akárhogy is kapkodsz a pohár után, a végén valaki hátrahúzza a kezedet, és a pohár úgyis összetörik...
Na mind1, egy kicsit elkalandoztam Sry

azt elismerem, hogy mestersegesen lehet szenvedest es fajdalmat okozni. de ennek vajmi keves koze van a termeszetes halalhoz (akar a balesetekhez), ennek az emberekhez, a tarsadalomhoz, orvosokhoz stb stb van inkabb koze.

"Azóta viszont már kiderült, hogy a halál közeli élményt egy enzim okozza az agyban. Amit szívleálláskor kezd el termelni. Ezt mesterségesen is előidézték. Így egy újabb esély esett ki, ami a halál utáni nagy boldogságra utalt volna."
kiesett? hat nem tok mindegy hogy enzim vagy gen, vagy dns, vagy az oxigen ellatas leallasa? az ember megkeresheti es kianalizalhatja a legaprobb reszletekig az egeszet, de ez soha nem a lenyeg. mikor nezed a mona lizat akkor arra gondolsz hogy milyen kemiai kotes van a voros festekben? mikor hallgatod a kedvenc zenedet azon bosszankodsz, hogy vajon miert nem egy d'addario 8-ast rakott fel a gitaros, mert abban x szazalek rez is van? a lenyegi kerdes nem ez. ugyanigy az eletben a lenyegi kerdesek es valaszok) sosem az enzimek szintjen vannak. szoval csak guglizz tovabb, ha szabad javasolnom, mert nem talaltad meg a fontos cikkeket.

"nem igazán tudom elfogadni, hogy itt a Földön mindenki, ember és állat is a túlélésért, és a fajfenntartásért küzd"
nem tudod elfogadni? pedig itt van az orrod elott. ezzel kar idot toltened, mert a gondolat csak addig kenyelmetlen amig nagyon fontosnak erzed magad.
olni a tulelesert, nincs azzal semmi problema. teged is szolgalnak az elozo foldi eletek, hogy osszealljanak az atomok es dany007 legyen beloluk. mikor meghalsz te is ezt fogod csinlani, te is szolgalni fogod a tested atomjaival a jovobeli eleteket a foldon. ennel klasszabb dolgot el se lehetne kepzelni: egyetlen korforgas reszei vagyunk mind.
az egesz univerzum a chi evolucioja aminek csak egy atmeneti es lenyegtelen lepese a szenalapu dany007 kialakulasa, mert a lenyeg a szellemi leny palyafutasa ami messze tulszarnyal egyetlen foldi eleten
vagy! mas elmeletek szerint van egy igazi nagykutya aki mindenkinel hatalmasabb es massal se foglalkozik csak totojgatja az embereket akik a mindennapos problemaikkal zaklatjak aztan meg jutalmul esetleg adhat beutalot is egy luxus wellness udulesre

[ Szerkesztve ]

nicht kompot

heh, ez tetszik! Gondolkodom, hogy mit írjak, de max kötekedés szintjén menne, annak meg most nincs értelme.

Ezt amúgy pozitívumként írtam Nemsok ellenvetést tudnék felhozni, azért írtam h max kötekedést, de azt meg nem tartnám jogosnak. Inkább mélyebben megismerném a dolgot.

lao ce szerintem nagyon jól leírta a testi folyamatokat, az élet összefüggéseit, és a végén is nagyon tetszik a fricska amit e feltételezett főnökről ír.

Én elgondolkoztam azon, hogyha ennyi az egész, és nem több, akkor miért kaptuk azt a képességet, hogy gondolkodhassunk ilyeneken hogy miért élünk. Akkor miért nem rekedtünk meg mi is azon a szinten, hogy abszolút elfogadjuk hogy élünk , meghalunk. Hogy az ösztönökön felül is csinálunk dolgokat, és ebbe nemcsak az alkotást, hanem az indokolatlan rombolást is értem. Mert másoknak is van agya,hasonló fejlettségű is, és mégsem fejlődnek, gondolkodnak úgy, ahogy mi. Miért kaptuk hát ezt ? És ha nincs lelkünk, akkor miért merülhet fel egyáltalán ilyen hogy lélek ? miért ismerjük azokat az érzéseket, amiket szavakba is öntünk, ha nincsenek ?

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

ugyanaz a dolog az egyik embert megmentheti de a masikat megnyomorithatja. vannak gondolatok amelyek aranyat ernek egyesek szemeben, de ugyanazok a gondolatok orultsegnek hatnak masoknak. amiket leirtam azert idegenek neked mert tul messze jarsz meg az uton.

apro lepeseket kellene tenned ahelyett, hogy hatalmas energiaval egy mindent atfogo igazsagot (hatalmat, allitast, magyarazatot vagy akarmit) probalnal ertelmezni. az ilyen nagy falatokat nem birod megemeszteni. ugyan ugy mint barmelyik mesterseget, tudomanyt vagy muveszetet, a hitet es a vallast is apro lepesenkent lehet es kell tanulni es gyakorolni. hiabavalo erofeszites hogy egyszerre akarod attorni a falakat valamifele logikai akrobatamutatvannyal, mert az csak csalodast es elkeseredettseget eredmenyez (meg persze ellenkezest, mert maskulonben az egod elveszitene az integritasat).

ahogy nem lehetsz matematikus sem egyszuszra, ugyanugy lehetetlen ezeket a dolgokat megertened marol holnapra.

nicht kompot

Február 25-én már hamvazószerda van ugye? Az már szigorú böjti nap ha jól tudom!?

[ Szerkesztve ]

Eladó Samsung Watch Active 2. https://hardverapro.hu/apro/elado_mukodokepes_samsung_watch_active_2_40mm_okos/friss.html

hasonlatok, hasonlatok, miért gondolod hogy helyénvalók?

"...ugyanugy lehetetlen ezeket a dolgokat megertened marol holnapra."
Ó, nem arról van szó hogy ne érteném. Nagyon is értem, és látom az őrültséget mögötte. Jól sejtem hogy a gondolkodásmódodnak van köze a kínai chi energia elmélet(ek)hez?

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

Igen, hamvazószerdától kezdődik a böjt, ami 40 nappal van virágvasárnap előtt.

[ Szerkesztve ]

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Jó akkor ma már nincs hús meg pénteken se lesz.

[ Szerkesztve ]

Eladó Samsung Watch Active 2. https://hardverapro.hu/apro/elado_mukodokepes_samsung_watch_active_2_40mm_okos/friss.html

nem akarlak kiábránditani, de azt hallottam hogy valójában a böjtnek semmi értelme egészségügyi szempontból, a májad megcsinálja azt amit hisznek hogy a böjt kell hozzá.....

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

Én nem böjtölök (legalábbis nem 40 napig), de azt amit mondasz nem teljesen igaz.
Az igaz, hogy a máj elvégzi a méregtelenítési folyamatot, de nem olyan mint a szív, hogy a végtelenségig tud ugyan azzal a teljesítménnyel dolgozni, ezért van arra szükség, hogy egy kicsit néha pihenjen, kevesebb méreganyagot viszel be, akkor pihen, regenerálódik a máj, a vese, a bélrendszer. Kérdezz meg erről egy dietetikust.
Persze a böjtöt is lehet rosszul, felelőtlenül csinálni, és akkor az ember rosszabul lesz mint volt. Ez persze a biológiai oldal. A mai világban ez is a test bálványozás egyik vállfaja lett valamilyen szinten, holott a lényeg pont az lenne, hogy az anyagi világ felől az ember Isten felé fordul, lélekben készül a Húsvét, Karácsony ünnepére.

Na szép, most már fanatikus vagyok.

[ Szerkesztve ]

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

én, nem tudom a pontos biosz hátterét a dolognak, egy orvostól hallottam ezt, és hitelesnek tartom amit mond.

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

És az orvosnak igaza is van mint, ahogy én is írtam.

Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

Ez igaz, viszont a mai ember nagyon leterheli a máját a sok vegyszerrel, cukorral, zsírral,alkohollal stb. és nem árt néha segíteni a májnak egy -egy böjttel. / én mondjuk nem böjtölök, mert nincs hozzá akaraterőm, és kitartásom, / de jó dolognak tartom. Itt is az ésszerűség és a mértékletesség a lényeg, a szélsőség nem jó. / szerintem /

[ Szerkesztve ]

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

Sziasztok!

Ha valami jó történik az emberrel akkor isten akarta így, ha valami rossz, akkor pedig isten útjai kifürkészhetetlenek!
Akkor most, hogy is van ez?
Megmondom én!
Ember tervez az isten b****a meg, már megint közbejött valami...!
Viccet félretéve, ugyan katolikus vagyok, de nem gyakorlom a vallásomat, a természet rendje az, hogy az emberek meghalnak. Ki ekkor, ki akkor, ki ennyi, ki annyi idősen, ki így, ki úgy......sajnos ilyen az élet. Amíg élsz és mondjuk, hogy egészséges vagy, addig ne foglalkozz a halállal. Az ember ahogy öregszik úgy kezd benne megérni az érzés a halállal kapcsolatban szépen fokozatosan.
Amíg élsz addig az élettel törődj és élvezd a szellőt és a napsütést!
Béke!

Bye!

Ez így van !

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

Sziasztok! Tudatosan, de véletlenül kerültem-e topicba, tudatosan mert kerestem valamit ahol kiírhatom bánatom az érzéseimet, véletlenül, mert nem ie szerettem volna,de most ez is megteszi, nem célom off-olni, ha úgy tűnik bocsássatok meg érte. Nem vagyok az a kitárulkozós az interneten, de valami ma történt velem és ezt ki kell írnom magamból, el kell mondjam, magamba nem tarthatom és személyes környezetembe nem oszthatom meg, sajnos hisz nincs körülöttem senki,egyedül vagyok. Aki valamit is számít nekem, legalább 200 km-re tőlem van. Ma hajnalban,meghalt a nagyapám...számítottam rá, de titokban tudtam hogy hamarossan eljön ez a nap, szenteste majdnem megtörtént, de még sikerült nyerni két szűk hónapot. Zavaros ... nem egyszerű és olyan gondolatok jutnak az eszembe ami máskor sosem, más érzések, már elképzeltem párszor mi lesz ha itt tartunk, de ez most a közelébe sincs, hiányzott az "átélés" amiben most nyakig benne vagyok. Kérdelek benneteket, titeket már érintett ez az érzés? Veszítettetek el már közeli hozzátartozótokat??

''Az amit a Világon szeretetnek hívunk, csupán önközpontú vágy arra, hogy élvezzük a szeretett tárgyat.Tehát hogy valakit szeretünk vagy nem, pusztán attól függ: Kielégíti-e az adott igényeinket vagy sem?''

Huhh...
Őszinte részvétem.
Sajnos szeretteink halálára nem lehet, nem is tudunk felkészülni - érthető hogy zavartan állunk szemben a kavargó érzésekkel amiket csak körülírni lehet...
Tudom (sejtem?) mit érzel, ezek az érzések azon nyomban visszajöttek bennem is amint a hsz-t olvastam - az én nagypapám 10 éve halt meg, de ezt feldolgozni szerintem máig nem sikerült igazán.
Nem csak azért mert a gyászt nem úgy élem meg ahogy mások, vagy legalábbis ahogy mások mutatják.
Az első hetekben, hónapokban olyan volt mintha csak elutazott volna és inkább csak félelmet éreztem mint gyászt - a veszteség-érzés csak később jött, de mint egy lavina... na az szörnyűbb volt mint a földdarabok koppanása...

Még mindig nem sikerült túltennem magam rajta teljesen, de egyre több a témával kapcsolatos könyvet olvasok amelyek segíthetnek feldolgozni - elfogadni hogy már nem találkozom vele, legalábbis nem úgy ahogy az emlékeimben él.

Gondolom mindenki máshogy éli meg a gyászt - bár minél többet töprengek magán az érzésen, az a gyanúm hogy az csak rólunk szól... nem tudom hogyan fogalmazzam, olyan önzés-féle ?
Mit gondoltok erről?

"Soha ne harcolj disznókkal - koszos leszel és a disznók élvezni fogják!"

Részvétem. A legjobb kiút a felejtés, ne gondolkozz rajta, azzal ugyanis nem lesz jobb. Zárd le magadban két szóval, és ne gondolj rá többet, éld tovább az életed, így lesz a leg fájdalom mentesebb, és hiszem hogy a te nagyapád is ezt akarná hogy ne emészd magad emiatt, ilyen az élet.

Üdv.

[ Szerkesztve ]

Wisdom is the principal thing; therefore get wisdom: and with all thy getting get understanding.

Sajnálom hogy meghalt a nagyapád. Együtt érzek veled. A fájdalmat végig kell élni, el kell siratni a szeretteinket, aztán elengedni őket. Ez egy út, aminek az elején vagy.Búcsúzz el tőle , és menj végig az úton. Veled vagyok lélekben...

Vendégek vagyunk a Földön .S ha vendégségbe jöttünk, legyen ajándék az életünk.:-) / Gil /

Cy-cloneem lehettet/lehet könnyű . Értem, hogy mire gondolsz az önzéssel. Valami elveszett, kitépték a lelkemből, hiányzik és vissza akarom kapni, görcsösen ragaszkodok hozzá, nem vagyok hajlandó elengedni! Az utolsó napokban nagy fájdalmai voltak, beszélni se volt ereje, de ha megtehetném visszahoznám még 1 napot holnapig, akár évekre is, még ha a fájdalmai maradnának, mi ez ha nem önzés a részemről?! Mindig az élőknek kell utánna valahogy boldogulni. Ma egész nap a neten lógtam, a halál utáni életről, lélekvándorlásról olvasgattam - olyan szép lenne, ilyesmikbe hinni, amikről ugyan eddig is hallottam, de igazán sosem tartottam az túlvilágról a történeteket sokra - de most arra gondolok kellene benne bizni, hogy lénye nem enyészett el és még találkozni fogunk, mert nem lehet egyszerűen ennyi.

SystemRoot: Igen az élet ilyen, ez is a része, megpróbálok én se gondolkodni ilyeneken. De nem akarok felejteni még akkor sem ha fájni fog, mert nem akarom elfelejteni. Értem miről beszélsz - ma egy pár órát nem gondolkodtam ilyeneken és mintha jobban éreztem volna magam, mintha kikapcsoltam volna és nyugodtabb is voltam, de aztán megint belerovalltam magam.

És még egy nagy kérdés motoszkál a fejemben vajon a ravatalon még egyszer utoljára látni akarom-e őt vagy sem. Hiányzik az érintése, a kezét a kezembe temetni, még utoljára látni, de félek már nem olyan lesz és valaki mást találok ott, az emlékeimet befolyásolni fogja és ez fog belém égni, amit utoljára látok róla. DE MÉGIS látni akarom, ha az ereibe nem folyik már vér, mégegyszer meg akarom érinteni, kell mégegyszer éreznem. Érzem, hogy szükségem lenne rá, de vajon többet fog ártani mint használni?!...még mérlegelek...de nehéz.

rarri: Köszönöm.

Nem is tudjátok, hogy ez mennyit jelent nekem...

[ Szerkesztve ]

''Az amit a Világon szeretetnek hívunk, csupán önközpontú vágy arra, hogy élvezzük a szeretett tárgyat.Tehát hogy valakit szeretünk vagy nem, pusztán attól függ: Kielégíti-e az adott igényeinket vagy sem?''

Őszinte részvétem!
Az nyugtassa a lelkedet, hogy nagyapád már megélte a magáét, nagyon sok olyan dolgot amit te még bőven nem! Ő sem akarná, hogy szomorkodj, tutira így van! Előtted még az egész élet és nem ez volt az utolsó csapás! Hidd el! Ez is hozzá tartozik az élethez!
Az írásod arra enged következtetni, hogy fiatal vagy még.
Tudnék én cifrább történeteket mesélni a halállal és a halucinációkkal kapcsolatban.
Sajnos nem egy családtagom és nem egy barátom van már a temetőkertben! De ez van sajnos, az élet zakatol tovább. Bármi is történjen veled az életben, mindíg tovább kell menned az úton, mert ami mögötted van az már csak a múlt. Te mindíg csak a jelent és a jövőt tartsd szem előtt, mert az visz előre! Ez sokszor nem egyszerű, de meg fogsz edződni!
Béke!

Bye!