Az én macskám egy bűdös éhenkórász. 11, lassan 12 éves, imádja a csilis babot, és reggel ha nincs betakarva a lábam, szeret beleharapni, vagy nyalogatni.
Nagyon kíváncsi természet, órákig képes az akváriumot nézni, sőt a karácsonyi halat is, mikor a kádban gubbaszt. Különben, ha bemegy valaki zuhanyozni, akkor úgy rohan kifele, hogy a parkettát is rendszeresen fölkarcolja.
Minden nap pontban 6:15kor ébreszt, vagy úgy hogy felugrik az ágyamba, a fejem mellé mászik, és ordítva nyarvog, vagy csak egyszerűen az arcomra fekszik. Mikor hogy. Ebben a nagyon szép időben, mikor napozhatna, csak döglik a lakásban és őrzi a kamrát, ahol a kajája van.
Van a hazban egy fehér galamb. Az egyik lakóé. Ha látja rázendít valami hülye hangú nyávogásra, mintha beszélgetne vele.
Ugyanennek a szomszédnak a hófehér kutyájával haverkodot össze, de annyira, hogy egymáson feküdtek. Ami mondjuk egy 10-en éves kutyától, és 6-7 éves macskátol nem semmi.


A legfontosabb kimaradt: ivartalanított nőstény. Keverék, és a legszebb, hogy a füle hegyén levő hosszú szőrök arra utalnak, hogy vadmacska vér is lehet benne.

[Szerkesztve]

"Megint eggyel hülyébb vagyok, mint tavaly"