Hirdetés
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- laskr99: Processzor és videokártya szilícium mag fotók újratöltve!
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- Argos: Az vagy, amit megeszel
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- MaxxDamage: Vizes Laptop Hűtés? Lehetséges? Igen!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Tamy
őstag
válasz
Kernel
#37384
üzenetére
Az első rajzod szimpatikusabb lenne, de ha jól látom annak is nagyobb bemenő feszültség kell. Vagy az XL6009-el épített áramgenerátor feszültségben felfelé is konvertálna ebben a felállásban is? A másodiknál szerintem elég sok a veszteség. Azt viszont nem értem, hogy miért jobb a tápegység után először az áramgenerátort kötni, és csak utána a feszültségszabályzót? Én valamiért előre tettem volna egy feszültség stabilizátort, hogy az áramgenerátor bemenetén a feszültség legalább stabil legyen, a többit meg az áramgenerátor intézné. Lehet, hogy hülyeség.
Viszont a csepptöltéssel talán nem lesz gond, pár óránként úgyis figyelem, ha végzett majd lehúzom egy kicsivel később.
-
#37398
csabyka666
veterán
Peter789
#37390
válasz
Peter789
#37390
üzenetére
Bocsi, a végét már nem olvastam. Abit AN8 a lap, és az alaplapi szabályozás nem túl jó, mert 8V a legkevesebb, amit tudok adni a ventinek, és megállítani sem tudja őket a lap.
Amikor a SpeedFan-ról hallottam, azonnal ki is próbáltam, viszont sajnos nem támogatja a lapomat. Írtam a supportnak, de nem válaszoltak, valószínűleg azért, mert nem fejlesztik tovább a programot.
-
#37397
Peter789
senior tag
csabyka666
#37396
Peter789
senior tag
válasz
csabyka666
#37396
üzenetére
erre gondolsz?
lomex 43-08-96
Az Y az annyi, hogy kell egy ilyen apa, és ebből a pirosat és feketét átvezeted egy anyára (ami alapból van a venti kábel végén), valamint a sárgát egy második anyára. De ennél egyszerűbb ha a venti meglévő kábelén kihúzod a sárgát az anya műanyagból és egy bontott másik műanyagba bedugod, így két anyában végződik a ventid > az egyik megy a vezérlőre, a másik az alaplapra
-
#37396
csabyka666
veterán
Peter789
#37394
válasz
Peter789
#37394
üzenetére
Ja, hogy ilyen tápcsatlakozókra gondoltál! Ilyenek vannak itthon, majd leszedem egy bontott procihűtőről, szóval ez nem téma.
Megpróbálom leírni, milyenre gondoltam én, mert egyelőre azt sem tudom, hogy keressem... Olyan kellene, aminek az egyik fele a sima 3 pines, ez menne a szabályzóba. A másik fele 2 részre oszlik, ebből az egyik egy anya, ami ugyanúgy 3 pines, ebbe megy bele a venti, amit szabályozni akarok. A másik egy apa, amit az alaplapra tudnék csatlakoztatni, de nem 3, csak 2 (a fekete és a sárga, de a hurok miatt csak a sárga) vezeték lenne benne.
Nem tudom, mennyire érthető, amit itt kiszenvedtem, de a lényege ugyanaz, mint amit én akarok, csak akkor nem kéne bontani.
Bár így se nagy dolog, a sárgát kihúzom a csatiból, és nem dugom rá a szabályzóra, hanem elvezetem az alaplaphoz. Ugye így gondoltad te is?
-
Kernel
nagyúr
válasz
Peter789
#37390
üzenetére
Valószínűleg azért találták ki a PWM-vezérelt ventilátort, mert a korábbi megoldás, a tápfeszültség csökkentése alapvetően egyfajta gánymunka, szükségmegoldás. Alacsonyabb tápon túlzottan lecsökkenő nyomaték, bizonytalan elindulás, és még a fordulat visszajelzése is néha elakad, a forgás nem detektálható korrekt módon.
A gépek zajszintjének csökkentése ugyanakkor érhető igény, ezért szükséges volt bevezetni valamilyen normálisabb, szakmailag is kulturáltnak tekinthető megoldást.
A négyvezetékes rendszerben a ventilátor elektronikája mindig megkapja az üzemszerű tápfeszültséget, fordulatát önmagának állítja be, a PWM-vezérlőjel csak az információt közvetíti, hogy mennyi legyen az.
Fórumon elhangzott olyan kérdés is, hogy bekapcsoláskor miért pörög fel maximumra a PWM-ventilátor, majd elhalkul (már akinél, de például nálam is), szerintem a csapágy szorulása ellen löki meg magát, hogy biztosabb legyen az indulás. Illetve nem is maga a ventilátor, hanem az alaplap / BIOS intézi így.
-
#37394
Peter789
senior tag
csabyka666
#37393
Peter789
senior tag
válasz
csabyka666
#37393
üzenetére
a legtöbb elektronikai boltban lehet kapni ezeket a csatikat és a belevaló fémet
lomex.hu
43-09-07
43-09-17
+némi vezeték ha kell hosszabbítaniigen, a közös földpont miatt felesleges átkötni a földet is - és még az említett földhurok jelenség is előállhatna miatta: kialakul egy hurok zajvevő antenna, ami utána megjelenhet az analóg kimeneteken is mint a VGA vagy hang
-
#37393
csabyka666
veterán
Kernel
#37392
-
#37392
Kernel
nagyúr
csabyka666
#37391
Kernel
nagyúr
válasz
csabyka666
#37391
üzenetére
Gondolom, a háromvezetékesnél is úgy méri, mint a PWM-nél: [link]
Van benne egy tranzisztor, aminek a kollektora van kivezetve, az zárogat le testre, fordulatonként kétszer.
-
#37391
csabyka666
veterán
Peter789
#37390
válasz
Peter789
#37390
üzenetére
Igen, teljesen jól érted, nincs semmi visszajelző rajta. (Csak egy 3 lábú led, ami - gondolom - az 5V-os határ alatt pirosan, fölötte kéken világít.)
Említetted ez a hurkolás-témát. Ha csak a sárgát kötöm az alaplapra, akkor ugyanúgy jó lesz, csak nem hurkol be?
Felhívtam egy elektronikai boltot, de azt mondták, nincs olyan Y kábelük, ami nekem kell. Szóval marad a barkácsolás, bár ehhez azért annyira nem kell szétszedni semmit.
Az alaplap milyen elven méri a fordulatot? A közös 0V-hoz (fekete vezetékhez) képest méri, hogy a +12V-os (piros vezetéken) mekkora az eltérés?
-
#37390
Peter789
senior tag
csabyka666
#37380
Peter789
senior tag
válasz
csabyka666
#37380
üzenetére
Ha jól értettem akkor ez a vezérlő csak egy potis feszállító, rajta nincsen fordulatszámkijelzés ami hiányolná, tehát szerintem a sárgát elég csak a lapra kötni
3 tűs csati esetén van a fekete föld, a fix 12V vagy szabályozott feszültségű piros és a fordulatszám bemenet amin egy mezei négyszögjelet vár. Régebbi lapoknál fix 12V volt, így a lap nem tudta szabályozni a fordulatszámot csak külső eszközzel lehetett. Az újabb lapokon (P4/SocketA óta egyre gyakrabb) már megoldották hogy az a 12V ne csak fix 12V lehessen hanem tudja állítgatni, ezáltal szabályozni a fordulatszámot. Tehát a fordulatot nem a saját maga által kiadott feszből tippeli meg, hiszen ahány venti annyi féle fordulatszám tartozhat az adott fesz értékhez, hanem a visszakötött négyszögjelből számolja ki
A 4 tűt nem igazán értem miért találták ki - hacsak nem azért hogy kidobassák velünk a régi ventit - de itt a 12V az ismét fix és hozzájött egy 4dik PWM kimenet ág is, ami megmondja a ventinek hogy a 0 és 100% fordulat között mire álljon be. A fordulat visszakötést itt is meghagyták, hiszen a PWM kitöltési tényezőjéből még nem tudja hogy az adott ventinél mekkora fordulatot jelent az x %, tehát ugyanúgy számolja a visszajövő négyszögjelet
Egyébként nem lenne elég neked az alaplapi szabályzás? Milyen venti milyen lapra kötve? Amikor még olyan ventiket használtam aminek lehetett hallani a hangját max fordulaton, akkor beállítottam a speedfan-t hogy vezérelje a fordulatszámát a proci hőmérsékletének megfelelően, így desktop/netezés/filmezés közben hangtalan volt, de ha a játék elkezdte melegíteni akkor hamar felpörgött
-
#37389
csabyka666
veterán
sztanozs
#37386
-
#37388
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#37387
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#37387
üzenetére
Ködfénylámpa, nem feledve az előtétellenállást, ha nincs beépítve:
-
#37386
sztanozs
veterán
csabyka666
#37380
válasz
csabyka666
#37380
üzenetére
Igazából lehet, hogy az volna a legjobb, ha csak szimplán az alaplapra kötnéd a ventit
Bár tudom, hogy ez nem az a topic, de erről jut eszembe, hogy én is játszom otthon a ventikkel
(régi P4 gép) - és érdekes módon a négy alaplapi ventire 3 PWM jut... Nem is tudom, hogy lehet jól vezérelni a ventiket, és igazán azt sem értem, hogy a 3 PWM hogyan vezérli a 4 ventit. Hogy tudnék erről többet megtudni? Valami kis útbaigazítás jól jönne.
-
#37385
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#37383
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#37383
üzenetére
Régi rádiókban ilyen volt a skálaégő, ami a 6.3V-os fűtőfeszültségről működött.
Trafója válogatja, hogy van-e honnan jelzésre begyűjteni valamilyen feszültséget. -
Kernel
nagyúr
Igényesebb töltők lekapcsolnak teljesen, amikor a töltőáram a kezdeti, illetve néveges érték 3 %-ára esik vissza. Később visszakapcsol, amikor a feszültség 4,05 V alá esik.
Ezáltal az akku kímélhető, élettartam hosszabbítható. Ha nincs ilyen automatika, csak például egy LED jelzi a töltőáram leesését (ami nem egyenlő az áram megszűnésével), akkor ezután érdemes várni még 1-2 órát (telítési szakasz), majd manuálisan célszerű megszakítani. Nem lesz abból sem tragédia, ha véletlenül rajta marad, de az akku folyamatosan szipkázza magát tele, ami hosszabb távon állítólag nem egészséges.
Bővebben: [link]
Egyéb megoldás lehetséges sokféle, például az XL6009 átköthető áramgenerátoros módba, ennek módja látható az XL603 adatlapján, mivel a két áramkör lényegileg azonos, csak más referenciával kell számolni (egyiknél 0,22 másiknál 1,25 V).
Az áramgenerátor után lehet kötni például egy ilyen feszültségszabályzót, ami áramkorláttal egyáltalán nem rendelkezik:
Csak itt a kimeneti feszültségosztót át kell méretezni 16,8 V-ra. Az osztó számítása egyszerű, mert a TL431 mindig arra szabályoz, hogy a referencialábon a belső referenciával azonos feszültség álljon elő (2,495 V). Tehát, ha csökken vezérlőjel, akkor csökken a katódáram is, vagyis nő a katódfeszültség.
Az érdekesség kedvéért kiszúrtam a keresőből egy egyszerű kis áramkört:
Forrás: [link]
A kimeneti osztót itt is hasonlóan módosítani kell több cella esetén, és van egy kis többlet igénye a bemeneten, legalább 3 V-ot saccolok neki (16,8+3 V).
A töltőáramot a 4 Ω állítja be. Például 300 mA esetén 1,2 V esik az ellenálláson, kb. 0,8 V a B-E átmeneten, ami összesen 2 V. Itt már nyit a LED, jelzi a töltőáramot, egyúttal korlátoz is azáltal, hogy a tranzisztor bázisát lefelé húzza, míg a kimenet el nem éri a 4,2 V-ot. Mikor eléri, a feszültség tovább nem tud nőni, mert a TL431 leszabályozza a bázist. Ekkor a LED is kialszik, jelezve az áramgenerátoros szakasz végét.
Az eredeti cikk szerint: "Simple and practical lithium battery charger schematic. Most chargers are now available in the market are used in this schematic design and manufacture. Great value!"
-
#37382
Lompos48
nagyúr
DonThomasino
#37381
Lompos48
nagyúr
válasz
DonThomasino
#37381
üzenetére
Mit visszajelzőt?
-
#37381
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Trafóra szoktak/lehet visszajelző lámpát kötni?
Ha igen milyen izzót érdemes. -
#37380
csabyka666
veterán
Peter789
#37378
-
Tamy
őstag
Igen, tudom, hogy először áramgenerátor, utána meg feszültséggenerátoros. A csepptöltést nem én akarom, tudom, hogy nincs rá szükség, csak még azt nem tudom, hogyan oldjam meg a lekapcsolást. Mondjuk ha egy LED jelzi a feltöltött állapotot, azzal már lehetne valamit kezdeni. Mondjuk egy kis ellenálláson az átfolyó áram hatására eső feszültséggel vezérelni egy tranzisztort, aminek segítségével megszakítani a töltést. Végig kéne még ezt gondolnom.
A túl nagy töltőáramtól viszont tényleg nem kell félnem, még a 0.1C áramot sem fogom tudni elérni sohase.
-
#37378
Peter789
senior tag
csabyka666
#37377
Peter789
senior tag
válasz
csabyka666
#37377
üzenetére
Csinálj 2 csatlakozót a ventire, az egyik csak a sárgával megy az alaplapra, a másik a pirossal és feketével megy a vezérlőre
-
#37377
csabyka666
veterán
Peter789
#37376
válasz
Peter789
#37376
üzenetére
Na hiszen', tényleg nem néztem a színeket. Igazad van, a sorrend úgy van, ahogy te mondtad.
A lényeg, hogy a két "szélsőt" (feketét és sárgát) ha ráhúzom az alaplap csatijaira, akkor fogom látni a fordulatszámokat, de a ventiket a potikkal szabályozhatom.
Illetve, jól értem, hogy elég csak a sárgát rákötni a lapra?!
-
#37376
Peter789
senior tag
csabyka666
#37370
Peter789
senior tag
válasz
csabyka666
#37370
üzenetére
A képnek megfelelően a "szélső" fekete és piros vezetékeket gondoltam elosztani 2 felé, és ezeket rákötni az alaplapra (tehát a középső kimaradna), és azt a felét, ahol megmaradt a 3 pin, az menne a szabályzóra
Egyrészt a linkelt kép rossz mert ha megnézel egy 3 tűs csatit akkor nem fekete-sárga-piros a sorrend, hanem fekete-piros-sárga, másrészt a piros az a tápfesz, ne azt oszd le hanem a sárgát mert az a fordulatszámjel! Illetve ne is leoszd, mert ki tudja hová van kötve a külső vezérlőben, hanem húzd ki a csatijából az érintkező fémmel együtt a sárgát és dugd bele egy másik ugyanolyan műanyagcsatiba, amit meg az alaplapra dugsz A feketét nem kell, mert a tápcsatlakozókon keresztül minden közös földön van, ha ott is átkötöd akkor csak felesleges földhurkokat hozol létre amiből adódhatnak zajok pl a hangkártyánál. Ilyen csatlakozókat bármelyik elektronikai boltban kapsz...
-
#37375
tornas
őstag
csabyka666
#37374
tornas
őstag
válasz
csabyka666
#37374
üzenetére
Nem fog...
-
#37374
csabyka666
veterán
tornas
#37372
-
PHM
addikt
A lítiumakkuk töltése más, mint a Ni-Mh akkuké.
Az elején áramgenerátoros, majd a vége felé feszültség generátoros.
Azaz a töltő fix 4,2V-ot ad ki cellánként.
Ha a töltőáram túl nagy lenne, az áramkorlát beavatkozik
és a szükséges mértékben csökkenti a kimeneti feszültséget.
A töltés vége felé a lítium cella kapocsfeszültsége eléri a 4,2V-ot,
s egyre kevesebb áramot vesz fel a töltőből.
Itt a csepptöltésnek, mint olyannak, nincs semmi értelme.
Ha rajtahagyod a töltőn, a lítium cella végül csak annyi áramot vesz fel,
amennyi az önkisülés pótlásához szükséges. -
#37372
tornas
őstag
csabyka666
#37370
tornas
őstag
válasz
csabyka666
#37370
üzenetére
"A ventiszabályzó nem fog hatni az alaplapra, igaz?"
Mivel egy molex-ről fogja a kakaót kapni az összes ventilátor, így biztosan nem.
"Hasonló elven ezt én is megcsinálhatom?"
Minden további nélkül...
De a fordulatszám visszajelzéshez annyi alaplapi csatlakozó kell, amennyi ventit a szabályozón használnál. Ha 4-et, akkor 4 db alaplapi 3 pin-es csatlakozó kell, hogy legyen az alaplapodon. És mindegyiken támogatott legyen a fordulatszám-kiolvasás.
-
Tamy
őstag
válasz
Kernel
#37365
üzenetére
Köszi, este ha hazaérek átnézem őket. Most már úgy érzem felesleges lenne a 18V előállítása, ha meg lehet oldani a töltést step up konverterrel is. Csak rontana a hatásfokon. Közben azon gondolkodtam, hogy amit korábban linkeltél LM2577 + 2596-al megoldott kapcsolást, abban vagy kicserélni az LM2577-et XL6009, csak a lábkiosztásuk más, emiatt macerás lehet, vagy ha megtalálnám a kapcsolási rajzát (még jobb, ha a NYÁK rajzát is) akkor a lábkiosztást megvariálva házilag megépíteni. Bár az sem túl egyszerű, kisebb áramköröket még megépítek, de ez már lehet, hogy kifogna rajtam, pláne, hogy smd alkatrészekkel lenne az igazi.
Lehet, hogy maradok a mezei XL6009-es step up-nál, úgy, hogy a kimenetére teszek egy áramkorlátot. Ha jól értelek a másik megoldás is gyakorlatilag ugyanaz, az sem kapcsol le. De az akku mit fog szólni hozzá? Mindenhol azt olvasni, hogy a Lithium-os akkuk nem szeretik a csepptöltést. Igaz nekem is van ilyen kínai ledes lámpám, amit felügyelet nélkül rábízok a töltőjére akár egy napig is, eddig még nem lett baja, de az nem jelenti azt, hogy ez helyes is.
-
#37370
csabyka666
veterán
Üdv mindenkinek!
Egy kis segítségre lenne szükségem. Szereztem egy 4 csatornás ventilátor-szabályzót a számítógépembe, amely úgy működik, hogy egy molex tápcsatit kell rádugni, és a rajta található 4 darab 3 pines csatlakozóra lehet csatlakoztatni aztán a ventiket, amiket csatornánként külön-külön potival lehet szabályozni. Működik frankón, viszont azt szeretném elérni, hogy az alaplap jelezze ki az egyes fordulatszámokat - mert ugye így teljesen független a szabályzó az alaplaptól. és úgy egyáltalán a egész géptől.
Láttam, hogy a komolyabb (pl. Zalman) ventiszabályzókhoz adnak egy Y-kábelt, aminek az a szerepe, hogy rádugva az alaplapra az egyik "felét", kijelezze a lap fordulatszámokat. Hasonló elven ezt én is megcsinálhatom?
A képnek megfelelően a "szélső" fekete és piros vezetékeket gondoltam elosztani 2 felé, és ezeket rákötni az alaplapra (tehát a középső kimaradna), és azt a felét, ahol megmaradt a 3 pin, az menne a szabályzóra.
Értelmezésem szerint ez működne is, de inkább kérdezek, mert nem akarom elküldeni az alaplapot...Szerintetek ez így rendben lenne? A ventiszabályzó nem fog hatni az alaplapra, igaz?
Köszönöm a válaszokat előre is!
-
#37369
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Hehe megcsináltam a trafó led-es kis díszvilágítást aranyos lett és nem villog észrevehetően.
Igen a cső is bevan kötve sorba a led-ekkel. De hidegen nem sem ránt többet a cső mint 0.11A. Felmelegedve meg 0.09A-ra áll be. (6.3V-on ennek a csőnek ennyi is a fűtése.)
Kis dísz lett ismerősnek. -
#37367
mezis
félisten
DonThomasino
#37360
mezis
félisten
válasz
DonThomasino
#37360
üzenetére
Mértem egy "Wagner" csavarbehajtón. 10 A-t vett fel. Gyengébb PC táp le szokott oldani, amikor nagyon erőlködik. Belevarázsoltam 10 db AA-s akkut. Működik így is, persze állandóan tölteni kell munka közben. Kellemesen csalódtam: az elemtartók saját vékony összekötő vezetékei nem olvadnak el. Lehet, hogy védi a 20 db kontaktus átmeneti ellenállása...
-
Kernel
nagyúr
Lehet éppen kísérletezni a kimenetre tett áramgenerátorral, majd a gyakorlatban derül ki, hogy lesznek hátulütői az egyszerűbb kombinációknak. Ilyenkor egy próbapanelon lehet szórakozni vele, azután menet közben derülnek ki a dolgok.
Azok az egyszerűbb Li-Ion töltők, amit például kínai zseblámpához is szoktak mellékelni, a 4,2 V-ot soha nem kapcsolják le az akkuról, az fixen rajta marad. Általában van egy LED, ami az áram lecsökkenése után kialszik, vagy színt vált, abból lehet tudni, hogy kész.
Mindezt elintézik pár alkatrésszel, amit most pontosan nem tudok felidézni, de van lehetőség például a TL431 alkalmazására, ami egy integrált precíziós sönt-stabilizátor, általában kapcsolóüzemű tápegységek feszültségének igen pontos beállítására használják, optocsatolóval együttműködve a primerre szabályoz vissza lényegében.
Lehetne gondolkodni az XL6009 szabályzókörébe való belenyúláson is, de pontosabbat most arra sem tudok írni, ez is külön agyalás kérdése.
Van itt egy ilyen áramkör is, ami nem csak cellavédő és balanszer, hanem ha jól látom, egy (minimum) 18 V-os tápot is lehet rá csatlakoztatni, amiből gondolom megoldja a 16,8 V-os töltést:
http://www.ebay.com/itm/251064876315?
Vagy lehetne úgy is, hogy kb. 18 V-ot állítasz elő az XL6009-cel, utána arra kötni egy TL431 alapú töltőáramkört:
-
#37361
moha21
veterán
DonThomasino
#37360
moha21
veterán
válasz
DonThomasino
#37360
üzenetére
Igen, lehet.
-
#37360
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
Vannak ezek az akkus csavarbehajtók fúrók.
Ha tönkremegy az akksijuk egy egyentáppal simán lehet őket használni? -
#37359
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#37358
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#37358
üzenetére
Szerintem nem. Még jobban csökken a sorbakötött impedancia, nő a fénye. Inkább párhuzamosan a LED sorral. Annak van valamicske értelme is.
-
#37357
Lompos48
nagyúr
vodkaboy22
#37356
Lompos48
nagyúr
válasz
vodkaboy22
#37356
üzenetére
...vajon idegesítően fog villogni?
Határeset, inkább fejmozdításkor észlelhető. Van akit zavar.
...mennyire fogja lassítani/változtatni a villogást?
Lassítani egyáltalán, mert a frekvencia nem változik. Változtatni se. Esetleg picit nőhet a fényerő az ellenállással párhuzamosan kötött impedancia (reaktancia) miatt.
-
#37356
vodkaboy22
addikt
vodkaboy22
addikt
Ha 12Vac-s trafó után egyenirányítás nélkül led-et rakok (persze megfelelő előtét ellenállással) akkor az 50Hz-en vajon idegesítően fog villogni?
Vagy ha teszek egy 1 - 2 uF fólia kondit az előtét ellenállással párhuzamosan az mennyire fogja lassítani/változtatni a villogást? -
Tamy
őstag
válasz
Kernel
#37352
üzenetére
Tudom, csak azért merült fel bennem, mert azzal a 4-5W-os táppal egy 16.8V/3.5Ah akkunak úgysem tudok túl nagy töltőáramot adni. De ha mindenképp kell, akkor ha utólag építenék hozzá valami egyszerű áramkorlátot, az működőképes úgy? Valami ilyesmire gondolok a step up kimenetére:
Viszont ez így nem fog lekapcsolni a töltés végén.
-
Kernel
nagyúr
A cellavédelemre soha nem szabad hagyatkozni, mert annak csak biztonsági szerepe van (második lépcső). Például 4,3 V-nál véd, míg a töltés 4,2 V-ra szabályoz.
De van itt egy ilyen is:
http://www.ebay.com/itm/121221552820?
Viszont ez csak áramgenerátor.
(#37351) PeachMan
Sajnos nem tudom, vannak-e még ilyen gombok valahol.
-
Tamy
őstag
válasz
Kernel
#37348
üzenetére
Igen, valami ilyesmit kerestem. Ez esetben (mármint az első három linken szereplő step up változatnál) nem kellene külön a step up modul. Viszont ezek is az LM2596-ra épülnek, aminek a "továbbfejlesztett" változata az XL6009 (jobb hatásfok). Ezek alapján felmerült bennem, hogy ha simán fogom az XL6009-es step up konvertert, a feszültséget beállítom 16,8V-ra, meg külön csinálnék hozzá egy áramkorlátot, az úgy működőképes? Bár a max. töltőáramot úgysem tudja leadni a táp, esetleg el is hagyható ilyen esetben? Védelem meg úgyis lesz.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#68216320
#37347
üzenetére
Elképzelhető, hogy a pufferkondi kiszáradt az évek során, a trafó mellett van bilinccsel rögzítve egy 4700 µF, ha jól emlékszem.
De nem kell kapásból cserélni, előbb ráforrasztani a tetejére próbára 1000 vagy 2200 µ-t, ami van kéznél, mert már annak is szokott lenni érzékelhető hatása. Ha javul valamit, utána lehet cserélni rendesen.
-
Kernel
nagyúr
Vannak ilyenek például:
http://www.ebay.com/itm/400504682954?
http://www.ebay.com/itm/300878228425?
http://www.ebay.com/itm/180697157377?Kimenetet be kell állítani pontosan 16,8 V-ra, a töltőáramot is be lehet állítani, rövidre zárt kimenet mellett.
Van egyébként step-down kivitel is, lehet belőle műhelytápot építeni, szabályozható áramkorláttal:
-
#68216320
törölt tag
Üdv Urak. Van egy igen régi Videoton RA6363S rádióerősítőm. Működőképes darab, amire most használnám tökéletesen elég lenne, de régóta nem használtam és most bekapcsoláskor egy kellemetlen tulajdonságát vélem felfedezni. Valamiért bekapcsolás után a hangszórókon egy halk, 100Hz körüli morajlást hallani. Gyakorlatilag mindegy milyen hangerőre állítom, a morajlás ereje nem változik. Tehát a szokásos hangerő mellett nem zavaró, mert elnyomja, de halk hangerőn halkabb zenei részeknél észrevehető. Próbáltam a bemenetet rövidre zárni, de nem változott semmi. Meg lehet szüntetni valahogy?
-
Tamy
őstag
Van egy ehhez hasonló 4S akkupakkom, ami elé egy ilyen, már itt is többször említett védelmet gondoltam beiktatni. A töltést egy terhelve kb. 4-6V, max. 5W körüli feszültségforrásról kellene megoldanom (ráér szép lassan) a lehető legjobb hatásfokkal, és kis méret/tömeg mellett. Első körben egy XL6009 köré épülő step up konverterrel előállítanék akkora stabil feszültséget, ami már a töltőáramkörnek elég lenne. Viszont 4 cellás akkuhoz nem találok normális töltőáramkört, ami nem hálózati feszültségről működik. Ezt láttam még, de méretre elég nagy. Nekem egy csupasz áramkör is megfelelne, úgyis az egész egyben lesz bedobozolva, de ez még burkolat nélkül is méretes.
-
Kernel
nagyúr
Napelemnél a megadott feszültség csak egy névleges érték, egy névleges terhelés esetére, ami elég széles határok között változhat. Terheletlenül magasabbra szökik, túl nagy terhelésnél meg teljesen letörik.
A Li-Ion akku viszont 4,2 (4,3) V felett robbanhat is. Nem az a probléma, hogy nem lehetne rákötni egy 4 vagy 5 V-os, kis teljesítményű napelemet, ami kis árammal elkezdené szépen lassan tölteni. Hanem az, hogy egyik sem fog megállni 4,2 V-nál.
A Li-Ion cella pedig nem tolerálja még a kis értékű csepptöltőáramot sem, mert attól is képes úgy megszívni magát, hogy egyszer csak eldurran. Tehát szükség van egy alkalmas töltőáramkörre is, ami önmaga minimális energiát pazarol, ennek kisebb fajta napelemeknél van jelentősége.
Vagyis még az sem mindegy, mi a cél, házi energetika, vagy csak kisebb "bohóckodások".
Bővebben: [link]
-
And
veterán
Kevés az infó: a feszültségéből valószínűsíthető, hogy Li-ion kémiájú akkuról van szó. Amúgy meg akkukat első körben sosem "feszültséggel" töltünk, hanem áramgenerátorosan, megszabott maximális árammal. Li-ion esetén a feszültség is maximált 4,2V-on meg kell fogni. Éppen ezért a dolog nem úgy működik, hogy a napelemet minden további nélkül összekötjük az akkuval, hanem illene a kettő közé egy töltésvezérlő elektronika.
-
And
veterán
válasz
Gyula84
#37338
üzenetére
Valóban figyelmeztet (ICDWarn0033), ha az MCLR belsőleg van Vdd-re húzva, vagyis inputként használt, és belső oszcillátor van kiválasztva a konfigurációban, de ez nem feltétlenül okoz gondot a programozáskor. Ilyen feltételek mellett a program futása az égetőfeszültség (Vpp) megjelenésekor elindul, és szoftvertől függően előfordulhat, hogy a PGC / PGD pinek magas szintre kerülnek, ez pedig megakadályozza a PIC programozási módba lépését (ahhoz az óra- és adatjelnek kötelezően alacsony szinten kell lenniük). Tehát elsőre ilyenkor is fel lehet programozni, de az újraprogramozás - mikor már van valami kód az eszközben, ami az adott lábak szintjét mozgathatja - problémába ütközhet. Én szerencsére nem használom másra a 12F683-as PGD / PGC vezetékeit, csak az égetés miatt vannak tüskesorra vezetve, így a fenti figyelmeztetést átugorva tudom bármikor újraprogramozni az eszközt.
-
And
veterán
válasz
Gyula84
#37336
üzenetére
Ha a program nullát olvas, akkor ott valami alapszintű gond van az ICSP-csatlakozással: rossz bekötés (pl. PGD és PGC felcserélése), túl hosszú vezetékek a nyákhoz. Ha a PIC ténylegesen a kész panelen van, az is előfordulhat, hogy nincs megfelelő leválasztás a többi részáramkör felé: más is fogyasztja az ICD2 által biztosított táp- vagy égetőfeszültséget, esetleg kapacitás van az adat- vagy az órajel vezetékén a táp / GND felé. Már pár nF is el tudja cseszni a meredek fel- és lefutású jeleket, és akkor lehetetlenné válhat a programozás és a kiolvasás.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
PH-User
#37332
üzenetére
Van esély, hogy a szabályzás előtt találjak két bemeneti pontot?
Csak akkor ha visszakötöd az AF Processor(IC401)-os modult is.
Helyesbítek; a hátsó két hangszóró igazából nem is szól,
A végerősítő előtti IC452 felelős a hátsó csatornákért. Ott lehetne keresgélni, de innen már nehéz még ötletet is adni oszcilloszkópos mérések nélkül.
-
-
Lompos48
nagyúr
-
PH-User
addikt
válasz
Lompos48
#37328
üzenetére
Gondoltam egyet és így, ahogy ráforrasztottam a pár RCA-t, visszadugtam az alaplapjába a végfok panelt.
Bekapcsoltam, rádió susog és ráadtam a jelet, s lőn világosság, megszólalt!
Igaz, hogy se hangerőt, se hangszínt, se balansz, se fader, de legalább már megszólalt.
Azt vettem észre, hogy ugye a FL-FR és GND-hez kötöttem a jelet, így az első két hangszóró szól hangosan és olyan, mintha a hátsó kettő csak a mélyet adná és jóval halkabban.
Nekem viszont pont az lenne a lényeg, hogy a hátsók is olyan szintű jelet adjanak, mert arra a két kimenetre lesz bekötve az erősítő magas bemenetű része. -
#37329
DonThomasino
veterán
DonThomasino
veterán
A notebook om hangkimenete zajos ha rá dugom a hangszórókat használhatatlan.
Vezetékes telefonálás közbe rá teszem a kezem hangszóróra
rögtön recseg ropog a telefon
Mitől van ez? -
Kernel
nagyúr
válasz
#22145024
#37322
üzenetére
Készülékben nem szokás mérni sem Wh, sem Ah kapacitást. Önálló töltők, labortöltők vannak ilyen képességgel. Nem is lenne értelme, mert a tárolóképesség idővel változik, csökken. A töltés leállítása szempontjából meg úgyis más paraméterek játszanak, akkufajtától függően.
Számítógépnél van egy szabványosított rendszer, ahol az akkuba épített áramkör, a BIOS és az operációs rendszer együtt tud működni, hogy például a Windowsban láthassuk a töltöttségi szintet. De az sem foglalkozik a tényleges kapacitással, magába a töltésbe sem szól bele. Detektál egy maximális és minimális feszültségszintet, azután a kettő között kalkulálgat, valamilyen algoritmus szerint.
A többi pedig igen, egy akkunál mindig nagyon fontos körülmény a melegedés mértéke, végeredményben minden erre megy ki, emiatt nem szabad túltölteni, túlterhelni.
-
#22145024
törölt tag
válasz
Lompos48
#37318
üzenetére
Közben megtaláltam én is a módosított rajzot. Gyártásba (még) nem lett leadva
Egy pár alkatrész kicsit más benne de abból nőtte ki magát, amit beszúrtál...
Kernel:
Úgy értettem, hogy (amennyire tudom) sok gyári cuccban egy külön áramkör méri a beletöltött és a kivett energiát. Tehát nem csak a feszt figyeli a telep kapcsain, hanem konkrét energiamennyiséget határoz meg."Azon múlik inkább, hogy Li-ion akkunál is be kell tartani a túlmelegedés elkerülését, azon belül szabadon tölthető-kisüthető. Betartva persze az ismert feszültséghatárokat is, illetve mindezekre a cellavédelem is "odafigyel"."
Akkor elvileg Li-xx-nél, ha nem léped túl a 4.1 / 4.2V-ot a kapcsain, akkor már csak a túlmelegedésre kell figyelni, és alapvetően nem érdekli a cellákat hogy mikor töltöd vagy meríted? Lényeg, hogy ne menjen a két határértéken kívülre a kapocsfesz, ne melegedjen, illetve az adott max megengedett áram? -
Lompos48
nagyúr
válasz
PH-User
#37320
üzenetére
Lehet valamit kezdeni vele?
Próbáld meg a STB lábat felhűzni pluszta RC csoponttal, ahogy az adatlapban látható:
Erről a részről van ugye szó. Igen.
Egyébként a GND és az FL, FR, RL között ilyen 0,12-18V-okat mértem, a GND és az RR között semmit.
Ott audiojelek vannak. Talán nem is baj.
-
-
Kernel
nagyúr
A betáp utáni 100µF pufferen múlik a kikapcsolás, hogy a milyen gyorsan tudja kisütni a relé tekercse, elég gyorsan egyébként. Ez persze nem egy szakmai meghatározás, de a gyakorlatban majd meglátod.
Esetleg még csökkenteni is lehet ezt a kapacitást, ha kisebbel is be tud húzni, illetve nem zúg a relé, a félhullámoktól. Ilyen szempontból lehetne akár Graetz-híddal is próbálkozni, amihez valamivel kisebb szűrőkondi is elegendő. Rosszabb nem lesz tőle.
A rajzon megadott diódatípus bőven megfelel.
-
PH-User
addikt
-
Ribi
nagyúr
Hangfal védelmet szeretnék építeni, ami a kikapcsoláskor hallható pukkanást küszöbölé ki.
Egy ilyen megoldaná a problémámat?
Az értékek nem tudom mennyire jók?
A kérdésem, nem is a mennyi idő alatt húz be, hanem hogy kikapcs után mikor enged el?
30VDC menne a 24V relére (olyat választanék ami 40Vig bírja), amik valahol 5V alatt engednek el. Másik kérdés, hogy graetz, vagy csak 1 dióda kell? Illetve valakinek relé javaslat? Hágy A-es javasolt? -
PH-User
addikt
válasz
Lompos48
#37302
üzenetére
Nos, itt a végfok-blokk.
Ha jól gondolom, akkor az egyik csatlakozó az az alaplapot táplálja, a másik pedig szintén az alaplapra fut, azok a bemenetek és bármelyik párat használhatom? (FL-FR, RL-RR).
A táplálást a szabvány fehéres csatlakozóról kapja és ott is vannak kivezetve a hangszóró kimenetek.
Megpróbálom megtáplálni és jelet adni rá, hogy úgy mit produkál.
-
Kernel
nagyúr
válasz
#22145024
#37307
üzenetére
Nem ezen múlik, illetve nem is értem az implementációs részt, nincs ilyen.
Vannak viszont olyan Ni-MH automata töltők, ami impulzusszerűen váltogatja a töltő-kisütő áramot, szükségtelenné téve ezáltal a töltés előtti kisütést, csökkentve a memóriaeffektet. Gyakorlatilag mintha "pofozná" vagy "rángatná" az akkut, változó irányú árammal.
Ennek van egy megfelelő karakterisztikája, hogy kezdetben, illetve a vége felé milyen arányokban megy ez, jobban nem mentem bele, valamelyik külföldi fórumon fejtegették.
Azon múlik inkább, hogy Li-ion akkunál is be kell tartani a túlmelegedés elkerülését, azon belül szabadon tölthető-kisüthető. Betartva persze az ismert feszültséghatárokat is, illetve mindezekre a cellavédelem is "odafigyel".
-
Kernel
nagyúr
-
#22145024
törölt tag
Visszakanyarodva az eredeti felvetéshez (akár félregépelés, akár nem):
Li-xx, vagy Ni-xx tipusokat csak akkor lehet töltés közben is használni, ha van az adott cellára vonatkozóan implementálva "átfolyós töltés/kisütés mérés"? Vagy akkor sem fog működni? -
Kernel
nagyúr
Miről beszélünk, pontatlan fogalmazás... a pontatlan fogalmazás nem itt kezdődik, az én fogalmaim szerint. Nekem ez inkább csak belemagyarázásnak tűnik.
Ebben a topikban volt már ilyen is, ezek itt egymást követő hozzászólások:
Láthatóan nem mindenkinek egyforma az ingerküszöbe. Pedig szerintem lehet azt érzékelni, hogy hol vannak a határok.
-
mezis
félisten
-
Kernel
nagyúr
válasz
Lompos48
#37301
üzenetére
Nem is állítottam, hogy egy alkatrészen (kétpóluson) folyhat áram egy időben két irányba. Értem azt is, hogy mi a gondod, legfeljebb azt nem értem, minek kellett ilyenen fennakadni.
Azért ez nem olyan dolog, mint amikor a topikban LED-izzót ír valaki, ami bántja egy jobb érzésű ember szemét. Vagy áramnak nevezik a "voltot" stb.
Fogok például egy zseblámpát, vagy akkus csavarhúzót. Töltőre dugom, de utána bekapcsolgatom a lámpát, vagy a motort. Erre mondok egy ilyet, hogy jé, most akkor töltés közben terhelhetem is. Mindenki tudja, miről van szó.
Te itt ezen akadtál fenn, hogy töltés közben nem lehet terhelni egy akkut. Valljuk be őszintén, azért ez már kimeríti a szőrszálhasogatás esetét.
Hiába kerülgetem ezt a szót már tegnap óta – direkt nem akartam erősebben fogalmazni –, de most már kénytelen vagyok leírni. Hogy érthetőbb legyen az én gondom is, ezzel a kapcsolatban.
azt nem mondtam hogy 1:1 re kéne 230/230.
Trafója válogatja, hogy van-e honnan jelzésre begyűjteni valamilyen feszültséget.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Szuper áron eladó Lenovo ThinkPad T14 Gen 1 Touch /Ryzen 5 PRO 4650U/16GB/256 SSD/FHD/IPS
- Bontatlan Lenovo ThinkPad T14s Gen 4
- Samsung UE40NU7192 101 cm / 40 4K UHD Smart TV 6 hó garancia Házhozszállítás
- LG 65NANO81T3A 165 cm / 65 4K UHD NanoCell Smart TV 6 hó garancia Házhozszállítás
- Playstation 4 Pro 1 TB + kontroller 6 hó garancia, számlával!
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
- Önerő nélkül is elvihető! Részletfizetés. 27 % Áfás számlával Dell Alienware QD-OLED gamer monitor
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro Max 256GB Pacific Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS2116, 100% Akkumul
- Acer Aspire Vero - AV15 - 15.6"FHD IPS - i5-1235U - 16GB - 512GB - Win11 - 2+ év garancia
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3276
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest