- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 3 – Paradicsomos káposzta (amit amúgy utálok)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
doc
nagyúr
huhh, ebben a hozzaszolasban most eleg sok ujdonsagot lattam
az ATMega egy-egy pinje elvileg 40mA-ig terhelheto
de az meg mindig nem tiszta nekem, hogy a linkelt aramkor akkor most 'jo' vagy nem?
annak az 1W-os LEDnek kell a 350 mA, amit ez a mikrokontroller papiron nem tud...
szoval akkor ha ezt osszeraknam, akkor vagy elfustolne, vagy nem tortenne semmi (es nem vilagitana a LED)?
(ebbol talan kiderult, hogy nem tudom mi az az 'aramgeneratorossa valas'
)az aramerositest most mar ertem, koszonom (legalabbis a kapcsolouzemu reszet)
a 'linearis uzem' viszont megintcsak ujdonsag volt nekem, ennek utananezek
-
And
veterán
"vagyis elvileg a fenti aramkor a 350mA-rel mar tulterhelest jelent, es el is fustolhet az IC?"
Az már a tápáram maximuma. Az egyes portlábakon ennél nyilván sokkal kevesebb a megengedett, olyan 20..25mA-es nagyságrendben (egyébként más kontrollerből kiindulva egy portlábon nem nagyon lehet túlterhelni a procot, mert áramgenerátorossá válik a kimenete, így véletlenül akár rövidre is zárhatnánk, akkor sem alakulna ki akkora áram, ami káros lenne).
"ha a h21 = 100, akkor a kollektoraram 2A lesz?"
Ezt írtuk le ketten is, hogy természetesen nem! A kollektorkörben maximum annyi áram tud folyni, amennyit a kör tápfeszültsége és a terhelés (kollektorkörben mérhető eredő ellenállás) megenged az Ohm-törvény szerint, ahogy később magad is utalsz rá. Az áramerősítési tényező pontos értékének csak lineáris üzemben van jelentősége, mert akkor tényleg előfordulhat, hogy egy 1Ω-os terhelésen, 5V-os táp mellett nem 5A-t akarunk a kimeneten (de ilyen esetben a tranzisztor is rendesen disszipál, míg kapcsolóüzemben csak minimális hőt termel, persze ez a szaturációs feszültségtől, mosfetnél meg a csatorna ellenállásától is függ). Úgyhogy erről van szó, hogy ha 5A-es terhelésünk van - amin át is akarjuk hajtani azt az 5A-t, nem csak a töredékét -, 100-as értékű áramerősítés mellett, akkor a bázis felé minimum 50mA-t kell biztosítanunk, különben a tranzisztor lineár-üzemben fog menni, azaz nem teljesen nyit ki, és még melegedni is fog. Mod.: ugyanez visszafelé: ha a terhelésünk 1Ω helyett 100Ω, akkor küldhetünk mi akármekkora áramot a bázis felé (persze a bázisáramnak is van abszolút megengedhető maximuma), a kollektoráram akkor sem tudja meghaladni az Ut-Uce_sat / Rt értéket, azaz 5V-os tápnál a 47..48mA-t.
Ha a kontroller kimenete nem képes leadni 50mA-es kimenő áramot, megoldás lehet egy nagyobb bétájú bipolár (esetleg darlington-kapcsolás), vagy helyette térvezérlésű tranzisztor (fet, leginkább mosfet) alkalmazása. Utóbbi ugyan feszültségvezérelt, és a gate-elektródája ugyan szigetelt, de kis értékű kapacitása van, ezért gyors (10..100 kHz-es nagyságrend) kapcsolgatásnál már áram folyik a gate felé, amit szintén biztosítani kell a számára. -
doc
nagyúr
az Arduinonal pl egy
ilyen aramkorre gondoltamitt a bazis az Arduino (ami tulajdonkeppen ugye egy ATMega8/168/328 IC) 12-es labara van kotve, az 5V es a collector kozott van egy jooo nagy LED, ami a vele sorbakotott 4 ohmos ellenallas miatt kap vagy 350mA-t (az emitter meg megy a GND-re)
az ATMega8 datasheet azt irja: az absolute maximum resznel, hogy "DC Current VCC and GND Pins......... 300.0mA", vagyis elvileg a fenti aramkor a 350mA-rel mar tulterhelest jelent, es el is fustolhet az IC?
a kimenetén vezérel egy sokszáz milliamperes fogyasztót, amihez a bemenetén mindössze pár mA-t kér
de akkor ker meg ezen kivul egy sokszaz milliamperre kepes tapot is
de megertettem szerintem: szoval az "erosites" az nem azt jelenti hogy a "semmibol" lesz gyenge arambol eros (jo, ez ugye logikus is, semmibol nem lesz valami), hanem a bazisra kerulo aramot/feszultseget erositi fel ("kulso" segitseggel)egy dolog meg nem tiszta:
a h21 miatt a kollektoraram ugye a bazisaram valahanyszorosa lesz
tehat ha van a bazisra kotve egy 250 ohmos ellenallas, es kap 5V-ot, akkor 20mA lesz a bazisaram
ha a h21 = 100, akkor a kollektoraram 2A lesz?
de az az aram nem attol fugg, hogy abban az aramkorben mi van?
tehat ha ott van mondjuk 5V-om, es egy 1 ohmos ellenallasom, akkor ott elvileg 5A kene hogy folyjon... (jo, a tranzisztoron eso feszultseg miatt kevesebb, mondjuk 4.3-4.4 A)vagy esetleg a tranzisztoron eso feszultseg fog valtozni a bazisaramtol fuggoen?
-
And
veterán
"a tranzisztorral akkor novelhetem az elvi maximum terhelest?"
Hát, alapjában ilyesmire találták ki
.
"ha tehat a fent emlitett Arduinora kotom a kollektort"
Ez megint nem világos, már az előző hsz-edben sem értettem teljesen: az az Arduino itt most micsoda? Úgy értem, kimenet vagy bemenet? Mert a terhelhetőségből kimenetnek tűnik, de te kollektort akarsz rá kötni.. Tehát van egy kimeneted, amire nagyobb terhelést szeretnél kötni egy tranzisztoron keresztül, mit amit az eredetileg elvisel? Ha 400mA-es terhelést akarsz meghajtani, akkor nyilván egy olyan 'áramforrás' (tápegység) kell hozzá, ami azt elviseli.
"de akkor ebben az esetben a tranzisztor lenyegeben csak egy sima kapcsolo, nem erosit semmit, nem?"
Dehogynem: a kimenetén vezérel egy sokszáz milliamperes fogyasztót, amihez a bemenetén mindössze pár mA-t kér. -
doc
nagyúr
koszonom mindkettotoknek
kezd tisztulni a kepAnd: igazad van, eleg hulyen fogalmaztam, konkretan egy LEDre gondoltam, ezert irtam adott feszultsegesest es soros ellenallast
egy kerdesem maradt igy hirtelen fuggoben:
a tranzisztorral akkor novelhetem az elvi maximum terhelest?
ha tehat a fent emlitett Arduinora kotom a kollektort (ahol egy pin legfeljebb 40mA-rel terhelheto), akkor biztonsagosan eloallithatok a tranzisztorral akar 400-500 mA aramot is (a nyilvan a megfelelo bazisaram/h21 es a kollektoragi U es R mellett) anelkul hogy az elvileg tizedakkorara meretezett chip megserulne? tehat igy tudom erositokent hasznalni?vagy mindenkepp egy olyan (mondjuk kulso) aramforrasra kell kotnom a kollektor-agat, ami a keletkezo mondjuk 400mA aramot elviseli? de akkor ebben az esetben a tranzisztor lenyegeben csak egy sima kapcsolo, nem erosit semmit, nem?
ja, tegnap voltam a tobbetek altal ajanlott Mikrovillben, nagyon korrekt kis hely, jarok en meg majd arra
-
Lompos48
nagyúr
Fogjuk másképp fel, jó?
Bipoláris tranzisztoroknál van egy szent képlet: Ic=β*Ib.
A β egy, minden tranzisztorra jellemző (egyedenként változó) áramerősítési tényező. Helyesebben a β váltóáramú (dinamikus) paraméter és az értéke dIc/dIb, de hétköznapilag használják egyenáramban is. Egyenáramban h21E vagy hFE a rendes technikai elnevezése, de ezzel nehezebb képletben perálni.
Lényege, hogy egy adott bázisárammal vezérelve a kollektorkörben annak β-szoros többszöröse fog folyni. Ezt természetesen határok közé szorítja a kollektorterhelés értéke és a rendelkezésre álló feszültségtartalék, amik ezúttal Ohm törvénye szerint működnek.Így megkésve: az And leírásával teljes kell legyen a kép.
-
And
veterán
"Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?"
1.) Először is: ilyen esetben nem a bázisáramból kell kiindulnunk. Ezt a "2,5V-os" fogyasztót meg nem teljesen értem, vagy úgy gondoltad, hogy a tranzisztort egy olyan körben helyezed el, amelynek a tápfeszültsége 2,5V? Ha a tranzisztort teljesen kinyitod (vagy eleve kapcsolóüzemben használod), akkor a kollektoráramot csak a kollektorkörben lévő terhelés fogja meghatározni. A fogyasztónak önmagában is van valamekkora ellenállása, ezért nem világos, hogy mit jelent ez a 2,5V-os fogyasztó + soros 10Ω.
2.) Az áramerősítési tényező (h21-paraméter) nem határérték, hanem lineáris tartományban a kollektor- és a bázisáram hányadosa. Viszont ha ismét csak kapcsolóüzem a cél, akkor valóban annyi a lényeg, hogy teljesen nyisd a tranzisztort, tehát minimum akkora bázisáramot biztosíts, amelynél az adott terhelés biztosan működik. Vagyis a tranzisztor C-E átmenetén minimális (szaturációs) feszültség essen. Ha egy kollektorköri terhelés megkívánt árama 250mA, és az áramerősítési tényező minimum 100, akkor a bázisáramot minimum 2,5mA-re kell számolni, vagyis 5V-os (akár TTL-szintű) meghajtásnál a szükséges bázisellenállás (5V - 0,7V) / 2,5mA=~ 1,7kΩ.
3.) A kollektoráram természetesen csak akkor lesz 250mA, ha az képes kialakulni. Ha a kollektorköri tápfeszültségünk csak U feszültségű, akkor a maximális áram is csak U / Rc lehet, ahol Rc a kollektorkörben lévő ellenállás, terhelés. Vagyis ha a tranzisztor CE-átmenetét rövidzárral helyettesítjük, a körben folyó áram ennél nem lehet nagyobb. A dolog nem úgy működik, hogy a bázisra beküldök 5mA-t, és a kollektoron mindenképp 500mA fog folyni, mert ez csak akkor lenne igaz, ha ez az áramérték ki is tudna alakulni. Ha a kollektorköri terhelés ellenállása miatt nem tud, akkor az áram nem lesz annyi. -
-
doc
nagyúr
A korlatozott elektronikai ismereteim miatt eleg sok amator kerdesem van...
gondoltam bedobok ide egyet a tranzisztorokkal kapcsolatban, remelem valaki veszi a faradtsagot es par szoban megvalaszolja a primitiv kerdeseimetAz kb. tiszta, hogy a bazisra adott aramnal joval nagyobb aram fog a collector es emitter kozott folyni.
Tehat ha mondjuk 5V-ot egy 250 Ohmos ellenallason at kotok a tranzisztor bazisara, akkor az elvileg kap 20mA aramot.
Szeretnem hogy a tranzisztoron keresztul joval nagyobb aram folyjon. Mondjuk berakok egy 2.5V-os fogyasztot, egy 10 Ohmos ellenallassal sorbakotve. Ilyenkor elvileg 250mA aram folyik a collectoron keresztul.Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?
(tudom hogy valamennyi feszultseg a tranzisztoron is esik, de az egyszeruseg kedveert ezt most hagyjuk, a lenyegen nem valtoztat)masodik: a bazisaramnak mi a jelentosege? tehat valtozik-e barmi, ha a bazis ele kotott 250 ohmos ellenallast 500 ohmosra cserelem, vagyis csak 10mA lesz a 20 helyett? Vagy az aramerositesi tenyezo az csak egy hatarertek, tehat ha annyi aramot kap, amekkorabol mar elo tudja allitani a C-E agon a szuksegeset, akkor nincs tovabb jelentosege hogy az pontosan mennyi?
harmadik: igy ugye 250mA aram rohangal keresztul a collector ele kotott fogyaszton/ellenallason. Ha ezt en mondjuk egy Arduinora kotom, ami elvileg csak 40mA-ig produkal vidam mosollyal, akkor hogy a retekbe lesz abbol 250mA fustoles nelkul? Gondolom, a tranzisztor valahogy 'megvedi' a tularamtol a chipet, de ezt hogyan kepzeljem el hogy meg is ertsem? :S Illetve mekkora aramot tudok igy kipreselni anelkul hogy megsussem a chipet? Vagy ilyenkor olyan mintha ott is a bazisaramnak megfelelo erossegu aram folyna, tehat amig a bazisnal (egy Arduino eseten) 40mA-nal nem lesz nagyobb aram, addig barmekkora lehet a collector arama, ha azt a tranzisztor kepes produkalni?
-
#23090
And
veterán
kicsipapucs
#23089
And
veterán
válasz
kicsipapucs
#23089
üzenetére
Azt hittem, a furatgalván a lényeg, mert azt kapsz. Ez ugyan nem egy Eagle, de szerintem az elv ugyanaz: lerakok egy pad típusú objektumot (olyan alakkal, amilyennel tetszik), és a tulajdonságainál van egy olyan opció, hogy through pad, ha ezt kijelölöm, mindkét oldalon lesz forrszem, amelynek a mérete - kör alakú padnál - a külső átmérővel lesz egyenlő. Ha nem választom ki a through pad opciót, viszont a belső átmérőjét nem nullára állítom, akkor furat-rétegben létrehozza a belső átmérővel megadott lyukat, de csak azon az oldalon lesz forrszem, amelyik felől letettem a pad-et.
-
#23089
kicsipapucs
őstag
And
#23088
-
#23088
And
veterán
kicsipapucs
#23087
And
veterán
válasz
kicsipapucs
#23087
üzenetére
Gyártattunk már kétoldalast, és az egyik furat még úgy is galvanizált lett, hogy csak az egyik oldalon volt fólia körülötte. A másik rétegben abszolút semmi (így is akartuk), de a lyuk fala fémezett lett. Nekünk amúgy mindegy volt, hogy azt a konkrét furatot galvanizálják-e vagy sem. Nem tudom, mennyire gyártófüggő, de a tervezőprogramban (Sprint Layout) nem volt erre opció, és tudomásom szerint a gerber / drill fájlok sem tartalmaztak erről infót.
-
#23087
kicsipapucs
őstag
sirály12
#23082
válasz
sirály12
#23082
üzenetére
Ok! Köszi még1x!
2 rétegű nyákot csinálok. Ami nekünk fontos: van rajta néhány LED, amelyek a Top réteg felől lesz beültetve. Ezzel alapjában nem lenne baj, mert a Bottom réteg fóliája lenne a forrszem neki. Azonban az egyik "ér" a ledekhez szintén a Top rétegen fut, így valahogy jelölnöm kellene úgy gondolom, hogy ott nekem lyukgalvanizált megoldás kell és a Bottom oldalon is kell forrszem, hogy rögzíthessem a tövig betolt ledet.
Hogyan kell ezt megoldani hibátlanul a nyákterven?Jelenleg ezt a megoldást próbálom, de talán teljesen rossz: az alkatrész lábánál, ahol a furat van, oda rendesen vezetékelem a Top réteget, aztán teszek egy Via-t és végül a másik oldalra egy pöttynyi, forrszemnyi Bottom fólia.
Jó ez így? Vagy hogyan csináljam? Volt olyan ismerős, aki azt mondta, hogy alapból lyukgalvanizáltan kapom, ha kétoldalút gyártatok. -
#23082
sirály12
őstag
kicsipapucs
#23074
sirály12
őstag
válasz
kicsipapucs
#23074
üzenetére
Szerintem belefér a témába.
Én használok eagle-t, írd ide mit kellene megoldani, ha tudok segítek, ha nem akkor legalább más is látja. -
-
p0lip
tag
-
p0lip
tag
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy 2 Single-OP SO-8 to 1 Dual-OP DIP-8 átalakító panelt
az országban belehet szerezni valahol?
Jelenleg DIP8 foglalatban 1 db dual műveleti erősítő van és amit szeretnék beletenni sajnos csak SO8 tokozásúban létezik, ráadásul single, így 2 db kell belőle, ezért kéne az említett kétoldalas panel.
Köszönöm előre is, ha valaki írna valami tippet!
Valami ilyesmi kéne:
-
#23074
kicsipapucs
őstag
Sziasztok!
Befér a topikba nyák-tervezéssel kapcsolatos kérdés?
Ha esetleg van olyan valaki, aki tudna nekem segíteni néhány privátban, az Eagle programmal kapcsolatos kérdésemre, kérem jelentkezzen.Előre is kösz mindenkinek!
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#23072
üzenetére
Nekem a nagyon hi-end dolgokkal két bajom van.
-nem megfizethető
-nincs olyan fülem, hogy értelme legyenPont ez vezetett oda, hogy fogtam az ECL/PCL86 csöveket, amik kvázi a létező legolcsóbb lehetőségei hagyományos kimenő trafós csöves erősítőnek és ezekre alapoztam az eljövendő években használandó erősítőmet. Ezekkel valósult meg az, hogy kis befektetéssel nagy ugrást kaptam. (ráadásul nincs is szégyenkezni valójuk ezeknek a csöveknek)
Persze nincs kizárva, hogy egyszer majd megnézek más csövest is, de per pill nincs miért meg igazán ezt sem fejeztem még be, lassan 2 éve épül.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#23068
üzenetére
Pedig nem az ördögtől való. Pl. ha valaki ki tudja mérni a hangfalának átviteli görbéjét, akkor szépen lehetne vele egyenesre hozni a frekimenetet.
Csak hát mérés hiányában meg marad a klasszikus V beállítás, aztán kész. Nekem is van, de leginkább csak mint bemenetválasztó és spektrum analizátor működik, az EQ funkcióját azt hiszem csak bizonyos CD-k esetén szoktam használni a csöveshez.
Lompos48: szerintem ha sima HW-s tervezőnek jelentkezek, akkor felvesznek. Csak az fpga-s kérdéssor volt meredek.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#23065
üzenetére
Nem tudom miért volt 2x, így volt. Hogy mit válaszoltam, azt már nem tudom, de biztos rossz volt. Mondjuk a többi elektronikai kérdés nem volt nehéz, azok simán mentek.
Engem az fpga-s kérdéssor fogott meg, holott pont oda jelentkeztem mint pályakezdő, de ott meg nagyon erőltették a verilogot a kérdéssorban, én meg vhdl-es vagyok...
Egyébként nem vettek fel az Ericssonhoz, bár pályakezdőt is kerestek, a kapott kérdéssor fpga-s része egyértelműen nem pályakezdőnek való. Amúgy 7 külön témakörből volt kérdéssor, minden teljesen angol nyelven, választ is úgy kérték, ez tök jó volt.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Lompos48
#23047
üzenetére
Ez egy jó kérdés, munkahelyi felvételin volt egy kérdés, két műveleti erősítő jellegű háromszöggel szimbolizáltak két tetszőleges eszközt, köztük egy darab soros ellenállás volt bekötve és az volt a kérdés, hogy mi a szerepe annak az ellenállásnak.
Kb. ennyi volt a rajz:
-
-
-
-
-
zetecR
addikt
Sziasztok,
egy Audi A4 hőmérséklet-jelzője nyűglődik.
A jeladó tuti jó, mert a klíma kijelzőjén ki lehet íratni (többek között) a motor hőmérsékletét, és az stimmel, azonban a mutatós műszer néha tökéletesen, néha késve, néha egyáltalán nem mutatja a kívánt értéket.Abszolút a kíváncsiság és a bütykölési vágy kérdezteti: hogy érdemes elindulni a hibafeltárás/javítás rögös ösvényén?
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
14adam
#23046
üzenetére
Minek oda a 100 ohmos ellenállások a kimenetekre? Az erősítők bemenete mindenképp feszültségforrásról (kis belső impedancia) kapják a jelet. Az ellenállás leosztja a jelet (valamennyire
) az erősítő bemeneti impedanciájával alkotott osztón és még hozadéka (lehet) a saját "fehér" zaja is. Szerintem feleslegesek. Egyébként hallgass PHM-re! -
-
-
14adam
addikt
üdv
érdeklődnék,hogy boltba lehet-e venni kész fázisfordítót?Van 2-2 végfokom amit sztereó rendszerbe szeretném használni.
ha lehet akkor nem szöszölgetnék vele. Ha viszont nem lehet venni akkor valaki küldene egy kapcsolási rajzot amit mondjuk már megépített és bevált?
Ez mennyire lenne jó nekem? -
Batman2
őstag
Fényforrások (fehér) színeinek összehasonlítása:
(fix. napfényre állított fényképezővel fotózva)1. Normál, nappali fehér fénycső:
2. Kompaktfénycső (2700K):
3. LED lámpa (saját, 2700K):
4. LED lámpa (saját, 2700-3000K):
5. Izzó (40W):
6. LED lámpa (gyári, 2700K):
7. LED lámpa (gyári, természetes fehér LED):
8. LED lámpa (gyári, fehér, kínai szolár):
A hagyományos fénycsönél jól látható a zöldes árnyalat (elég műfény), a 2700K-es kompakt fénycső pedig inkább 3000K-nek megfelelő fényt ad.
Az izzónak, ami kb. 2700K-es fényt produkál, leginkább a saját gyártású, 3.-as számú lámpa felel meg, ahol tényleg azt produkálják a LEDek, amit írnak róluk. Egészen izzó szerű fényt produkál még a 6. számú, gyári versenyző is.
A nappali fénynek pedig leginkább a 7.-es számú, gyári LEDes zseblámpa felel meg és kissé kissé túllőve a célon, lilás-fehér fényt produkálva közelíti a 8-as, bóvli, Kínai LED-es szolár lámpa.Üdv.
-
#23040
TESCO-Zsömle
titán
TESCO-Zsömle
titán
Sziasztok!
Tudna nekem valaki segíteni egy komplex elektronika kiötlésében? Egy automatikáról lenne szó. 3 motort kéne random vezérelni. Az egyik csak egy irányba forog, a másik egy adott elmozdulási szögön belül oda-vissza, a harmadik teljes körben oda-vissza. Az elmozdulás mértéke és időtartama random, nem számít. Mindezt a lehető legkisebb helyen.
Akit érdekel a kihívás, dobjon rám egy PÜ-t és beavatom a részletekbe.
Előre is köszönöm.
-
-
kjani18
őstag
válasz
tzsolesz
#23033
üzenetére
Néhány lehetőség, amivel már találkoztam és ilyen, vagy hasonló hibát okoztak:
- Hidegítő kondik átütése
- Testeletlenség, árnyékolatlanság ( érintkezési hiba a házon, v. felesleges érintkezés)
- Tranyók átütése
- Gerjedés, ami a hallható sávba megy át érintésre
- Ellenállás megnyúlása miatt, a feszültség adott ponton való megemelkedése elkó áthúzást okozhat.Továbbra is javaslom a teljes elkó készlet cseréjét! Ez sok elkót jelenthet, de nem drágák.
Üdv
Jani
-
Lompos48
nagyúr
válasz
tzsolesz
#23033
üzenetére
Innen már csak a piszmogós miliméterről-miiméterre kutakodás hozhat eredményt. A fantázia leállt.
Egyetlen több évtizedes emlékem jön még elő. Naaaaagyon régen 2x30W-os erősítőt építettem (BDX35/36 végfokkal talán) majd használtam egy pár évig. Egyetlen "egyedisége" az volt, hogy a benne használt szénrétegellenállások mind ITT gyártmányúak voltak 1/4W-os kivitelben nagyrészt. Előállt egy olyan, hogy derült égből villámcsapásként elkezdett recsegni (talál hasonlő módon a felvételedhez) halkan, majd felerősödve, vagy egyből hangosan menydörögve). Kiderült (nagyon sokára), hogy az ellenálások szakadoztak meg időlegesen, anélkül, hogy bármi látható lett volna rajtuk. Egyenként cibálva csipesszel került(ek) meg a ludas(ok). Az összes cserélve lett. Utána visszaigazolódott, hogy típushiba volt. Nem hiszem hogy ez legyen, bár ki tudja?
Végülis az említett piszmogás/kutakodás ezt is kiderítheti. -
tzsolesz
nagyúr
válasz
Lompos48
#23032
üzenetére
Átforrasztottam megint vagy 20-30 forrasztást. Ugyan az.
Ugye nem mindig hallható a szercsegés. Kis hangszórón (2.2uF kondival kötve) meg talán nem is lehet hallani, csak azt amikor ráerősítek kicsit a kezemmel.
De van hogy még így is szercseg folyamatosan.
Néha be be pattan egyet.
Készítettem egy videót. Nem valami jó minőség, csak hogy lásd miről is van szó.
Nah a videón előidézett szercsegés szokott folyamatos lenni, pattanásig feszülve. Mint amikor valami áthúz, és folyamatosan ívet kap, és szercseg tőle.....
Jól látható, hogy a baloldalon hiába ütögetem, ott nem ad zajt, csak a jobb oldalon a tápegység résznél.
Íme a videóEgyébként látszik, hogy szerelgetve volt már, tele van az alja áthidalásokkal, és plusz kondikkal. Nem én voltam.
-
tzsolesz
nagyúr
válasz
Lompos48
#23030
üzenetére
Okés, este nekiállok újra forrasztási pontokat vizsgálni.
Egyébként érdekes, hogy táprészt kopogtatva lehet elővarázsolni a szercsegő hangot. egyébként inkább csak ez a szercsegő hang a jellemző, a csattogás az gondolom csak "végkifejlet", és azt mostanában csak nagyon erős nyomásra kezdi el. Van mikor csak egyet pattan, vagy hogy a többet. Azt is észrevettem, hogy valószínű a relé is kattog olyankor. Tehát a koppanásgátló (hangszóró, vagy rövid zár védelem) vagy mi lehet az. Ott van az is környéken.
van amikor beáll, és hiába kapcsolom ki/be, bekapcsoláskor is folytatja. Majd megnyomom egy kicsit még egyszer, és abbahagyja.
Van olyan hogy nem szercseg, simogatásra sem. A lapot megkopogtatom azon a részen, és el kezdi. Fura...... -
Lompos48
nagyúr
válasz
tzsolesz
#23028
üzenetére
Így keresztbe nekimenni azért kicsit meredek nekem látatlanban. De volna egy-két elképzelésem.
Mindenképp kontaktushibá(k)ról van szó, ha nyomkodással/kopogtatással jelentkezik/tűnik el. Amivel kezdeném azok a forrasztások. Azokat, amik szabad szemmel nem mutatnak semmi furcsát, szemre válogasd szét "kövérekre" meg "soványakra". Kövérnek nevezem azokat, amikból nem látszik ki az alkatrészterminál. Sovány pedig amin "alig" van forrasz, de szépen látszik a ahogy az ón körülfolyta és "nedvesítette" a lábakat (ami tökéletesen elég is). Az előbbieknél egy vaskos pötty bármit rejthet, ezért inkább egyenként lecsökkenthetők. Oxidáltabb lábak is rejtőzhetnek alatta, ha pedig elszívod róla az ónt, kiderülhet, hogy annyi éven át csak a Szentlélek biztosította az érintkezést.
Ha vannak mozgó kapcsolók, azok is megérnek egy kontaktspray-es kezelést.
Bagatelleken túljutva a pattogások szerintem műszerrel is láthatóak. Tegyél műterhelést a hangszórók helyére és a műszer "kilengései" árulkodhatnak (tökéletes lenne rá egy analóg műszer, ha még találsz).
Finomabb diagnosztikát meg úgy képzelnék el, hogy ha esetleg tényleg valami(k) feszültség miatti átütései okoznak kisülésszerű jelenséget, hogy valamilyen módon csökkentsd a tápfeszültsége(ke)t, pl. sorbakötött Zenerekkel (előtte kissé utánaszámolva a disszipált teljesítményeknek és lehúzott jelszintekkel zsonglőrködve).
Meghomorodott kondikat még nem nagyon láttam, de ha vannak és száradás miatt, akkor inkább brummot okozhatnának.
Érdekes lehet még az, amit tranzisztorok megnövekedett visszáramai produkálhatnak. Ha van melegedő alkatrész, akkor ez sem kizárt. Melegedéssel ezek az áramok láncreakcióként, öngerjesztve növekednek, amíg átütést is okozhatnak. Az is okozhat pattogást. Itt lehet kísérletezni a hideg spray-vel.
Egyelőre ennyit. Sok türelem kell hozzá. Sikert! -
tzsolesz
nagyúr
válasz
Lompos48
#23027
üzenetére
Okés bátyja.
Tegnap méregettem multiméterrel összekötő gnd-ket a lap szélein, és a táp részen. Nincs gond egyelőre. Kisebb kondikon sem látok púpot, vagy más eltérést. Elég sok forr csúcsot újra melegítettem, és javítottam. Viszont ezek után nem teszteltem le. Ne kérdezd hogy miért nem.
Fáradt voltam, vagy nem tudom. El ment tőle a kedvem, hogy még a hangszóróért átmenjek a másik szobába, és kondit keressek rá. Nem akarom már direktbe rákötni egyiket sem, elég veszélyes jeleket dobál a kimenete. Csoda hogy eddig ép bőrrel megúszták.Jó hír az, hogy egy jó ideje már legalább a végek nem szállnak el.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
fero02
#23021
üzenetére
Ebből kellene 3... Filmezés meg minden megy a gépről, szóval 5.1 van kiépítve, zene alatt meg szól mindegyik hangszóró. Sub még nincs, mert oda még nem készült el az utolsó csatornája a csövesemnek.
Ami olyan zene, azt ki szoktam írni losslesből CD-re, ott nem kerül a képbe n+1 szoftveres réteg.dudika10: Pl. a Mass Effect 1. Amennyire jó az egész ME széria, még az 1. is évekig itt lesz a gépen. Grafikát is fel lehet eléggé javítani benne némi ini módosítással, valamint képes 128 különböző HW-s hang megszólaltatására ha beállítom rá és bírja a kártya procija. Az Audigy "csak" 64-et tudott.
Egyébként azzal nem tudom mi a helyzet, hogy a kártya HW-s képességei mennyire segítenek be a gépnek az OpenAL feldolgozásakor. Korábban az volt, hogy ha nem volt EAX-es hangkari, akkor a procinak kellett a hangot is szoftverből számolnia és a hangcsip meg csak előállította azt, így pár % teljesítmény kárba ment.
Mivel a Creative az OpenAL egyik legfőbb fejlesztője, feltételezem a saját kártyájuk jelenléte előny, bár nem találtam most konkrét információkat erről, lehet nem így van.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
bandi94
#23019
üzenetére
Elektroncsöves előerősítős alaplapot viszont már csináltak, még PH! cikk is volt róla.
A Xonarral csak az a bajom, hogy nem tökéletes benne az szoftveres EAX utánzat. Szeretek játszani, így ez fontos. Egyéb dolgokat meg flac-ből ki szoktam írni lemezre, és rendes lejátszón tolom, az egy egész más kategória a hangzásban.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Került hozzám egy újabb Creative hangkari (X-FI Fatal1ty pro), de valahogy nem vagyok vele megelégedve a hangzás terén, viszont többet tud, mint az eddig használt Audigy1-em, szal kellene vele valamit kezdeni...
Itt van egy komplett kondenzátor - műveleti erősítő - DAC mod a kártyához, elég kemény: [link]
Egész pontosan ez az aktuális hátlap, a középső kép nem a pro verzió, csak ezt most vettem észre.
Tulajdonképpen a gányolás ilyen foka már engem is visszatart, meg most nincs is tűpákám, hogy pici alkatrészeket forrasszak ki.
Arra gondoltam, hogy az első képen a zölddel jelölt csatoló kondikat rövidre lehetne zárni a nyákon, mivel a gépet követő erősítő bemenetein meg ott lógnak a nagy Wima csatolók. Ez egy egyszerű módosítás lenne, lehet belőle valami problémám?
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
tzsolesz
#23011
üzenetére
Egy tanárom járt úgy, hogy a régebbi TV-ben valami rendszeresen elromlott, ő keresgélte a hibát minden alkalommal, kijavította, aztán x idő múlva megint gond volt. Végül minden forrasztást átforrasztott az összes panelon és így többet nem volt gond a TV-vel.
Azt tudom mondani, hogy tényleg lehet forrasztással egyéb probléma, nekem is van egy 78-as gyártású erősítőm és igen necces benne javítani, módosítani valamit, mert a bakelit nyák eléggé elöregedett.
Am. most kellene bevetni a multimétert a hiba kereséséhez, ha neked nincs kéznél, érdemes venni, ilyen célra az 500Ft-s is tökéletesen jó, a feszt az is rendesen méri.
-
kjani18
őstag
válasz
bandi94
#23005
üzenetére
A merevlemez hibáját nem szokta a táp okozni, mert a feszültség nagyobb ingadozása másnak is ártana és előbb észrevennéd, minthogy a HDD meghibásodna. Kivétel, amikor táphiba miatt egyszerre több minden leég.
A leggyakoribb a tápcsatlakozó (molex) érintkezési hibája, amelyik a hirtelen tápmegszakadások ( recsegés) miatt okozhat akár szektorhibát is, mert a slider "beleszánt" a lemezfelületbe.Egy érdekes kép:
-
bandi94
tag
válasz
sketchifun
#23006
üzenetére
Az eaglenak elég buta keresője van, próbáld meg úgy hogy betűnként mindíg egyre kevesebbet írsz be
-
föccer
nagyúr
-
#23006
sketchifun
senior tag
sketchifun
senior tag
Sziasztok.
Eagle NYÁK tervezőben, annak is a kapcsolási rajz tervezőjében nem találom az LM317-es IC-t. Hol találom, nem tudja valaki?
Az Add menüs rész meg van. Ott hol van?
-
szeva000
addikt
válasz
pumatom
#23001
üzenetére
itt szinte bizta rá,de a lényeg a kapcsolási áram...ha nagyon nagy,akkor mindenféleképpen át kell hidalni relével......
De gyere el hozzánk a céghez melózni és meglátod,milyen az,mikor csak relékből-időrelékből kell terveznem egy gépet,mert nem engednek csak S7-300-as plc-t is a legolcsóbb megoldásnak ....
)
.
Valamikor, amikor még Bp-re érkezni szenzációnak számított, a bolttal szemben szálltam meg rokonoknál. Soha nem hagytam ki egy látogatást.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- Kerékpárosok, bringások ide!
- Vezetékes FEJhallgatók
- Gitáros topic
- QNAP hálózati adattárolók (NAS)
- PlayStation 5
- Nintendo Switch 2
- Egészséges evolúciót mutat a Sony Xperia 10 VII
- Filmvilág
- Mégis mi értelme az Xbox PC-nek, ha limitálja a hardverválasztékot?
- Sony Xperia 1 VII - Látod-e, esteledik
- További aktív témák...
- Asus V16 V3607VM 16" FHD+ IPS Core 7 240H RTX 5060 16GB 1TB NVMe gar
- Samsung Galaxy A02S 4G 32/7GB kártyafüggetlen + dual simes okos készülék, TÖBB DARAB!
- Samsung Galaxy A20E 4G 32/3GB kártyafüggetlen + dual simes okos készülék, dobozos, TÖBB DARAB!
- Iphone 8 64GB kártyafüggetlen, újszerű okos késüzlékek, több darab! /DOBOZ/GYÁRI TÖLTŐ SZETT/
- Samsung Galaxy S7 Plus 6/128GB Megkímét,Dobozos,Tartozékaival. 1 Év Garanciával!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5060Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
- HP EliteBook 840 G8 i5-1135G7 32GB 1000GB 1 év garancia
- Részletre elviheted akár 365 napra Bankmentes , azonnal elérhető Dell GAMER laptop G15 5511
- HIBÁTLAN iPhone 11 Pro 64GB Space Grey -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS2137
- Lenovo ThinkPad X13 Gen 1 i5-10310U 16GB 256GB 1 év garancia
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest