Hirdetés
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- GoodSpeed: Munkaügyi helyzet Hajdú-Biharban: észak és dél!
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Yézi: Blekk Frájdéj
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#90770
tordaitibi
veterán
doc
#90762
Valami határon van és nem az akku.
10v alá is beeshet, akkor is még indulni kéne, legalábbis személyautóknál nemegyszer mértünk 8-8,5 voltra bezuhanást.
És indult.
Önindítód milyen állapotú, kefék, vagy a behúzó rész kicsit beégett és sok elveszik rajta.
Magán az indítomotoron mérj.
12V az az égről le kéne tekerje. -
-
Mivel korábban nem volt ez a jelenség, így átnézném a kötéseket, mert ez olyan, mintha valahol testelne, de nem annyira, h kiverje a biztit. Rázkódástól esetleg valahol, valami....
Akkut is meg lehet nézetni, de nekem ez kontakt dolog a gyanús.boorit: ilyen autós/kamionos fűtő bizbaCCok vannak (ventis is, de van ami csak "patron" vagy kábel), lehet autós vagy kamionos topikban kellene megkérdezni, h melyik az ajánlott. Ezek faék egyszerű dolgok, másrészt minden is kínai, ami nem, az hamisítvány...
Kapcsolószekrény fűtésekből is lehet válogatni, Wattot nem mondok, nem tudjuk milyen a környezeti hő, kültér-beltér, Neked mekkora a kisebb doboz, mi a doboz anyaga, szigetelés, szellőzés, etc...leweegee: óóóbazzz
...de jogos 
-
doc
nagyúr
Sziasztok!
Pont ma hozta meg a postas a masfel honapja rendelt csatlakozokat Kinabol, szallitassal egyutt 90 cent volt darabja
De most mas problemam van:
Par honapja beszereltem a motorba a kamerat amihez a csati kellett (volna). Mukodik is regota szepen. Aztan most a heten elojott egy problema.
Indulnek a motorral, nyomom az inditogombot, panaszos nyekerges az akksibol, gyenge tekeres, semmi. Ha kihuzom a kamera biztositekat (megszakitva a kamera aramkoret), poccre indul. Maga a kamera mukodik (marmint ha a biztositek benne van).Mi a franc csinalhat ilyet? Egy amperes biztositeka van, ami sertetlen, hogy tudja igy lefogni az akksit hogy az onindito sem megy? Mi lehet a baj?
-
Lompos48
nagyúr
Két probléma adódhat:
Az egyik az opamp komparátorkénti használata esetén a billenési bemeneti szint körüli viselkedés. Itt az erősítő hajlamos a gerjedésre, ami minden, csak nem jó egy komparátornál. Ezért szokás egy hiszterézist kialakítani. Ennek utánanézhetsz az LM358 adatlapján, az alkalmazások közt a 10. ábra.
A másik a kimeneti szint problémája. Ugyancsak az adatlapból derül ki (ha átböngészed), hogy a magas (logikai "1" szint) az 5V-os táplálás esetén nem nagyon lesz több, mint 3.5V. Ezért szokták az integrált komparátorok kimenetét nyitott kollektorúvá (open collector) építeni. A "0" szint nem lesz több, mint 20mV, tehát OK. Ha az 5V elvárásod szigorú, akkor vagy kell utána még egy tranzisztor, vagy használj dedikált komparátort.
-
Lompos48
nagyúr
CPT.Pirk elfelejtette odaírni, hogy a kezed a művelettől száraz marad.
A bipolárisoknál a kollektoráram a bázisáram és egy tranzisztorra jellemző paraméter (beta vagy h21e) szorzata. A bázisáram pedig Ohm törvénye szerint az alkalmazott feszültség és a bázisellenállás hányada.
tehat akkor effektive mindketto ugyanugy mukodik
Használjuk az effektive helyett inkább a nagy vonalakban vagy lényegében. Nem fogsz tudni egy bipoláris meg egy bázisellenállás helyett egyszerűen beültetni egy FETek és minden OK. És fordítva sem. Lehet, hogy azért létezik egy két speciális eset, amikor igen. Arról nem is beszélve, hogy FETekből is van egy jónéhány típus.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Akkor talán a fizikai oldalról egyszerűbb lesz.
Képzelj el egy félvezető hengert, egyik vége a Source, másik a Drain, sorrend mindegy. Középen mondjuk gyűrű formában fölviszik a Gate elektródát. Ennek eredménye az, hogy a gate-re kapcsolt feszültség miatt kialakult elektromos tér fogja szűkíteni / tágítani az S és D közötti csatornát. Nagyon konyhanyelven ennyi.
moha21: hehe, egyébként ez egy tök jó magyarázó ábra!
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Lompos48
nagyúr
A FETek feszültséggel vezérelt alkatrészek (és tranzisztorok ezek is, nevükben a T - Field Effect Transistor). A D-S áramkörben folyó áramot a kapura alkalmazott feszültség vezérli, a kapu árama nagyon kicsi, amennyi egy mikroszkópikus kapacitás töltéséhez szükséges. Ezért a FETes fokozatok bemeneti ellenállása nagyságrendekkel nagyobb, mint a bipolárisoké (amiket te tranzisztornak nevezel kizárólagosan
). Működésük, jelleggörbéik sokkal inkább egy elektroncsőéhez (trióda) hasonlítanak.
Nehéz azt mondani, hogy melyik/mitől jobb. Mindegyiknek megvan a tipikus alkalmazási területe. -
zka67
őstag
Nem jól értelmezed a feszültséget! Van pl. egy egytranzisztoros erősítőd, annak van egy közös pontja és a bemenete, igaz? És van egy közös pontja és a kimenete. Valamit van egy tápfeszültsége.
Általában, ha ebben az erősítőben NPN tranzisztort használnak, akkor a tápfeszültség lesz a plusz és a közös pont a mínusz. Ha viszont PNP tranyót, akkor a tápfesz lesz a mínusz és a közös pont a plusz.
A szilícium-tranzisztorok elterjedése előtt germánium tranzisztorokat használtak, ezeket PNP kivitelben tudták gazdaságosan gyártani. Akkoriban a negatív tápfesz volt az elterjedt, lásd. pl Sokol 403 rádió és társait.
Aztán amikor olcsóbb lett a szilícium tranyó, azt meg NPN kivitelben tudták gazdaságosan gyártani, és akkor pozitív tápfeszt kezdtek el használni. Pl. tranzisztoros fejhallgató erősítő.
Gyakorlatilag minden áramkört meg lehet építeni PNP és NPN tranzisztorral is, pont ugyan úgy fog működni mindkettő, csak fordított tápot kell nekik adni. De mivel manapság a szilícium tranyók vannak döntő többségben, ezért gyakorlatilag mindenhol pozitív tápot használnak és ahol lehet, ott NPN tranyókat.
De vehetünk például egy tranzisztoros végfokot, ami szimmetrikus tápfeszről üzemel, ott gyakorlatilag a tranyók is "szimmetrikusak", lásd pl. ezt az A osztályú végfokot.
-
Lompos48
nagyúr
Nem egészen helyes ilyen határozott határvonalat húzni az NPN és PNP közé a feszültség függvényében. Számtalan áramkör létezik pozitív fesz.ről táplálva és tartalmazzák mindkét típust. Sőt van olyan, amiben pozitív tápfesz mellett csak PNP van. És mindezek fordítva is érvényesek. Ezért mondtam/írtam, hogy a válasz nem egyszerű. A választás mindig az alkalmazástól/áramkörtől függ. Nem reklám vagy publicitás az oka a sok tízezer típus létezésének.
Próbálok keresni egy rövidebb leírást, ami ne legyen az említett "biblia" méretéhez mérhető és bár pár mondatban mesélje el a lényeget. Én sajnos nem vagyok jó pedagógusnak és azért is nem vagyok az. -
Lompos48
nagyúr
Ez egy olyan komplex kérdés, hogy csak a válasz sokkal bonyolultabb.
NPN/PNP
Nagyon durva analógia: anyag/antianyag csak kivetítve pozitív/negatív feszültségekre. A FEtek lényege a feszültséggel történő vezérlés.
Ajánlani azt tudom, hogy keresd meg az egyik elektronikai bibliát a neten: Horovitz & Hill - The Art of Electronics, Ed.2 Rengeteg dolgot lehet belőle tanulni. Oldalakon keresztül taglalja a kérdésedre a válaszokat.
-
-
Lompos48
nagyúr
Hát, nem lesz egyszerű. Ez eredetileg a ponthegesztéshez hasonló "wire bonding" technikával vannak szerelve, ami a félvezetőgyártásban használatos.
Ami még plusz problémát jelenthet:
1. Valószínű, hogy a tok lábai nikkelből vannak (ez a merevség miatt szokás)
2. A szálak aranyból szoktak lenni, vagy olcsóbb megoldás utóbbi időkben az alumínium olyan 25μm átmérővel
3. Kérdés hogy hova kell a szálakat a chip-en kötni? Azon piciny fémezett pad-ok vannak általában, amikre ugyancsak wire bonding-gal szokták a szálakat csatlakoztatni. Egy pákával melegítve nem kizárt, hogy ezek a padok elszállnak.Házi megoldással szemben szkeptikus vagyok. Forrasztóónnal gond lehet a más fémhez való tapadással. Olyan helyet, ahol félvezetőket vagy hibrid áramköröket szerelnek/gyártanak nem tudok ajánlani, sajnos.
Azért szorítok!
-
mezis
félisten
-
-
PHM
addikt
Az egyik leggyakoribb adapter dugó típus az 5,5/2,1 mm-es.
A legtöbb dugasztápon ilyennel találkoztam.(#23988) 14adam: Ezt meg nem mondom fejből.
Függ a pufferelkók kapacitásától és átlagos belső ellenállásától is.
A teljesítménye nem mindegy, el kell tudnia viselni a rá eső feszültséget,
de a legjobb teljesítményre kissé túlméretezni,
hiszen még így is előfordulhat némi aszimmetria. -
Lompos48
nagyúr
-
Üdv
A régi készülékekből bontott ellenállások teljesítményének meghatározását a korabeli kapcsolási rajzokat használhatod fel mint segítség.példa
Némelyik ellenálláson van pl. csík,pötty,ferde csík jelölés nos ezeknek van egy szabványosított kódjuk.Régi magyar rajzok közt szokták az értelmezőt is közölni (az általam linkelt rajzon épp nincs rajta) de meg lehet találni.Külföldi rádióknál ez természetesen nem működik. -
And
veterán
Itt egy táblázat a Linear belső fettel rendelkező buck-boost konvertereiről: [link].
Az elemeket meg te hoztad fel, mondván szeretnéd, ha csontra szívná azokat. Erre írtam, hogy csak ezért felesleges az extrém alacsony feszültségű működés, mivel az elemek és akkuk teljes lemerítése abszolút nem kinullázást jelent. -
And
veterán
Jó lenne letisztázni, hogy milyen és hány cellányi elemet vagy akkut szánsz a betáplálásra. Mert egyik fajta sem nullára szívva tekinthető lemerültnek: 1,5V-os szárazelem, 1,2V-os Ni-xx akku 1V-nál lényegében kisütött, és gondolom nem egyetlen darabot tartalmazna a táp. Li-ion esetén kb. 2,8V a kisütési végfeszültség, és konkrétan létezik olyan céláramkör, amely egy cellás Li-Ion akku feszültségéből állít elő stabil 5V-ot.
-
-
Lompos48
nagyúr
Nagyon sok áramkörnek a kimenete úgy van kialakítva (és ez le van írva pontosan az adatlapban), hogy az utolsó tranzisztor kollektora nincs kötve sehova. De a tranzisztor a bázisára kap vezérlést ha az áramkör azt diktálja neki. Mivel a kollektorkör nyitott (lóg a levegőben) nem történik vele semmi. Ha ezt egy tápfeszültségre kötöd, akkor ellenben minden "egyenesbe jön", azaz működik. Pl. 5V-os tápra kötve nulla és 5V között, 3.3V-ösra kötve nulla és 3.3V között kapcsol a kimenet.
-
Lompos48
nagyúr
Nincs sok értelme. A kimeneten az osztó fogja "megenni" a különbséget, amit meg akarsz spórolni. Level shift esetén magának az eszköznek lesz valamicske fogyasztása, ami valszín a megtakarítással egy nagyságrendű. A spórlás egy kimenetre nem hiszem, hogy nagy volna, hisz' egy μC már eleve nem képes túl nagy kimeneti áramokra. Ha pedig szerencséd van és a kimenet "open collector", akkor nem kell semmit csinálnod, mint a kisebb feszültségre kötni a terhelést.
-
#23458
csabyka666
veterán
doc
#23457
-
Lompos48
nagyúr
Igen van, de nagyobb hőmérséklet kilengések már biztosan ártanak neki. Ha túlárammal hajtanak meg LEDet vagy LEDeket, akkor az leginkább a pásztázott vezérlésnél van, ahol végeredményként a diódánkénti áram átlagértéke nem haladja meg sőt, legtöbbször kisebb az ajánlott értéknél. A fényereje pedig ugyanolyan jó (lásd sok digitális óra esetében).
Hőmérsékletmérésre pedig sokkal inkább egy akármilyen szilícium p-n átmenetet (dióda vagy akár fél-tranzisztor) ajánlott a piszokul stabil -2mV/°C értékkel. -
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Általában úgy van megadva egy opamp tápellátása, hogy:
VCC+ ... 18 V
VCC− ... −18 VEz annyit tesz, hogy vagy "dupla" tápról hajtod, vagy +36V és GND van kötve a lábakra. Ez utóbbi esetben a sima, nem rail-to-rail opamp nem tudja elérni a kimeneten a 0V-t, egy kis feszültség mindig maradni fog a kapcsolástechnikájának kimeneti része miatt. (ezért használnak dupla tápot, ott ez a jelenség nincs)
Ha viszont rail-to-rail az opamp, akkor egy tápfeszes táplálás mellett is le tud menni a kimenet 0V-ra.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Csinálj egy komparátort egy akármilyen rail-to-rail műveleti erősítővel (pl. olcsó lm324). A nem invertáló lábán egy osztóval állítsd be a 3V feletti feszültséget ami tetszik, így a kimenetén csak akkor lesz +5V, ha a bemenet az invertáló lábon túllépi a beállítottat, minden más esetben 0V lesz.
A 74HC14 kapcsolási feszültsége táp függő. Pl. a bekapcsolási fesz csak +6V táp mellett éri el a 3.14V-t, 4.5V-n csak 2.18V, a 0-ra váltáshoz tartozó feszültség is hasonló képen alakul. A 74HCT14 hasonló, de mindkét feszültség alacsonyabb. Így azt tudom mondani, ha van 6V-s táp, akkor megpróbálhatod a 74hc14-et, ha csak 5V van, akkor nem. *ha jól értelmeztem az adatlap 10-es táblázatát. [link]
-
And
veterán
A 74HC és HCT 14-es között funkcióban nem lehet különbség (mindkettő invertál), és a T jelöléssel ellátott verzió az csak TTL-szintekkel és 5V-os tápfesszel működik.
Schmitt-trigger: hiszterézises komparátor, ami akár egyetlen op-amp fokozattal (pozitív visszacsatolással) is kialakítható: [link]. -
#23275
FireKeeper
nagyúr
doc
#23274
-
biker
nagyúr
nem veszekszek, csak jeleztem, hogy ez így tévútra vihet bárkit
Ha veszekednék, azt írtam volna, hogy a mondás úgy helyes, és úgy terjed, hogy "A feszültség alatt álló vezeték ugyanúgy néz ki, mint a feszültségmentes, csak más a fogása"
Mint a kémiai párja "A hideg kémcső és a forró kémcső ugyanúgy néz ki, csak más a fogása"Szóval részemről píííísz van
-
And
veterán
"de meg ebayen sem talaltam"
Khmm, Lomex. Mondjuk pont csak a SOT89-est látni raktáron, de nézz körül a kategóriájában (integrált áramkörök / furatszerelt / feszültségszabályozó), és szűrd ki a "Low drop" kategóriát a felső nyomógombbal. Van ott jóhéhány típus, ami megfelelhet, a keresősegéddel még tokozásra is szűrhetsz. Pl.: LP2950, bár ez 75µA-es sajátfogyasztású, még mindig közel két nagyságrenddel kisebb, mint a 7805-ösé. Vagy nézz körül a ChipCad-nél, az előbb említett Ricoh-típusokat (meg több más gyártmányú tápáramkört is) ők forgalmazzák. -
And
veterán
Alapvetően teljesen ugyanúgy kell alkalmazni mindkettőt. Apróbb különbségek persze akadnak: az extrém alacsony áramfelvételű típusok általában nem tudnak akkora kimenőáramot, a 78xx-ek 1..1,5A-es maximális terhelésével szemben a kisebb (kétféle SM, illetve hagyományos, furatba ültethető TO92-es) tokba szerelt TS9011 csak 0,25A-t tud leadni, és utóbbi típus bemeneti feszültsége is csak maximum 10V lehet, míg egy 7805-ösé 30..35V is. Van Ricoh-gyártmányban (R1154x) maximum 24V-os bemenetű is, de az is csupán 150mA-t tud, SMD-tokozással. Mondjuk ahol van elegendő bemeneti feszültségünk, oda ugye nem kell low-dropout kivitelű típus.
Mod: A TS9011 sem drága, sőt. A SOT89-es SMD-verziója bruttó 35 forintba kerül, a legolcsóbb (TO220-as tokozású, 1A-es) 7805 ennél egy hangyányival több
. -
And
veterán
Lineáris: nem kapcsolóüzemű, hanem hagyományos soros stabilizátor, amely nagyobb bemenőfeszültségből képes ('intelligens' soros ellenállásként viselkedve) kisebb kimenőt előállítani. A maradék teljesítményt, ami a terhelőáram és a lineár stabilizátoron eső feszültség szorzata, egyszerűen elfűti. A 78xx tipikusan ilyen, csak nem low-drop, és a nyugalmi árama is túlságosan magas, 4-5mA.
Low-drop: nem a kevés veszteségre utal, hanem az alacsony minimális feszültségesésre. Ha például 9V-os bemenetről kell 5V-ot stabilizálnunk, akkor ahhoz nem kell low-drop klivitel, technikailag egy 7805 is megfelel. De annak a bemenetére ehhez minimum 7,5..8V-ot kell kapcsolnunk, míg egy low-drop megelégszik 5,5V-tal (a minimális 'dropout' feszültség valamennyire áramfüggő is).
Low-drop és ultra alacsony nyugalmi áramú típus például: TS9011 (tipikusan 2µA nyugalmi árammal és 0,4V minimális dropout-feszültséggel), vagy kisebb, max. 120mA-es terheléshez pl. Ricoh Rx5RE-sorozat (1,1µA-es nyugalmi árammal, maximum 10V-os bemeneti feszültségre). -
PHM
addikt
Gyakorlatilag az összes mai telefon akkuban benne van az elektronika.
Nem véletlenül, hiszen az akkumulátorok névleges feszültsége
kicsit ugyan, de eltérő, s már egész kis túlfeszültség is tönkreteheti őket.
Ez alól a szabály alól a Nintendo kivétel, GBA SP-től DSi-ig a készülékben
van az elektronika. (3DS-t még nem szedtem szét...) -
Batman2
addikt
Igen, jól látod, ez csak step down konverter.
Attól függ, hogy mi az alkalmazás, mer ha 5V-otot szeretnél kimenetnek, és rendelkezésedre áll, legalább 8V, akkor ez is jó.
Ha viszont 4-6V-os telepes, vagy netán napelemes táplálásról szeretnél valamit stabil 5V-tal ellátni, akkor már valóban a buck/boost konverter kell, ami képes oda-vissza konvertálni.
Üdv.
-
Batman2
addikt
-
Lompos48
nagyúr
Az áramerősítést jellemző h21 paraméter csak a lineáris üzemmódban érvényes. A kapcsolóüzemben a lényeg a tranzisztor "leültetése" (szaturációba azaz telítettségbe), hogy minél kevesebb feszültség maradjon rajta C-E között. A szaturáció feltétele az IB>IC/h21. Tehát többet adok neki bázisba, ő meg addig nyit, amíg csak teheti.
Egy mondjuk 350 mA-en 3V feszültségesésű LED esetén ez nem elérhető, mert akkor kinyiffan a LED. Feltétlenül kell hozzá egy soros ellenállás is. De megoldható áramgenerátoros változatban is, amire picit később esetleg adhatok egy rajzot is. -
And
veterán
Tranzisztor nélkül nem működne. Ha a kontroller tönkre nem is menne (az áramgenerátorossá váló kimenete okán), a led akkor sem világítana teljes fényerővel, legfeljebb a port maximumát közelítő áram folyna rajta. Ha viszont a port nincs rendesen védve, természetesen a túlterhelés miatt tönkre is mehet.
"(ebbol talan kiderult, hogy nem tudom mi az az 'aramgeneratorossa valas'
)"
Mint egy jól megkonstruált tápegység vagy 'laboratóriumi tápegység': van neki egy maximális kimenőárama. Ha ezt a terhelésen (csökkentjük a terhelő ellenállást) elérjük, akkor nem nő tovább az áram, hanem a kimeneti feszültség úgy csökken, hogy a kimeneti áram állandó maradjon. Akár rövidre is zárhatod, akkor is csak ez a maximális áram fog folyni a kimeneten. PIC-eknél például a kimeneti feszültség amúgy is csökken a terhelőáram növekedésével, olyan, mintha a forrásnak belső ellenállása volna.
Ha egy 350mA-es ledet akarsz vezérelni egy ilyen kontrollerről, akkor egyetlen bipolár biztosan megteszi, az ATMega biztosítani tudja az ehhez szükséges pár mA-es bázisáramot. Amire oda kell figyelni: bázisellenállás (az áramerősítést számításba véve), tranzisztor terhelhetősége, maximális árama. Az a fotón is látható BD13x NPN-tranzisztor megfelel, az áramerősítési tényezőjük minimum 25..40-szeres, a szükséges bázisáram legfeljebb 10..14 mA értékű, de inkább kevesebb. -
And
veterán
"vagyis elvileg a fenti aramkor a 350mA-rel mar tulterhelest jelent, es el is fustolhet az IC?"
Az már a tápáram maximuma. Az egyes portlábakon ennél nyilván sokkal kevesebb a megengedett, olyan 20..25mA-es nagyságrendben (egyébként más kontrollerből kiindulva egy portlábon nem nagyon lehet túlterhelni a procot, mert áramgenerátorossá válik a kimenete, így véletlenül akár rövidre is zárhatnánk, akkor sem alakulna ki akkora áram, ami káros lenne).
"ha a h21 = 100, akkor a kollektoraram 2A lesz?"
Ezt írtuk le ketten is, hogy természetesen nem! A kollektorkörben maximum annyi áram tud folyni, amennyit a kör tápfeszültsége és a terhelés (kollektorkörben mérhető eredő ellenállás) megenged az Ohm-törvény szerint, ahogy később magad is utalsz rá. Az áramerősítési tényező pontos értékének csak lineáris üzemben van jelentősége, mert akkor tényleg előfordulhat, hogy egy 1Ω-os terhelésen, 5V-os táp mellett nem 5A-t akarunk a kimeneten (de ilyen esetben a tranzisztor is rendesen disszipál, míg kapcsolóüzemben csak minimális hőt termel, persze ez a szaturációs feszültségtől, mosfetnél meg a csatorna ellenállásától is függ). Úgyhogy erről van szó, hogy ha 5A-es terhelésünk van - amin át is akarjuk hajtani azt az 5A-t, nem csak a töredékét -, 100-as értékű áramerősítés mellett, akkor a bázis felé minimum 50mA-t kell biztosítanunk, különben a tranzisztor lineár-üzemben fog menni, azaz nem teljesen nyit ki, és még melegedni is fog. Mod.: ugyanez visszafelé: ha a terhelésünk 1Ω helyett 100Ω, akkor küldhetünk mi akármekkora áramot a bázis felé (persze a bázisáramnak is van abszolút megengedhető maximuma), a kollektoráram akkor sem tudja meghaladni az Ut-Uce_sat / Rt értéket, azaz 5V-os tápnál a 47..48mA-t.
Ha a kontroller kimenete nem képes leadni 50mA-es kimenő áramot, megoldás lehet egy nagyobb bétájú bipolár (esetleg darlington-kapcsolás), vagy helyette térvezérlésű tranzisztor (fet, leginkább mosfet) alkalmazása. Utóbbi ugyan feszültségvezérelt, és a gate-elektródája ugyan szigetelt, de kis értékű kapacitása van, ezért gyors (10..100 kHz-es nagyságrend) kapcsolgatásnál már áram folyik a gate felé, amit szintén biztosítani kell a számára. -
And
veterán
"a tranzisztorral akkor novelhetem az elvi maximum terhelest?"
Hát, alapjában ilyesmire találták ki.
"ha tehat a fent emlitett Arduinora kotom a kollektort"
Ez megint nem világos, már az előző hsz-edben sem értettem teljesen: az az Arduino itt most micsoda? Úgy értem, kimenet vagy bemenet? Mert a terhelhetőségből kimenetnek tűnik, de te kollektort akarsz rá kötni.. Tehát van egy kimeneted, amire nagyobb terhelést szeretnél kötni egy tranzisztoron keresztül, mit amit az eredetileg elvisel? Ha 400mA-es terhelést akarsz meghajtani, akkor nyilván egy olyan 'áramforrás' (tápegység) kell hozzá, ami azt elviseli.
"de akkor ebben az esetben a tranzisztor lenyegeben csak egy sima kapcsolo, nem erosit semmit, nem?"
Dehogynem: a kimenetén vezérel egy sokszáz milliamperes fogyasztót, amihez a bemenetén mindössze pár mA-t kér. -
Lompos48
nagyúr
Fogjuk másképp fel, jó?
Bipoláris tranzisztoroknál van egy szent képlet: Ic=β*Ib.
A β egy, minden tranzisztorra jellemző (egyedenként változó) áramerősítési tényező. Helyesebben a β váltóáramú (dinamikus) paraméter és az értéke dIc/dIb, de hétköznapilag használják egyenáramban is. Egyenáramban h21E vagy hFE a rendes technikai elnevezése, de ezzel nehezebb képletben perálni.
Lényege, hogy egy adott bázisárammal vezérelve a kollektorkörben annak β-szoros többszöröse fog folyni. Ezt természetesen határok közé szorítja a kollektorterhelés értéke és a rendelkezésre álló feszültségtartalék, amik ezúttal Ohm törvénye szerint működnek.Így megkésve: az And leírásával teljes kell legyen a kép.
-
And
veterán
"Az elso kerdesem, hogy amit fent leirtam, az ugy helyes-e?"
1.) Először is: ilyen esetben nem a bázisáramból kell kiindulnunk. Ezt a "2,5V-os" fogyasztót meg nem teljesen értem, vagy úgy gondoltad, hogy a tranzisztort egy olyan körben helyezed el, amelynek a tápfeszültsége 2,5V? Ha a tranzisztort teljesen kinyitod (vagy eleve kapcsolóüzemben használod), akkor a kollektoráramot csak a kollektorkörben lévő terhelés fogja meghatározni. A fogyasztónak önmagában is van valamekkora ellenállása, ezért nem világos, hogy mit jelent ez a 2,5V-os fogyasztó + soros 10Ω.
2.) Az áramerősítési tényező (h21-paraméter) nem határérték, hanem lineáris tartományban a kollektor- és a bázisáram hányadosa. Viszont ha ismét csak kapcsolóüzem a cél, akkor valóban annyi a lényeg, hogy teljesen nyisd a tranzisztort, tehát minimum akkora bázisáramot biztosíts, amelynél az adott terhelés biztosan működik. Vagyis a tranzisztor C-E átmenetén minimális (szaturációs) feszültség essen. Ha egy kollektorköri terhelés megkívánt árama 250mA, és az áramerősítési tényező minimum 100, akkor a bázisáramot minimum 2,5mA-re kell számolni, vagyis 5V-os (akár TTL-szintű) meghajtásnál a szükséges bázisellenállás (5V - 0,7V) / 2,5mA=~ 1,7kΩ.
3.) A kollektoráram természetesen csak akkor lesz 250mA, ha az képes kialakulni. Ha a kollektorköri tápfeszültségünk csak U feszültségű, akkor a maximális áram is csak U / Rc lehet, ahol Rc a kollektorkörben lévő ellenállás, terhelés. Vagyis ha a tranzisztor CE-átmenetét rövidzárral helyettesítjük, a körben folyó áram ennél nem lehet nagyobb. A dolog nem úgy működik, hogy a bázisra beküldök 5mA-t, és a kollektoron mindenképp 500mA fog folyni, mert ez csak akkor lenne igaz, ha ez az áramérték ki is tudna alakulni. Ha a kollektorköri terhelés ellenállása miatt nem tud, akkor az áram nem lesz annyi. -
-
Akkut is meg lehet nézetni, de nekem ez kontakt dolog a gyanús.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
). Működésük, jelleggörbéik sokkal inkább egy elektroncsőéhez (trióda) hasonlítanak.
.
Új hozzászólás Aktív témák
ekkold- BESZÁMÍTÁS! ASUS H81M-A H81 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5060 Ti 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Azonnali készpénzes félkonfig / félgép felvásárlás személyesen / csomagküldéssel korrekt áron
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro 128GB Space Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen
- Azonnali kézbesítés az év bármely pillanatában
Állásajánlatok
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest