Ha már vicc, akkor már mindjárt copf kötéssel.

Online kalkulátorral a 45 W izzónak ca. 16-os rézkanóc kellene.
De a feladatból nekem úgy jött le, h ez egy működő konfig, ami most nem működik és hol a hiba. Ezért a keresztmetszet itt nem releváns, hiszen má' világított.

Postás, kellene valami válasz

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

És az nem lenne megoldás, hogy megnézem, hogy a foglalatban megvan e a fázis?
Majd valaki megfordítja (akár én) a dugót és megnézem, hogy a másik vezetéken is megvan e a fázis?
Amelyiken hiányzik, az a drót szakadt. A dugót így bedugva hagyva egy fázisvizsgálóval, melynek nem kell közvetlen kontakt a fázissal, szépen végig lehetne menni a vezetéken.
Mivel a feladat nem tért ki arra, hogy hol a vezeték (földben, levegőben, földön, feltekerve egy sarokban), így ez is egy elképzelhető megoldás lenne. Hamár úgyis meg kell keresnem a felét. Emellett a szigetelésen keresztül kell bökni valamivel, ami nem lehetetlen, de nem is muszáj. Vagy hogy mérem a szakadást? Ha javítani akarom a kábelt, akkor csak nem vagdosom el minden félnél és lesz egyre kisebb darabom!?
Aztán lehet, hogy vannak sokkal spécibb eszközök is már, amik megmondják, hogy a vezeték 4322 m-en szakadt.

@dew28: Na pont valami ilyenre gondoltam.

[ Szerkesztve ]

Az a dúúúrva, h a vizeseknek is van valami bizbasz, ami megmutatja a falban a szivárgást, ha még nem látható, akkor is. Nyilván amikor a csempe potyog, akkor már átlag polgár is érzékeli
Gondolom az is vezetőképesség-változását figyeli, nem tudom. ..

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Tehát, ha jól értem, akkor bizonyos távolságokra van egy foglalat, amivel ellenőrizhetem, hogy addig jó e a kábel.
Így természetesen adott a felezős mérés.
Hozzáteszem, szerintem ez sem feltétlen mindenkinek egyértelmű. Nekem suliba hibakeresést nem tanítottak. Áramkört kellett építeni, aztán, ha nem működött, akkor meg kellett keresni a hibát. Mivel működött, így...
A felezős mérés sem feltétlen adott mindenkinek. Én is olvastam valahol és megjegyeztem, hogy ez nem hülyeség. Ami azt illeti ezt szoktam panelok esetén is alkalmazni, csak ott pl. akkor van meg egy feszültség, ha előtte megvan már egy másik. Aztán, ha nem vagyok lusta, akkor kinyomtatom a beültetési rajzot és bejelölöm, hogy melyik alkatrészen mit kell mérnem és az hányadik a sorban. Máris sokkal gyorsabb a mérés, nem kell állandóan kapcsolási és beültetési rajzot bújni.
Írtam olyan felvételit, hogy egy tápegység kapcsolási rajzát kérték. Csak néztem. Normál körülmények között nem sok értékelhető lett volna a papíron. Mivel akkoriban otthon pont foglalkoztam a témával, simán odarajzoltam egyet. Ma már nem tudnám megismételni, mert nem foglalkozom vele így itthon.
Azt nem tudnám lerajzolni, hogy a javított panelokon milyen tápegységek vannak. Egyrészt ott a kapcsolási rajz, amiről úgyis le tudom olvasni, így fölösleges fejben tartani más kapcsolásokkal együtt, másrészt nem egy megrendelő egyféle paneljával dolgozom és a táp áramkörök eléggé eltérőek tudnak lenni. Mindent fejben tartani, nekem nem megy. Ezt nem szégyellem, mert a rajzról úgyis le tudom olvasni. Meg azért, ha előttem a panel, akkor beugranak a dolgok reflexből.

Biztosíték? Na ezt biztos lehagynám.
Az biztos, hogy nem egy egyszerű transzformátor, greatz híd, kondi rajzot kértek.
Már nem tudom mi volt.
Set-top-box esetén pl. már olyan volt, hogy bejött a 220V, volt egy dióda meg egy ellenállás, aztán egy IC csinált valami 300kHz-et (sosem mértem) és talán a feszültséget is feltolta, már nem emlékszem, majd jött egy kis transzformátor, méretben töredéke egy régi nagynak. Ha gond volt a diódával vagy az ellenállással, akkor lerepült az IC teteje. A transzformátor primer oldala megkapta ezt a módosított jelet, a szekunder oldalon meg olyan leválasztások voltak, amilyen feszültséget akart az ember. Aztán jött egy dióda egyenirányításnak, meg egy kondi és tekercs, hogy kisimítsa a jelet.
Most olyanokkal dolgozom ahol a panel eleve DC-t kap. Ebből IC-vel csinálnak kisebbeket. Van cél IC, ami csak egy bizonyos feszültségre jó, mások pedig Feedback alapján állítják a kimeneten a feszültséget. Ez érdekesebb itt a topic-ban, DCDC Step-down konverterek. És vannak a programozható IC-k is.

Ha már ilyen jól belejöttünk a problémamegoldásba, akkor nekem is van egy érdekességem, amibe nagyon sokan beleszaladnak. Ez kicsit közelebb is áll a témához. Legalább is panel, meg 60V alatti feszültség, bár feszültségről nincs most szó.
In-Circuit tesztről van szó. Vagyis a teszter az áramkörben lévő alkatrészt méri. Én anno azt tanultam, hogy ilyet ne csináljak. Viszont a teszterben lévő 10000€-os eszköz ezt felül tudja írni. Meg amúgy is csinálom.
Nekem csak multiméterem és oszcilloszkópom van. Esetleg egy LRC mérő, bár az most nem kell. És vannak forrasztáshoz szükséges eszközeim.
A feladat, hogy adott egy 10k ellenállás. Egyik kivezetése földön, másik kivezetése egy IC lábán. Az IC típusa és lába most nem számít, de nem a tápkörben van. A teszter azt mondja, hogy 8,9kOhm ellenállást mér. Kiesik a tűrésből. Hogy határoznátok meg a hibát, mi lehet a hiba?

De írtam, hogy megnézem. Mind a két ért.
A harmadikat nem, mert az föld. Bár éppen azt is meg tudnám nézni, de lehet, hogy eleve nincs is használva, bekötve. A feladat nem tér ki arra, hogy milyen régi az egész és, hogy milyen szabvány vagy kedv alapján készült. Márpedig régen nem minden lámpához vittek földet. Nagyon régen nem minden konnektorhoz vittek földet. És még az is lehet, hogy alumínium megy a betonba öntve.
Még sok lehetőség van, amivel a problémát orvosolni lehetne attól függően, hogy milyenek a körülmények, amelyek nem lettek meghatározva a feladatban.
A lényeg, hogy szóbeli felvételin hamar kiderül, hogy a leendő kolléga mennyire jártas a hibakeresésben, míg írásban az van, mint most, itt.

Ha már úgyis elkalandoztunk ..

Az a dúúúrva, h a vizeseknek is van valami bizbasz, ami megmutatja a falban a szivárgást, ha még nem látható, akkor is.

A távközlésben is régóta létezik optikai szálak mérésére használatos eszköz (OTDR) ami szinte centire pontosan megadja a szálon a szakadás vagy a csillapítás távolságát és mértékét ( dB -ben ). Érdekes megnézni mondjuk egy hosszabb szálon szépen mutatja az akár sok kilométerre levő hegesztéseket, csatlakozásokat.

"Ez ilyen tipic kínai tápegység ahol mindennel is spóroltak, ezek voltak a kigyulladós töltők."
Nem. Itt már 30V alatti feszültségek vannak. Vagy inkább 10V alatti. Olyanok, amik főleg az IC-k, uC-k és egyéb ilyen jellegű áramkörök működtetéséhez kellenek.

"1 db ellenállás kimérését hogy tényleg pontos legyen, wheatstone hidas elven érdemes megállapítani."
Na ez nekem most új. Ennek utána kell néznem, mert ezt így nem ismerem. Eszközeim ugye adottak. Ezt biztosította a munkáltató.
Ez alapján, ha valaki azt mondja, hogy kiforrasztja az ellenállást, megméri és látja, hogy 10k, így nem cseréli le, hanem visszateszi, akkor már nagyon örülök. De sajnos még a kollégám sem képes ezt megcsinálni, pedig direkt mondtam neki. Forraszd ki az ellenállást, mérd meg. Ha jó, akkor nem az a gond. Erre lecseréli, visszateszi tesztre és újra kiesik a panel az ellenállással. Mondjuk mikor megkérdem, hogy megmérte e, akkor legalább nem tagadja le. Viszont erre nagyon csúnyán tudok nézni, hogy nem azt csinálta, amit mondtam. Úgyhogy elmegy és megcsinálja. Én nem fogom megmondani neki a megoldást, mert abból nem tanul semmit. Így meg vagy megtanulja előbb-utóbb, vagy alkalmatlan a feladatra. Ezért nem írok semmilyen javítási segédletet másnak, mert oda csak az kerül be, amire megjavult a panel, de a hiba feltárásáig vezető út kimarad. Aztán jön a jóképességű kolléga és elkezdi orrba-szájba cserélgetni az alkatrészt, míg mondjuk mellette egy másikkal van gond vagy esetleg szemmel látható zárlat van valahol.

Még várok egy kicsit, hátha van újabb ötlet. Hátha én is tanulok valamit, amiről nem is gondoltam, hogy létezik.

De nem ám. Szép álom is.
Olyanokat tudnék mesélni.
Nagyvonalakban: Két hónapot vártam egy oszcilloszkópra az asztalomra, közben azt kérdezgették, hogy minek az nekem, meg arra emlékeztek, hogy végül is az előttem a helyemen ülő javítós nőnek is volt.
Két évet vártam egy normális mikroszkópra és majdnem ez sem lett. Azóta sem vettek többet, pedig kellene. Olcsó hulladékot vettek, amilyet ebay-ről 400€-ért én is be tudnék szerezni. Belenéztem és azt mondtam, hogy ilyet még itthonra, hobbi célra sem.

Nameg általában nincs infó a termékről, ami alapján el lehetne indulni a hibakeresésben. Az ICT a legegyszerűbb, de van, amikor ez kimarad és már csak a funkciót tesztelik. Én meg ott ülök a teszter előtt, nézem mit csinál és próbálom kitalálni, hogy az adott lépésnél mi történhet. Az asztalomnál nem tudom megismételni a lépést, a teszter meg zárt és gyors. Sokszor megtápolni sincs lehetőség a panelt. Vagy, ha táp van is, nem indul, mert hiányzik neki még valami jel, amiről nem tudok, mert a kapcsolási rajzban nincs, a tesztről meg nincs leírás. Meg kell beszélni azzal a technikussal, aki a tesztert építette. De ő nem 3 műszakban dolgozik, gyakran nem ér rá és nekünk sem mindig jut időnk pont akkor arra a termékre, mert más a prió. És van, amikor a megrendelő építette, abból meg kihúzni bármit is...
Részemről mondjuk nem gond. Jön a másik kolléga és vagy gallyra teszi a panelt és selejtezhetem vagy ő maga selejtezi le, mert fogalma nincs, hogy mit kellene tennie.
Az én fizetésem nem lesz sem több, sem kevesebb és pont annyi, mint a másiké.

National Instruments: LabVIEW?
Esetleg,az azért sokat dobna ilyenkor. Azt ugye megértem hogy mást nem szeretne kiadni a megrendítő, de azért egy LabVIEW sokat segítene a dolgon.

Ha valakinek N.I DIADEM-ben kell segítség szóljon.

Nekem az is jó lenne, ha lenne egy program, amivel az adott tesztlépésbe tudnám tenni a panelt és tudnék mérni. Már ez is nagy segítség lenne az egyszerűbb paneleknél. De még ilyet sem csinálnak. Mondjuk nem is sokan tudnák használni, de így esélyük sincs megtanulni.

A 10k ellenállásos feladatra a megoldás:
Az IC a hibás. Alapvetően, de nem mindig. Az IC belső áramköre túlságosan is elvezeti az áramot.
Én szoktam a tesztprogramot is túrni, amelyikhez hozzáférek. Alapvetően egy passzív alkatrész méréséhez két pontra van szükség. Egyes esetekben viszont 3, 4 pont is használatban van. Vagy több. A múltkor rákérdeztem a technikusnál. Azt mondta, hogy az okos, drága eszköz képes arra, hogy máshova is kitegye a mérési potenciált, így az IC nem húzza el az áramot, mert olyan potenciálon van, mint az ellenállás lába, ami az IC-hez csatlakozik és pontosan mérhető lesz az alkatrész. Ezt én ugye egy multival nem tudom megcsinálni.
A másik, hogy ezzel a berendezéssel állítani lehet a mérőfeszültséget és az időtartamot is. Vagyis képes olyan kis feszültséggel és olyan gyorsan megmérni az alkatrészt, hogy a mellette lévő aktív alkatrész nem reagál rá. Így megint csak pontos lesz a mérés. Ilyen gyorsan én szintén nem tudok mérni. És a feszültséget sem tudom állítani.
Ha nincsenek ilyen extra "mérési" pontok, akkor 99%, hogy az IC-vel van gond.
Ha vannak extra pontok, akkor viszont lehet kontakt hiba is és nem került a megfelelő pont a megfelelő potenciálra.
Nagy mennyiségnél hívjuk a technikust, mert esélyes, hogy nem az alkatrészekkel van a gond. Állít a teszten és jó lesz. A panel később is jó lesz.

Igen, döntsd el! Pl. írasd ki a meglévő modulod tulajdonságait.
Pl.:
Van benne érdektelen is, de most nem állok neki gyomlálni.

#include <iostream>
using namespace std;
 
void setup() {
  Serial.begin(115200);
  delay(2000);
printf("getHeapSize()=%d\n",ESP.getHeapSize());
printf("getFreeHeap()=%d\n",ESP.getFreeHeap());
printf("getMinFreeHeap()=%d\n",ESP.getMinFreeHeap());
printf("getMaxAllocHeap()=%d\n",ESP.getMaxAllocHeap());
printf("getPsramSize()=%d\n",ESP.getPsramSize());
printf("getFreePsram()=%d\n",ESP.getFreePsram());
printf("getMinFreePsram()=%d\n",ESP.getMinFreePsram());
printf("getMaxAllocPsram()=%d\n",ESP.getMaxAllocPsram());
printf("\n");
printf("getChipRevision()=%d\n",ESP.getChipRevision());
printf("getChipModel()=%s\n",ESP.getChipModel());
printf("getChipCores()=%d\n",ESP.getChipCores());
printf("getCpuFreqMHz()=%d\n",ESP.getCpuFreqMHz());
printf("getCycleCount()=%d\n",ESP.getCycleCount());
printf("\n");
printf("getSdkVersion()=%s\n",ESP.getSdkVersion());
printf("getCoreVersion()=%s\n",ESP.getCoreVersion());
printf("getFlashChipSize()=%d\n",ESP.getFlashChipSize());
printf("getFlashChipSpeed()=%d\n",ESP.getFlashChipSpeed());
printf("getFlashChipMode()=%d\n",ESP.getFlashChipMode());
printf("\n");
printf("getEfuseMac()=0x%012X\n",ESP.getEfuseMac());
printf("\n");
  delay(100);
} ;
void loop() {
} 

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Megjött az ESP32 c3 super mini panelkám.
Tényleg aranyos, hogy olyan pici.
Egy valamire nem sikerült rájönnöm: mi a fenének vettem meg ezt is a többi kacat mellé.
Ja, persze! Mert a szomszédnak is van, akkor nekem is kell. Ezt ismerjük.
Aztán persze, sok embernek jó lehet. Ha csak az IC-t nézem, ahhoz - ha jól nézem - a kvarcon kívül más nem is igen kell. Az ESP32 C3 Ic már 500 Ft körül is kapható. Ha valaki szériában épít valamit, és nem a panelkát veszi meg, olcsón juthat egy ESP32-höz, ami ugyan egy magú, de van benne WiFi, BT, ETH, és benn vannak a gyorsító hardverek (Pl. SHA, amit épp mostanában használtam). És a memóriája is elég jó, és jó a fordítója is.
Ha meg a panelt is megveszi, akkor meg azt is belerakhatja a nagy paneljába. Innentől kezdve más csak azt várom, mikor jelenik meg Pl. az okoskonektorokban .

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Shelly cuccokba elég régóta ESP32 (bt + wifi) van.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Nem 8266?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

A régiekben az van/volt.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Ha már van tesztelhetnéd az RTC-t sleepben, engem most elsodort a kerti munka.

Annak az okoskonnektor szétszedésének megvan a technikája!
Ha megnézed, arról a végéről, ahová Te dugod a villásdugót, ott van körben egy - talán - 3 mm-es perem, és látszik hogy az ott csatlakozás.
Az van beleragasztva. Ha azt megfogod valami nagy fogóval, satuval bármivel, ami átéri az egész szerkezetet, akkor azt megroppantva elenged a csatlakozás, és roncsolásmentesen szét lehet szedni.
Régen ESP8266 volt bennük, a maiakban valami más van. Van hozzá valami saját fejlesztő rendszer - állítólag - , de én még nem próbáltam. Egy nagyon pincurka kis panel van a fő panelba forrasztva, azt ügyesen ki lehet forrasztani, és ott vannak rajta a csatlakozási pontok. Én egyből kiszedtem, meg akartam vizsgálni tüzetesebben, de azóta se tudom, hova tettem.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mit teszteljek rajta? Soha nem használtam az RTC-jét.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Emlékeim szerint a deep sleep-et tesztelgetted.
Az S3 doksijáben ez keltette fel a figyelmemet:
RTC: GPIO0-5 can be used to wake up the chip from Deep-sleep mode. Other GPIOs can only wake up the chip from Light-sleep mode.

Az S3 4 RTC forrást kezel egy <100 HUF-os 32,768 kHz óra kvarccal 1 uA a deep-sleep fogyasztása. Az internal 150kHz RC oscillatorral (default) még kevesebb de az nem annyira pontos. Gondoltam érdekes lehet a DSnnnn rtc modul kiváltására.

Valoszinuleg arra gondolt a kolto, hogy az RTC timernek 4 fele orajel configolhato, 2 belso es 2 kulso

[ Szerkesztve ]