Ez a 4 van:
Internal 136 kHz RC oscillator,136 kHz RC oscillator.
External 32 kHz crystal,32 kHz oscillator at XTAL_32K_P pin.

Forrasztast kezdenek gyakorolni, van lenyeges kulonbseg a kulonbozo vastagsagu forrasztoonok kozott a forrasztas celja vagy targya szerint?

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

Van...
Egy példa: a nagyon vékonyat egy furatszerelt alkatrész beforrasztásakor nyomni kell, mint süket a csöngőt... Egy felületszerelt alkatrésznél a vastagabbal meg egyszerre forrasztasz meg 3 lábat, nem szerencsés, ha nem az a cél... De majd tapasztalod.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

1mm, 1,2mm, 1,6mm - a szamokbol nem erzekelem a kulonbseget, ezert kerdeztem.

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

...meg kell fogni
Vannak vastagabbak is.
Itthon 0,8-tól indul a móka, van 0,6-os is, de azt alig használom. Ált. az 1,2-1,6 jó választás lehet. Rég nem vettem, biztos mondják majd, h hol kapni kis kiszerelésben.
Ha közelben vagy, akkor sztem pár féle 30-50 cm-es darabot tud bármelyikünk adni, h kipróbáld.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Ugy ertettem, hogy a vekonyabbak pl. IC-hez kellenek, a vastagabbak ellenallasokhoz, vagy mas felosztas van?

Nekem mindegy, mekkorat markolaszok, a lenyeg a forrasztas minosege es gyorsasaga.

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

...ezt írtam fentebb.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Van aki tanítson?
Az ide vonatkozó IPC szabványokat ismered? A 610 a gyártásé, a javításét fejből nem tudom. Azt már rég kaptam. Jó, hogy javítok...

A vastagság is számít, de sokkal lényegesebb az összetétel. Például az ólmos "mérgező", nem célszerű belélegezni. Az ólommentest sem. Egy szűrős elszívó hasznos tud lenni hobbira is. Melóhelyen mondjuk elfújásra állítottam, mert nem szív el semmit. Így viszont odébb kergeti a füstöt és nem lélegzem be közvetlenül.

Az ónoknak van folyasztószer tartalma is. Ez sem mindegy. Egy vastagabb ón általában többet is tartalmaz, mint egy vékonyabb. Százalékosan van meghatározva, szóval... Hogy neked mi jön be, ki kell próbálnod. Én az 1,5%-ost szeretem, mert nem hagy annyi koszt, könnyebb lemosni. Viszont ügyesebben is kell vele forrasztani, hogy szép legyen. Van, aki a 3%-ost szereti és koszosan is hagyja a panelt...

Melóhelyen 0,23 mm van a kofferomban, mert ezt nem használja mindenki és nehogy lába keljen. Vagy elhasználják. Nagyon sűrű lábú alkatrészekhez kell vagy nagyon kicsi SMD-hez.
Általánosságban 0,25 és 0,5 mm-t használunk. Utóbbi jó relékhez, ellenállásokhoz, kondenzátorokhoz, csatlakozókhoz amik THT-k. Vagyis furat szereltek. SMD alkatrészeknél a nagyobbakhoz, mint a nagy tekercs a táp körben, nagyobb diódák, ilyesmi. A vékonyabb meg minden egyébhez, ami ennél kisebb.

Én itthon a 0,5 mm-est használom kábelekhez, egyebekhez. Van még 0,7 mm-es is az állványon, de azt nem szoktam használni. Ezek 3,5%-osak. A ládában meg van vastagabb, meg ólmos is.

Egy-két példa: DVI csati. A lábakhoz jó a 0,25, a szélekhez inkább a 0,5. VGA csati, a 0,5 teljesen jó. HDMI vagy DP csatihoz 0,25, bár oda a 0,23 inkább alkalmasabb lenne. Persze, ha csak beülteti az ember és már van ott ón, akkor meleglevegő

Itt egy táblázat méretekkel SMD-hez:
Az imperial szerint (kiállításokon úgy láttam, hogy ezt használják), 0201-es alkatrészmérettel is dolgoztam már, illetve egyes paneljainkon megtalálható. 01005-tel talán még nem, hacsak nem a mobiloknál úgy 14 éve. Szerintem a mostani paneloknál nem használjuk.

Általános célra furatszerelt alkatrészekhez 0,7mm, esetleg 0,8mm-es ón-ólom ötvözetet használok, ezzel gyorsan és optimálisan lehet haladni. SMD-hez ennél vékonyabbat: 0,3...0,5mm-es ónt használok.

Az ólommentes ónokkal készült forrasztások élettartama rövidebb, rosszabbul tűrik a rezgéseket és a mechanikai igénybevételt. Hajlamosabbak megrepedni a forrasztások, bizonyos körülmények között előfordul az "ónpestis"-nek nevezett jelenség, vagy az "ónbajusz" képződés. Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként. A 60%-40% ötvözet úgynevezett eutektikummá alakul, ennek az olvadáspontja mindkét ötvőző fémnél alacsonyabb.
Amúgy az ólom mérgezősége nagyban függ attól, hogy milyen formában találkozunk vele. A fémes ólom nem oldódik, nem szokott mérgezést okozni. Sok helyen a mai napig ólomcsőből van a vízvezeték, mégsem hallani tömeges ólommérgezésről. Az ólom akkor válik veszélyessé, amikor oldott formában találkozunk vele (pl. ólomakkumulátor esetében, az akkumulátorsavban oldott ólom) ilyenkor már kis mennyiség is komoly mérgezést okozhat - de a forraszanyag nem ez a kategória.

Még pár további infó: [link] számodra a második bekezdéstől lehet érdekes.

"Annak idején emiatt műholdak is mentek tönkre. Ennek a kiküszöbölésére került be az ólom ötvöző anyagként."
Erről érdekelne a forrásanyag. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy pontosan mikor is történt ez.
Jelenleg gyártásban mindenki ólommentes forraszanyagot használ. Ez alól csak pár dolog lehet kivétel.
Hozzáteszem, én sem szeretem. Nem véletlen ragasztották a telefonok prociját sem.

Rákerestem az ónbajuszra, mert most hallottam először, és pont az első találat volt ez a cikk: [link]

....A Galaxy IV egy távközlési műhold volt, amelyet 1998-ban ónbajuszok okozta rövidzárlatok miatt letiltottak és elvesztek.....

....2005. április 17-én a Connecticut államban működő malomkői ​​atomerőművet leállították egy "téves riasztás" miatt, amely a reaktor gőzrendszerében a nem biztonságos nyomásesést jelezte, amikor a gőznyomás ténylegesen névleges volt. A téves riasztást egy ónbajusz okozta, amely rövidre zárta az erőműben a gőznyomás vezetékeinek felügyeletéért felelős logikai kártyát...

[link]

[link]

Csakhogy ma már földi halandóként nem vásárolhatsz ólomtartalmú forraszanyagot. Persze feketén, vagy fű alatt megoldható... (pl. szervizes ismerős neve alatt)

http://qtp.hu

Nem, smd-t irtal, amitol kezdokent meg tavoltartom magam.
Most az a lenyeg, hogy a lukakat szepen megtanuljam megtolteni es szep forrcseppeket csinaljak.
(Es mielott ujabb talalgatas indulna: a lukak kitoltese nem a husveti keszulodes miatt fontos.)

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

Sziasztok!

Kellene egy kis segítség, építenék egy ESP32+KY-038 sound sensor+buzzer riasztót. Viszont az a gond, hogy sehol sem találok összekapcsolási rajzot minimális kóddal ESP32+KY-038 kombinációval. Legnagyobb problémám, hogy még mindig nem tudom, hogy jól kötöm e össze a hang szenzort az ESP32-vel.

Bocsanat a tobbiektol, csak egyesevel tudok valaszolni.

Arduinos dolgokkal kezdek foglalkozni, eloszor csak dugdosos breadboard-rol volt szo, majd lattam, hogy a forrasztast meg kell tanulni.

Igen, az elszivason gondolkozok, ahogy a nagyiton es a krokodilcsipeszes tarton is, de elobb gyakorlatban akarom megtapasztani, nekem mi a jo munkakornyezet.

Az univerzalis kutyuk (nagyito alatt a krokodilcsipeszes tarto) problemaja, hogy kell eleg hely, hogy a pakat tudjam mozgatni a nagyito alatt. Elobb ki kell tapasztalnom, mi all majd kezre, es mekkora hely kell, ha mindket kezemben van valami es meg par dolog van az asztalon.

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

vagy ha besetalsz egy auchanba mondjuk.

[ Szerkesztve ]

furatszereltet is írtam, mindegy.
YT rengeteg videó van. Elszívó azért nem egy must have hobbi szintre, kinyitod az ablakot, kész. Meg nem kell fölé hajolni...

[ Szerkesztve ]

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Nagyon koszonom, lesz boven olvasnivalom.

Tehat a % az fontosabb, mint a vastagsag, es sokfele van.

Nem mindegy, hogy vidd ki a bilit vagy idd ki a bilit.

Én már csak minimálisat forrasztok.
easyeda.com
Megszerkesztem, és legyártatom, kb 2 hét múlva itt van.
Utoljára 100*100 mm-es panelokat rendeltem, 5 db. volt 5 dollár.
Szinte hihetetlen ár.
Fog ám a fene forrasztani ennyi pénzért!
Persze az alkatrészeket ebbe is bele kell forrasztani, de az egészen más ügy, mint a vezetékezést is forrasztani.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Persze az alkatrészeket ebbe is bele kell forrasztani

Ha jól tudom lehet eleve beültetett alkatrészekkel is kérni

Lidl-ben időnként kapható harmadik kéz, nem drága, érdemes legalább egy olyat beszerezni.
A nagyítót én sosem használtam. Nem szeretek nagyító alatt forrasztani. A kábeleket és THT alkatrészeket nem is kell.
Ha nagyítani kell, akkor inkább egy nagyítós szemüveg. Ez is kapható időnként a Lidl-ben.
Bár szerintem, ha bemész egy elektronikai alkatrészboltba, akkor ott is össze tudod szedni.
Az elszívással is ráérsz akkor még. A füstöt el is fújhatod. Mert amúgy úgyis mindig az arcodba száll.

Gyorsa barkácsdolgok forrasztásához nekem elég egy 20x20 cm-es tiszta terület, ahol már a harmadik kéz is áll. Az egyebek meg körülötte vannak, mint az elszívó, forrasztóállomás.
Ez bőven elég ahhoz is, hogy a vásárolt arduino-s kiegészítőkre ráforraszd a tüskesort, ha nem eleve forrasztottat vettél. Ehhez sem kell nagyító, csak jó szem vagy szemüveg.

Amúgy nekem egy 120x60 cm-es asztalon van minden. Alsófűtéssel rendelkező meleglevegős forrasztóállomás, vákuumos ónszívó, elszívó 100-as csővel, némi alkatrész, fogók, csipeszek, óntartó és még pár egyéb dolog.

Érdemes egy normális forrasztóállomást választani.
Meg amiről még nem nagyon esett szó, viszont nagyban megkönnyíti a forrasztást, az a folyasztószer. Enélkül sok dolgot szenvedés forrasztani. Ilyen pl. a jack csatlakozók, dugók, aljzatok. Krokodilcsipeszek, melyekre forrasztani kell a kábelt. És egyéb nagyon sima felületek.
De minden másnál is jól jön. Sokkal szebben lehet THT alkatrészt is beforrasztani a helyére.

Ez meglepő volt most számomra.
Köszönöm.

http://qtp.hu

Nem drága egy picit?

Szia!

Megkérdezhetem, hol gyártatsz az említett áron ? Vagy a linkelt oldal tudja azt is (nem csak szerkeszteni)?

[ Szerkesztve ]

"Ha jól tudom lehet eleve beültetett alkatrészekkel is kérni"
Igen, de azt én még soha nem próbáltam, pedig már többször terveztem.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

"Nem mindegy, hogy a valóság ez"
Srácok!
Ezért szoktam mondani, hogy ha mi valamit másként tudunk, nem biztos, hogy a legjobb válasz azt írni, hogy az nem igaz, javasolom helyette inkább az "én úgy tudom", vagy hasonlókat.
Mert attól, hogy mi az egyik aspektust tudjuk, még létezhet más is.
Igen, a földi körülmények közötti forrasztásnál könnyebb bánni az ón/ólom ötvözettel, mert - mint általában az ötvözeteknek - alacsonyabb lesz az olvadáspontja, és más tulajdonságai is változhatnak.
Viszont az ónpestis, ismert jelenség: hidegben az ón egy másik módosulatba (kristályszerkezetbe) megy át, elporlad.
Azt én nem tudom, hogy a pici műholdat először tiszta ónnal (abban is van logika) forrasztották-e, de ha igen, akkor másodszorra már biztosan ötvözettel. Mellesleg nem is annyira alacsony az az átalakulási hőmérséklet, ha jól emlékszem (rég tanultam) valahol 10 és 20 fok között van. Ott még ugyan nagyon alacsony sebességgel, de a hőmérséklet csökkenésével begyorsul, és a folyamat autokatalitikus (önmagát katalizálja)
Azon lehetne vitatkozni, hogy melyik szempont a fontosabb, DE MINEK?
Ha adott dolgot több szempontból is lehet vizsgálni, akkor tegyük be a közösbe azt, amit mi tudunk róla, más meg majd beteszi, amit ő tud. Így leszünk mindannyian okosabbak!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Ezért kértem forrásmegjelölést.
De, mint kiderült, a forrás sem azt írja, hogy azért került az ólom a forraszanyagba, mert tönkrement egy műhold.

Az, hogy létezik ez az ónbajusz nevű jelenség, fogalmam nem volt.
Rengeteg panelt megröntgeneztem, de egynél nem tűnt fel az, ami az egyik képen is jól látszik.
Mondjuk mire mi átálltunk az ólommentesre, addigra a cikk szerint már nagyrészt kiküszöbölték.
És az sem mindegy, hogy milyen röntgennel, milyen beállításokkal vizsgálták. Egy beültetett panel esetén lehet, hogy ez az apró részlet már elvész.

Ez csak közvetett ok. Magyarul nem közvetlenül a műhold miatt került bele az ólom, hanem azért, mert a sima ónból készült forrasztásokkal gondok voltak, úgy általában minden olyan elektronikában, amit kicsit hosszabb távra terveztek. A műhold, vagy az atomerőmű csak egy-egy példa arra, hogy a gyakorlatban is előfordultak és problémákat is okoztak ezek a jelenségek, tehát nem csak egy elméleti dologról van szó. Sajnálom ha ez nem így jött át.
Komolyabb eszközökben ma is használnak ólomtartalmú forraszanyagot (pl. orvosi műszerek elektronikái, repülőgépek).

Az ón átkristályosodása miatt kialakuló ónpestissel úgy emlékszem 10C fok alatt kell számolni, de itt még lassú a folyamat. Az ólommentes forraszanyagok egyéb ötvözői (réz, ezüst, antimon, bizmut, stb..) ezt a folyamatot is (és az ónbajusz képződést is) lassítják, de a lehetséges ötvözők közül az ólom a leghatékonyabb.
Általánosságban az ólommentes forraszanyagokkal magasabb hőmérsékleten is kell forrasztani, mint az ólmossal, ami szerintem megintcsak inkább hátrány, mint előny.

De felőlem mindenki azzal dolgozik amivel szeretne, vagy amire lehetősége van. Az otthoni hobbi használat szerintem nem akkora mennyiség, hogy környezetvédelmi vagy egészségügyi szempontból bármilyen jelentősége lenne.

A korábbi válaszomat is el kellett volna olvasni, mert én még mindig nem látom, hogy te hol látod, hogy a műholdaknak bármi köze lenne az ólom ónba kerüléséhez.

Az orvosi és katonai eszközökről én is úgy tudtam, hogy ólmos ónnal készítik. De ez sem feltétlen igaz.
Az orvosit mindjárt meg is nézem. Gyártunk egy eszközt, ami képes a szívet és a tüdőt is helyettesíteni. De szerintem ólommentes az elektronika.

Csak ideiglenesen, bár van olyan tápellátási opció, hogy elég kézzel tekerni és működik.
Tehát ez nem a szervezetbe van építve.
A hogyant nem ismerem pontosan, nem vagyok doki és a javítással sem én foglalkozom, így a tesztet sem ismerem.
Amúgy az is komoly, mert van egy tartály is folyadékkal.
Majd utánanézek, hogy megtalálom e a neten. Benne volt a hírekben is valamikor.

Ólommentes forraszanyaggal van gyártva.

Az lenne a kérésem, hogy a forrasztás témával menjünk át (aki még folytatni szeretné) a Hobbielektronika témába, mert ez itt az Arduino témában eléggé OFF, itt pedig maradjunk meg az Arduinoval kapcsolatos témáknál.

[ Szerkesztve ]

Szia!

Hátha ez segít.

Sziasztok.

Csak egy elméleti kérdés.
Egy eszköz I2C kimenetének használatakor elég az SDA/SCL vagy kell egy GND is?

Van egy eszközöm aminek megvan ez a két kivezetése, de egy másik eszközzel használnám aminek saját tápja van.

A GND-t mindenképp össze kell kötni a két eszköz között, mert i2c jelszinteket ahhoz képest kell értelmezni. Nem probléma a külön táp, a táp + lábát nem kell összekötni. De a jelszintek miatt érdemes tudni, mi az a két eszköz, amit össze szeretnél kötni, mert ha az egyik 5V logikát használ,a másik pedig 3,3V-ot, abból probléma lehet, a jeleket illeszteni kell.

[ Szerkesztve ]