Van, nem szabad foglalt szavakat változó névként használni.

Pontosítom az előbb írtakat.
Ha írásjeleket tartalmaz a változó, azok nem jelennek meg.

A hiba bennem volt. A string változót úgy hoztam létre, hogy karaktereket láncoltam össze. A karakteres változó nem engedte az írásjeleket, így nem is fűzte össze. A karakter változót is string változóvá deklaráltam, és megoldódott a probléma.

A változónév, csak egy példa volt, az eredeti változónév más volt.

Sziasztok.

Kezdőként csak egy gyors kérdés.
Ha adott egy STM32F401CCU6 dev board és azon ADC-vel szeretnék egy 5V toleráns feszültség mérést csinálni (pl. Li-Ion akkucella), akkor az alábbi képet nézve használhatom az "A4" pint erre? [kép]
Vagyis a cellát csak rákötöm az STM32 GND és A4 pinjeire és mehet a mérés?
Vagy kell még oda más is?

Szia

Röviden nem, a uC 3V3 működik és max 3.6 azaz 3V6 visel el datasheet szerint.
A probléma az hogy a LiPo cella max töltöttsége 4.2V környékén van.

Ellenállásosztóval már mehet is a mérés.

Release the Beast....

Ha jól értem, akkor 2db nagy értékű (mondjuk 2x50kohm) ellenállással a mérés idejére csinálok egy 1:2 osztást és akkor ezzel mérhetek?

Ha neked válaszolok, az olyan, mintha semmit se írnék?

Tápfeszültségnél nagyobb feszültséget úgy szokás mérni, hogy feszültségosztót alakítasz ki az analóg láb előtt. Ha 5V-ot biztosan nem fogja meghaladni a mérendő feszültség, akkor elég egy 1:2 osztó (pl. 2db 10k ellenállás). Ha biztosra akarsz menni, akkor egy 3,6V zener diódát köss még párhuzamosan az osztóval, hogy biztosan ne sérüljön a bemenet.

"Ha neked válaszolok, az olyan, mintha semmit se írnék?"
Korral jár, de remélem eljut a a cpu-m környékére és nem köt ki a /dev/null-on

A zener diódát hogyan is kössem be?
A felezett feszültségem gnd és vcc lábaira?
(sorry, nagyon beginner vagyok)

Párhuzamosan a pin és a GND közé lévő ellenállással

Release the Beast....

Igen, erre gondoltam én is, de talán akkor pontatlanul fogalmaztam.
Köszönöm a pontosítást.

Tankblock, Aryes: köszönöm a válaszokat.

Semmi probléma,

Minnél nagyobb ellenállásokból építed az osztót annál kevésbé terheled az akkumulátort.
Az igazi tapasztalás akkor fog jönni ha akkumulátorról szeretnéd majd az egészet meghajtani :-) Akkor majd teszel az ellenállás osztó elé egy p-s MOSFET-et is...

Release the Beast....

LOL Arduino topik és nem látod, h /dev/null-ba megy?

[ Szerkesztve ]

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Majd csak leesik neki is, miért írtam, amit
Szerintem nem jó választás, utálok a falnak beszélni

Csak egy gondolat az ADC-ről. A uC-k "bemenő ellenállása" nem összemérhető egy
digitális műszerével, ha egy elem,akku feszültségét akarjuk mérni, kis értékű ellenállásokat kell alkalmazni, ráadásul csak terhelten kapunk releváns eredményt, tehát 100 ohm, vagy kisebb értékkel. (Ahogy írtad, mérés idejére.) Ha viszont a saját tápját kell monitorozni, nyilván nagyobb ellenállások kellenek, (ne szívja le 1 perc alatt), de figyelembe kell venni,
hogy a mérés nem lesz pontos, esetleg programban kompenzálni lehet.

A terv majd saját akku monitorozása lenne.
Nagyjából 5 fokozatban jelezve a töltési szintet, nem kell nagyon pontos mérés.
Csak amolyan "old mobil info" szinten mutatva 5 szegmenssel az állapotot a jobb felső sarokban majd.

Ha jól olvasom, akkor amúgy a pontosabb méréshez (ami most nem szükséges) az STM32-ben létező VREFINT feszültséget szokták referenciaként használni.
Ez a belső feszültség ~1.22V egy 3.3V táp esetén, 30fok környezetben és ehhez kalibrálják.
Doksi szerint: (VREFINT min 1.16, typ 1.2, max 1.24 v)
Mondjuk valaki az chip hőmérsékletét próbálja monitorozni, a HREFINT apró változásaiból, mivel hőmérséklet függő is valamennyire.

Egy másik oldalon (most persze nem találom, hogy linkeljem) szintén írtak ilyen mérésről STM32-vel és ott 2db 100k ellenállással oldották meg. Viszont itt felhívták a figyelmet, hogy az impedancia miatt hosszabb mérési időt kell használni. Gondolom a 12bit pontosság miatt lehet erre szükség.
Viszont 2x50k esetében már jónak mondható a saját táp mérése.
Nyilván nem multimeter szinten, hanem az említett feltöltve/lemerülve szinten vizsgálva a dolgot.

[ Szerkesztve ]

Ennek a feladtnak (az egyik) korrekt megoldása:
Ellenállás osztó pl. 2db 10MΩ (vagy nagyobb ellenállásból). Azért célszerű két egyforma ellenállást választani, mert ezeknek valószínűleg a hőfokfüggése is hasonló lesz - ezért jó eséllyel mindíg a felére osztja a feszültséget. Nagy ellenállást választva rajta hagyható lesz az akkun, mert az akksi önkisüléséhez képest elhanyagolható áram fog átfolyni rajta (< 0,2µA).
Persze mivel ez az osztó nem terhelhető érdemes egy kicsi cmos opampot betenni követő erősítőként az osztó, és az A/D bemenet közé. Több olyan opamp típus is létezik, amelyiknek a saját fogyasztása a nA-es tartományban van, és táptól-tápig tud dolgozni (Itáp <= 0,1µA), ha ilyet használunk akkor ez sem meríti az akkut számottevő mértékben.
Ilyen módszerrel elvileg a a táp kétszereséig lehet mérni (tehát 3,3V esetén 6,6V-ig), de sokszoros túlfesz esetén, a nagy ellenállások miatt oz osztó árama akkor is olyan kicsi marad, hogy nem károsítja az opamp bemenetét.
Zener használata védelemként azért nem lenne szerencsés, mert linearitás hibát okoz a mérésben.
Az A/D bemenet impedanciája nem túl nagy, ezért önmagában nagy ellenállású osztóval nem túl jó használni. Ha mindenképpen meg akarjuk spórolni az opampot, akkor 100k....1M nagyságrendű ellenállásosztót használhatunk, de az osztó kimenetére érdemes egy néhány µF-os kerámia kondit kapcsolni.
Az A/D méréskor nem tudja számottevően kisütni ezt a kondit, ezért a mérési hiba kicsi tud maradni - viszont ennek az az ára, hogy nem lehet túl sűrűn mérni, mert minél sűrűbben mérünk, annál nagyobb lesz a mérési hiba (mert annál jobban kisül a kondi az A/D bemenő impedanciája miatt). Ugyanis a legtöbb MCU esetében, az A/D bemeneti impedanciája csak a mérés közben terheli az osztót.

A cél a folyamatos mérés lenne, vagyis fixen a körben lenne a feszültség osztó és rajta lenne az kontrolleren.
Jelenleg 2x100k ellenállást használok és kézzel kalibráltam be.
Jelenleg másodpercenként lekérve, 1V-5V között mértem vele, a multihoz képest +/- 0.03V pontossággal.
Lehet még pontosabb lenne, ha nem breadboard-on raktam volna össze.
De ez így mindenképpen megfelelő pontosság már szerintem.

A lényeg viszont, hogy a saját Li-Ion akkuját mérné folyamatosan, majd és kijelezné, ha merül. Szóval valami olyasmi impedanciával volna jó számolni.
Akkor gondolom ilyenkor a kerámia kondi nem megoldás.
Arra gondoltam, próbából emelgetem az ellenállás értékét még tovább és meglátjuk hogyan változik a pontosság. Jó lenne, ha bírná az 1M-t.

[ Szerkesztve ]

A másodpercenként egy mérés ritkának számít. Tehát de, a kondi is lehet megoldás. Sürü mérés az mondjuk másodpercenként 1000 vagy több mérés lenne. Első körben próbáld ki 100nF-al és 2x 1MΩ-al, az már egész jó kompromisszum lenne.

Nem szívesen vitatkozom Veled, mert ez mégis a Te asztalod, de ilyen felhasználásra szerintem eléggé overkill, amit leírtál. Én az akkus kisautómnál annak idején 2db 10k ellenállással oldottam meg, az 0.2mA fogyasztás többletet okoz, ami nyilván sok, ha a cél mondjuk fél évnyi üzemeltetés egy feltöltéssel, de egy kisautónál gyakorlatilag mérési hibahatáron mozog.
A mérési pontosság meg olyan dolog, hogy én csináltam már analóg komparátorral akkufigyelést, körülbelül 3.2V-nál elkezd villogni egy visszajelző LED, ennél pontosabban ezt igazából felesleges megoldani.

Nagy terhelésnél, és nem túl hosszú üzemidőnél, ez valóban nem indokolt. Igazából lehet, hogy csak átsiklottam felette, de a szóban forgó projekt többi részét nem ismerem. Van amikor 0,1µA is számít, van amikor meg néhány mA sem lényeges. Amúgy egy ilyen említett opamp sem árban, sem méretben nem jelentős - nálam meg előfordul, hogy egy-egy projektbe átveszem, az esetlegesen korábban már megoldott részfeladatok megoldásait. Pl. ez a megoldás esetleg kibővülhet később azzal, hogy egy LDO (aminek van EN lába, és szintén elhanyagolható a saját fogyasztása) adja a tápot az MCU-nak, az MCU pedig mindent (is) le tud kapcsolni ezt használva.

Amúgy meg vitatkozhatsz nyugodtan, senki sem tévedhetetlen, Te sem, és Én sem, és a fórum erre (is) való.

nálam meg előfordul, hogy egy-egy projektbe átveszem, az esetlegesen korábban már megoldott részfeladatok megoldásait

Ezt teszem én is, programozás közben.

Találtál valamit, a dimmelés most nekem is kellene. Mit lehet dimmelni, és milyen alkatrészek kellenek hozzá? (ESP-vel vezérelve)

Szia! Bocsánat a kései válaszért, elég sűrű hetem volt és át kellett térnem a hőszigetelés témakörre kicsit.

Ma a következőket rendeltem meg:
- Ez egy dimmelhető, 220V-os, 60 fokos, GU10-es "lámpa": ebay link
- Ez meg egy dimmer az Aliexpressről: https://www.aliexpress.com/item/32802025086.html?spm=a2g0o.order_list.order_list_main.5.67171802tktfpe

Tesztelés céljából vettem 1-1 db, hogy azt csinálják-e, ami nekem kell. Egyébként a meglepő az, hogy dimmelhető 60 fokos vagy nagyobb szögű izzóból alig találtam. Van egy rakás, ami 38 fokos, vagy volt, ami 5, de vagy egy óriág keresgéltem, mire találtam egyet. Mármint ami GU10-es is. Mert E14 és E27 foglalattal is találtam.

Nem tudom, hogy ez így azt fogja-e csinálni, mint ami nekem kell.

Teszek vele majd egy próbát, de most nincs ekkora ellenállásom itthon.
Majd a közeljövőben próbálok útbaejteni egy boltot.

Más:
Szeretném Li-Ion akkuról használni az eszközömet.
Ez jelenleg valami mcu-t (pl. stm32), hőmérséklet/páratartalom szenzort, oled kijelzőt jelent. Jelenleg 5V USB-ről van táplálva az egész.
Viszont azon gondolkodom, hogy miként tudnám megoldani a dolgot egyetlen Li-Ion celláról, amit 3.0-4.2V tartományban használnék majd.

Ha 3.3V-ra állítom be a dolgot, akkor egy LDO túl nagyot droppol, illetve a merülés vége felé (~3V környéke) már esetleg problémát okozhat.

Ha 5.0V-ra állítom be mondjuk egy step-up-al, akkor az akku teljes feltöltésnél túl magas feszültséget adna a step-up-nak szerintem az 5V-hoz.

Van ugyan egy ilyen powerbank modulom, de ez az alacsony terhelés miatt folyton lekapcsol. Ha mondjuk próbából egy ventit kötök rá (~250mA) akkor rendben működik.

Van esetleg ötlet, hogy miként lehetne Li-Ion akkuról használni az eszközt lehetőleg kevés veszteséggel?

(Felmerült még a sorba kötött 2db cella ötlete + LDO (step-down))

Erre a célra találták ki a boost-buck konvertert! Az pont azt csinálja, amit szeretnél.
De ha LDO-t használnál, néhány uC lefelé elég toleráns a tápfeszültséggel, egyszer lemértem, hogy egy 5V UNO lap 2,8V mellett még üzembiztosan működik (nemrég Nano lapot terveztem ceruza elemes működésre, az is 2,8V-ig vidáman működött). Szerintem egy stm32 is elketyeg 3V-ról, persze nyilván mondjuk egy szívmonitort nem építenék rá de hobbi szinten elmehet és a li cella sem fog tiltakozni, ha nem meríted 0-ra.

Amennyire én tudom az stm32 2.8V-ot is bírja, így alapvetően ezzel nem lenne gond. Esetleg a hozzá tartozó szenzor vagy kijelző már nem biztos vagy a szenzor lenne pontatlan. Nem tudom biztosan, csak felmerült bennem.
Emiatt talán jó volna valami 3.3V (vagy épp 5V) közeli érték fixen.

Szóval boos-buck a megoldás. Köszönöm a tippet.
Esetleg valami konkrét javaslatod is lenne a típusra vonatkozóan? Ha igen, azt megköszönném. Lehet hazai beszerzés is, 1-2 darabról van szó, nem kritikus a "kínai ár" megléte.

Más1:
Látok olyan 2cellás BMS-t, amire azt írják, hogy nem balanszos. Ez pontosan mit jelent?
Amint az egyik cella eléri a 4.2V-ot lekapcsol mindkettő töltése vagy azt, hogy amint a két cella együtt eléri a 8.4V-ot akkor kapcsol le?
Utóbbi esetnek nem örülnék annyira.

Más2:
Felmerült bennem, hogy több nyomógombot szeretnék valami "érintkező takarékos" (bocsánat, nem tudom a helyes kifejezést) módon bekötni.
Ez esetleg megoldható elméletileg valami ellenállás sorral?
Arra gondoltam, hogy esetleg amelyik gomb le van nyomva annak más-más ellenállása lenne és ezt mérve egy A/D bemeneten esetleg megállapíthatnám melyik volt az.
(Talán még két gomb együttes lenyomását is, fene tudja)
Kivitelezhető ez vagy hibás ötlet?

Esetleg valami konkrét javaslatod is lenne a típusra vonatkozóan?

Nem tudok, de ha keresel, azt nézd, hogy minél nagyobb legyen a hatásfoka (boost-buck sajnos nem a legjobb hatásfokú, 70% körül szokott lenni), meg a max áram terhelhetőséget.

Más1: a li-ion akkunak, ha jó állapotú, van önszabályozó tulajdonsága, szóval megfelelő töltő mellett nem kell BMS.

Más2: erre több megoldás is létezik, ellenálláslétra, ha analóg bemenetet használsz, ez 4-5 gombhoz működik, ennél több gombot mátrixba szoktak rendezni. Mindkettővel megoldható 2 nyomás regisztrálása (utóbbival könnyebb).

- Az STM32 adatlap szerint 2V - 3,6V között működik. Tehát akár 2V-ról is lehet használni.
- Én pl. egy apró filléres LDO-t használok: MIC5501-3.3 az STM-hez, ez 300mA-nél 160mV feszültségeséssel dolgozik, de mivel itt közel sincs ekkora fogyasztás 30...40mV maradékfeszültség is elegendő. A Li cellát amúgy sem illik 3V alá meríteni, é smég ilyenkor is lesz az LDO kimenetén 2,95V (és ugye akár2V-ról is megy a proci - próbáltam)

Annak idején készítettem BluePill-el lábkompatibilis kis paneleket, amit WhitePill-nek neveztem el (mert fehér panelt akartam - bár néhány zöld lett), íme:
[link] [link]
Ezeken is ilyen LDO van. Ennek azaz egyedüli hátránya, hogy max. 5,5V-ot bír el a bemenete, tehát nem kaphat ennél nagyobb feszültséget.

Ha végig stabil feszültséget szeretnél akkor 3,0V-os verziójú LDO-t használj, és csak 3,1V-ig hagyd merülni az aksit.
[MIC5501 PDF] [MIC5501 - Chipcad] [MIC5501 - TME]
Persze kereshetsz más tipust is, elég sokféle létezik

"minél nagyobb legyen a hatásfoka"
Köszönöm a tippet, figyelni fogok akkor erre is.

."..megfelelő töltő mellett nem kell BMS"
Igazság szerint én valami ilyesmit néztem ki hozzá.
(Mondjuk a merítés védelem paraméterei kicsit zavarba hoznak.)
Nem is annyira a töltés miatt, hanem inkább a merítés elleni védelem miatt. A celláim már megvannak és azokban sajnos nincs védelem, ezért kellene valami elektronika is hozzá.
Emellett szeretném magát a töltést is kijelezni, ahogy korábban említettem.
Amúgy a kijelzéssel megvagyok már, de valami hardver védelem is jó volna.

"..ellenálláslétra"
Igen, pontosan erre gondoltam csak nem ismertem a nevét
Összesen 6 button lenne. Négy irány, egy Enter és egy Back.
Akkor lehet szétszedem két csoportra és két ellenálláslétrával csinálom meg, két bemenetet figyelek. Még így is jobb, mint hatot figyelni.

ekkold:
"STM32 adatlap szerint 2V - 3,6V között működik"
Igen, ez rendben is lenne, de a hozzá tartozó komponensek már nem biztos vagy esetleg másképp.
Gondolok itt jelen esetben a hőmérséklet/pára szenzorra és valamilyen kijelzőre.
Ezért a fix 3.3V feltétlenül kellene. Illetve ki tudja a későbbiekben mihez használnék még fel egy ilyen tápot, ezért nem mennék alacsonyabb értékre vele.

Ez a MIC5501/2/3/4 tetszik, hogy 160mV-ot droppol.
Viszont a fix 3.3V esetén nem tudom használni, mert az alá nem mennék tápfeszben.
(ahogy említettem, nem az mcu miatt, hanem egyéb kiegészítők miatt)
Szerintem más projectben tudnám használni, így mindenképpen köszönöm a hasznos info-t.

Jelen tervem most az, hogy 2db 18650 Li-Ion cellát kötök sorba próbaként és egy 5V-os step-down-t kap.
Lehet nem válik be, de egy próbát megér nekem. Kísérlet, ha úgy vesszük.
(Mondjuk nekem ez az Arduino-féle vonal teljesen az )

A "WhitePill alias GreenPill" nagyon menő

Aryes, ekkold: Köszönöm a segítséget.

Összesen 6 button lenne. Négy irány, egy Enter és egy Back
Szerintem ezt simán el tudod 1db analóg bemenettel intézni, amennyiben lemondasz a 2 gomb egyszerre beolvasásának a lehetőségéről. Ilyen irányító gombsor esetében úgyis csak véletlenül szokás 2 gombot egyszerre nyomni, gondolom nem játékvezérlőt készítesz.

Jelen tervem most az, hogy 2db 18650 Li-Ion cellát kötök sorba próbaként és egy 5V-os step-down-t kap.

Jó terv, de az 5V helyett 3.3V stepdown-t használj, mivel a uC és a szenzorok is 3.3V-osak, felesleges a dupla konverzió (az onboard regulátor az 5V-ból csinál 3.3-t).
Egyébként ha van Vin bemenet (Arduino és esp lapokon van), arra lehet direkt kötni a 2db li cellát!

"Ilyen irányító gombsor esetében úgyis csak véletlenül szokás 2 gombot egyszerre nyomni"
A több gomb egyidejű lenyomását csak példaként/lehetőségként hoztam fel.
Természetesen ebben az esetben ez nem kell, sőt, nem kívánt esemény.
Jó lenne ha beleférne a 6 gomb 1 analóg bemenetbe. Majd ki kell találnom milyen ellenálláslétra kell ehhez.

"... 5V helyett 3.3V stepdown-t használj ..."
Igaz, igaz.
Pazarlás lenne további konverzió. Ha jól nézem jelenleg egyetlen dolog van aminek 5V kellene, egy MAX7219–4x8x8 led mátrix kijelző. De az most amúgy sem lesz használatban. Úgyhogy valóban a 3.3V step-down az ideális.

ekkold:
Kicsit tesztelgettem az stm32+szenzor+oled kombinációt egy állítható stepdown-al.
Lementem 3V-ra és minden ugyanúgy működött. (leszámítva a feszültség mérést az mcu-val)
Szóval nagyon úgy fest, hogy az általad említett 3.0V LDO választás valami nagyon alacsony dropout mellett bizony jó lehetőség
Keresgéltem ilyesmi a szokott helyeimen (HQ, Hestore, Lomex) , hogy a postaköltség értelmetlenül ne dobja meg az árat pár darab esetén, de így hirtelen nem találtam csak nagyon kis terhelhetőséggel.

Amúgy simán sorbakötve egy multit az akku és mcu (+cuccai) közé mennyire kapnék milliamper vizsgálatnál valid eredményt? Csak hogy valami sejtésem legyen, mégis mekkora terhelhetőségű LDO-ra kell rárepülnöm.

Az említett MIC azért jó, mert a dropout áramfüggő, azaz 300mA-nél 160mV, de az STM 40mA körül fogyaszt, ezzel mindössze 21,3mV a mardékfesz elég a stabilizátor működéséhez.

A mA mérés teljesen elfogadható eredményt fog adni, minimális hibával. Akár több darab LDO is használható pl. külön az MCU-nak, külön a kijelzőnek, stb... de lehet, hogy ebből egy is elegendő a teljes áramkörhöz.
Hasonló megfontolásból válaszottam én is, ezt az LDO-t (hogy 1db Li celláról működhessen az MCU), és az akksit sem muszáj 3,3V alá kisütni.... Ezen kívül a 3.3V-os LDO sem áll le ez alatt, csak ilyenkor a kimeneti feszütsége együtt csökken a bemenővel (minusz a dropout - ami nem sok). Ha megfelelő referenciát használsz akkor ez sem probléma.

Ellenállás létra megoldás
Ki kell próbálni +1 gombbal, elvileg működik, gyakorlatilag minél kisebb távolság van két érték közt, annál bizonytalanabb lehet a működése, például idővel a gombok érintkezőjének az oxidációja is eltolhatja az értékeket.

Igazán nem akarok okoskodni, de van még egy MCU ami még ennél is kevesebbel is beéri az pedig az MSP430 - Texas Instruments. LowPowerMode-ban az áramfelcvétele 1.3 µA
Működési feszültségtartomány 15V-3,6V között de a dokumentáció is leírja hogy 1,8V-on is stabilan működik. Csak ötletként mondom... Regebben volt hozzá szerencsém..
Olyan néven futott, hogy Lauchpad

[ Szerkesztve ]

Csak nincs integrálva az Arduino ökoszisztémába.

kmm.. igen... de közben eszembe jutott ez:
[Energia]
Ami elvileg "detto ugyanaz" mint az Arduino... ok... nem néztem teljesen utána, de amikor ezzel folglakoztam egy rádiós átjátszást kellett megoldanom vele. Pin kezelés szinte ugyanaz mint arduino.cc-ben

De teljes mértékben igazat adok.. csak emlékeztem hogy hasonló feüleleten programoztam..

Nem baj az, ha új hardvereket is megismerünk.
A nagyobb baj, hogy már az AVR-ek is - a hatalmas támogatottság és mögöttük álló közösség ellenére - eléggé elavultnak számítanak sok szempontból. Az ESP-k, STM-ek megeszik az összeset reggelire.

És ilyenkor eszembe jut a jó öreg PIC16F84, úristen azt még Assemblyben programoztam és volt hozzá egy rohadt jó szimulátor-debuggerem... istenem imádtam. Az volt az első olyan cucc amit újra lehetett programozni. Akkor szerettem bele ebbe sok sz@rságba.

PIC16F84 volt nekem is a kapudrog a uC-ek világába.
Kapaszkodj meg, a PICKIT2 programozóját a mai napig használom, Attiny AVR-ek programozására, ISP-ként és debuggerként. Utoljára Attiny12-t programoztam vele Assembly-ben.

[ Szerkesztve ]

Ami azt illeti van itthon Pickit2.
Az STM32 cuccokhoz meg Stlink V2 / debugger , de a mai napig nem vettem meg a kicsit pedig jobbnak tartom programozásilag. Mindig keresgetnem kell a pini kosztást a nagy fehér dobozban mert gagyin oldották meg a tüskesort. Ezzel szemben a kicsi rohadt jól eltalált és még feliratozva is van.

Igen az Assembly a 8 bites RISC cuccoknak jól áll.

A múltkor néztem egy ytvideo-t [BareMetal Assembly] Még nézni is élvezetes volt. Amúgy X86 téren PE fájlokban mai napig nyomom az assembly-t is

Én ilyet használok, igaz 5V-os a legkisebb. Nekem bevált:
[link]

Domoticz

Köszönöm, de úgy tűnik stm32 esetében leegyszerűsödött kicsit minden.
Az akku az 5V bemenetre lesz kötve. A panelon lévő 3.3V LDO-nak 200mV dropja van.
Kipróbáltam, hogy 3V-ot kapott az 5V bemeneten (ennél lejjebb nem mennék akku feszültségben), így a 3.3V kimeneten 2.8V mérhető.
Ezzel tökéletesen működött a rajta lógó OLED kijelző, környezet szenzor, RTC+EEPROM kombó.
Amúgy az OLED még le is választható, mert van saját LDO rajta.
A lényeg, hogy jelenleg 3V-ig jó vagyok.
Ezért a boost-ot köszönöm, de jelenleg elvetettem.
(Amúgy két fajtából van itthon, ha valami teszteléshez kellene.)

Update:
végül csak a modbust építettem meg RS485-ön. Egyelőre HA-ba bekötve hibátlanul működik, bár még csak teszt környezetben és csak kb 2 hete.
Következő lépésként letelepítem a várhatóan végleges helyére, és növelem a nodeok/sensorok számát.

Az Alone in the Darkban van multiplayer? :)

Ebből nagyszerű logoutos írás lehetne

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Elméleti kérdésem volna.
Van két fajta környezeti szenzorom.
AHT20 és BMP280, ez a kettő egy darab panelra szerelve.
Viszont szerintem hőmérsékletben ~1-1.5 fokot a tényleges fölé mérnek, de nem is egyformát mérnek.
Biztosan nincsen a lakásban 25.4˚C. Van egy infra lázmérőm, ami átállítható "normál" hőmérő módba. Azzal rámértem a szenzorokra (már amennyire sikerült, mert irányzék nincs rajta), de azzal ~24.3˚C értéket kapok.
Szerintem még talán ennyi sincs, de jól közelít a valóság felé. (asztal felület ~23.8˚C)
Gondolom a szenzor környékét eleve melegíti valami.

Lehet ezeket valahogy kalibrálni?
Mi okozhat még a két ugyanazon a panelen lévő szenzoron is eltérést?

Nálam a 3 egyforma dallas sem mérte ugyan azt...
Nem tudom, h hol használod, de ESPEasy és ESPHome környezetben is van lehetőség korrekcióra.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy