Szerintem a Leaflabs Leaf Maple - amit írtál - nagyon jó. Párszáz forinttal drágább, mint amit én linkeltem, de előnye, hogy USB-n keresztül programozható. Ehhez nem kell se az az USB-soros illesztő (első link) se a másik. Ez utóbbi akkor kellene, ha a benne lévő bootloader programot akarnád módosítani, de azt inkább ne babráld!
Arduinoval símán megy. Mivel aktív emberek megcsinálták rá az Arduinohoz illesztést, az eredeti gyártó már be is fejezte a fejlesztést, mert mindenki úgyis Arduinoval használja. És persze az utángyártottat.
Én ilyen beállítással programoztam USB-n:
Board: Maple Mini
Bootloader version: Original (17k RAM, 108k Flash)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

"32 bites vonalon hol van a legnagyobb közösség? Úgy mint az Arduino esetében"
Pl. az Arduino közösségben :-)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Oké, csak a technikailag fejlettebb arm családban, mint amilyen az STM32 is.
Azt olvastam ez a terület túl fragmentált ahhoz, hogy olyan széleskörű rajongói tábora legyen mint az Arduinonak.

Arduino-nak nincs Nano méretű 32 bites vasa, csak a Zero és a Due úgy tudom.

Ez a Maple ez nem discountinued? Tovább is lapoztam, mikor először kidobta a kereső.

[ Szerkesztve ]

Megszoktam, hogy IAR-ral megyek ra, ugyhogy az Arduino framework, meg a bootloader engem nem annyira hozott lazba. (Amikor ezt vettem ez volt a legolcsobb.) Van tobb programozom, es nemsokara lesz egy I-jet is. Sajnos nem sikerul kiimadkoznom az I-jet trace-t, pedig az sokkal jobb lenne hw teszteleshez. Otthonra, hobbizni ezek dragak... De amit linkeltem, az jol mukodik, (vagyis ahoz hasonlomm van,) es azzal megy a valtozok online figyelese, ami az arduinoban nincs, es szerintem sokkal tobbet er, mint a latszatkenyelem az Arduinoban.

(#3005) Teasüti válasza tvamos (#2978) üzenetére
A Teensy-ben nincs FPU. És drága is. Tenyleg? Hat jo... de minthe te 5V-osat akartal volna, nem?
Szeintem akkor nezd meg az NXP/Freescale Freedom boardokat. En eddig nem kerestem az FPU-sokat, de tuti talasz kedvedre valo 5V-osat. (Bocs, most nincs idom kiturni, melyikben van FPU. es melyikben nincs. Kinetis K, vagy V series lehet...)

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Az ARM vonal az STM32 sorozatú lapokkal RÉSZE az Arduino rendszernek is! Programozás szempontjából gyakorlatilag megegyeznek más egyéb lapokkal, némi túlzással azt mondhatnám, hogy mindenki ugyanazt a szabad C++ fordítót használja.
Lásd a 3008-asban leírtakat.

"Arduino-nak nincs Nano méretű 32 bites vasa, csak a Zero és a Due úgy tudom"
De, van! Az STM32 vagy az ESP sorozat.

"Ez a Maple ez nem discountinued? Tovább is lapoztam, mikor először kidobta a kereső."
Igen, a Maple saját fejlesztésű rendszerét abbahagyták, mert mindenki áttért EZEN a lapon is az Arduinora. A lapot viszont változtatás nélkül tömegével, olcsón gyártják a kínaiak! Én szeretem Arduino alatt használni.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Akkor nekem ahhoz, hogy alacsonyabb feszültségen is elinduljon a szivattyú az kell, hogy ne magas frekvencián hajtsam? Mert az alacsonyabb számhoz alacsonyabb PWM érték kellene. Vagy mit használjak ennek a kapacitásnak a feltöltésére, kondenzátort kössek be valahová?

@Teasüti
Ezt jó tudni, erre nem figyeltem.

Csak azt néztem, hogy a Teensy áráért Maple mini-ből is többet lehet kapni.
Ezt a felárat nem tudom hova tenni, nem azért mert nem tehetem meg.
De hisz ez 3.3 volton működik. Vagy az 5V toleranciát érted ez alatt?
Igazából nincs különösebb érvem a 3.3 ellen se, csak gondoltam könnyebb beilleszteni Uno mellé egy 5 voltosat.
Ami azt illeti képtelen vagyok dönteni a Nucleo, Maple, Teensy és egyéb STM32 deszkák között.
Melyiket lehet ajánlani egy laikusnak kezdésnek? FPU nem annyira létkérdés, csak úgy gondolom £22-ért már nem kéne kispórolni belőle azt sem.

Az impulzus hosszúsága a kitöltési tényező lesz szerintem a PWM jelben (0-100%).
A frekvenciát nem tudod változtatni, az a PWM vezérlő hardveres jellemzője.

A kondi szerintem nem fog segíteni, ha visszaemlékszek egy korábbi bejegyzésre, ahol a többiek a lehúzó ellenállást magyarázták nekem az Arduino bemenetének lebegése kapcsán, ahol a FET maga is rendelkezik egy kapacitással és ha jól értem, akkor nyit, ha az telítődik.
Nem az volt a megoldás erre, hogy másfajta FET-et kell alkalmazni?

Okos tanácsot adni nem tudok, hátha valaki tud okast mondani, aki jobban ért hozzá.

Elvileg neked is menni kellene probléma nélkül.
Pl. : [link]

Én az alábbiakat próbálnám ki:

1. Jóval alacsonyabb frekin hajtanám.
[link]

2. Nekem továbbra is mániám az alacsony gate feszültség.
[link]
Ebben persze lehet, hogy tévedek, mert az IRF540 VGS-ID diagramja szerint már elég nagy áramnak kellene lenni 5V-on is.

3. A multiméteres mérés adata sem kápráztat el igazán. Multiméterrel egy PWM átlagfeszültséget nem tudom, mennyire jól lehet mérni. Erről itt olvashatsz:
[link]
Megnézném szkóppal - ha van rá lehetőséged - a motoron a feszültséget és a rajta átfolyó áramot.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Érdekes oldal ez a secrets of arduino.
A 3 timer ha mondjuk a PWM-mel van "elfoglalva" mind a 6 csatornán, akkor mellette befogható mondjuk input capture-re is?

Amúgy elektronikailag van vmi különbség a fast pwm és phase correct pwm között?
Mert hogy most 0..255 között csak felfelé számol, vagy oda-vissza a számláló, abból nekem csak annyi jön le, hogy az egyiknek gyorsabb a frekvenciája.

[ Szerkesztve ]

Köszi, a hétvégén át fogom magam rágni azokon, amiket linkeltél.

A multimétéres mérés biztos nem ad teljes képet, mert amilyen értéket mutat PWM-es meghajtás esetén, annál a feszültségértéknél feszültségosztón keresztül hajtva vígan pörög a motor még alacsonyabb fordulatszámon is, míg előbbinél csak hallani hogy erőlködik, de meg sem moccan. Szkóppal sajnos nincs módom rámérni.

Mi ez a digitalRead() ^ 1 egy kimenetre állított porton?
Értem, hogy toggle, de... Ilyet is lehet?? Mi az a power 1? Ez vmi olyasmi, mint változó esetén pl a ledstate = !ledstate?

/* Arduino 101: timer and interrupts
1: Timer1 compare match interrupt example
more infos: http://www.letmakerobots.com/node/28278
created by RobotFreak
*/

#define ledPin 13

void setup()
{
pinMode(ledPin, OUTPUT);

// initialize timer1
noInterrupts(); // disable all interrupts
TCCR1A = 0;
TCCR1B = 0;
TCNT1 = 0;

OCR1A = 31250; // compare match register 16MHz/256/2Hz
TCCR1B |= (1 << WGM12); // CTC mode
TCCR1B |= (1 << CS12); // 256 prescaler
TIMSK1 |= (1 << OCIE1A); // enable timer compare interrupt
interrupts(); // enable all interrupts
}

ISR(TIMER1_COMPA_vect) // timer compare interrupt service routine
{
digitalWrite(ledPin, digitalRead(ledPin) ^ 1); // toggle LED pin
}

void loop()
{
// your program here...
}

Oke, igaz, beneztem, ez a proci is 3.3V-os, es csak a pinek 5V toleransak.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Az Arduinon? Dehogynem tudod allitani a frekvenciat. Fast PWM.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Két PWM mód, oké. De tetszőlegesen? Mint mondjuk a tone() esetén.
Hmmm, órajel váltással talán?

(#3023) Janos250
Jah hogy az nem hatványozás!
Így értem.

[ Szerkesztve ]

^ (bitwise xor)
[link]
Vagyis valóban kioltja a ledet, ha világít és fordítva.
Igen, lehet olvasni az outputra állított lábat.
Azt olvassa be, amire állítottad.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Szerintem AVR-en is szabadon lehet játszani bizonyos keretek között a PWM frekvenciájával, de ha nincsen hozzá kész lib akkor el kell mélyülni a doksi vonatkozó rovataiban - timer, pwm modul - ezeknek a regisztereivel kell ismerkedni és áthangolni...

Az AVR SFR-eket allitva szinte tetszoleges. (Termeszetesen az adatlap leirja, milyen keretek kozott.)
Vagy pl. ez: [link]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Üdv!
Kérhetnék egy kis segítséget a led strip vezérléshez?
Eljutottam odáig, hogy összeraktam egy offset vezérlésű grafikus motort, ami fps-től és timer-től függetlenül dolgozik (delay nélkül ugye), egy előre meghatározott animációs sebességet tartva két képkocka közötti eltolás számolásával a futási idővel korrigálva. Vagyis az fps-re fordítottan arányos az offset. (Hasonlóan, mint a pc játékok, vagyis kicsi fps-nél szaggat, nagy fps-nél megy mint állat, de ugye a játékidő tempója változatlan.)
Pl. két képkocka között ha +10-et küldök 60 fps-en a renderelő függvény bemenetére - ami a pixeleket számolja -, akkor 600 fps-en +1-et. Így viszonylag állandó animációs sebességet kapok (mondjuk +-10% az offset kerekítésétől függően kicsi értékeknél).

A gond ott kezdődik, hogy csökkentve a kívánt animációs sebességet az offset nem mehet +1 alá, mert akkor az animáció egyszerűen leáll. Viszont magas fps-nél ez elkerülhetetlen, mivel egy adott aránynál elkezd nullára kerekíteni az offset.

Nos a kérdésem az, hogy miként lehetne megkerülni ezt a jelenséget úgy, hogy ilyen esetben csak minden második vagy harmadik (és így tovább...) loop() ciklusban legyen +1 az offset, amúgy meg nulla?
Vagyis a példánál maradva 600 fps felett minden második/harmadik képkockát ismétel.

Esetleg vmi hasonló technikával jól jönne egy fps limit is. Ha a led szalag pwm frekvenciája 400 hz, akkor teljesen fölösleges 400 fps fölé szaladni.
(delay? )

(#3024) fpeter84
(#3025) tvamos
Igaz, mire való a prescale...

[ Szerkesztve ]

Ha a led szalag pwm frekvenciája 400 hz, akkor teljesen fölösleges 400 fps fölé szaladni.
Vagy a 800 Khz-es átviteli sebesség fölé.
Amúgy WS2812-nél az adatbusz-on 1 hz alatt egy bit közlekedik? Vagyis 800khz úgy 33.333 db 24 bites pixel frissítésére elég? Vagy 400 fps-en 83 pixel.

Hogy tudok összefűzni több Serial.print-et?
Most komolyan minden egyes változóhoz külön parancs kell?

Uhm, az normális ha lefagy a proci, ha lebegő analóg bemenetről próbálok olvasni?
Pár másodpercig fut tovább anomáliákat okozva, aztán annyi. Soros kommunikáció is megszűnik.
Leesett a próbapanelről a poti...

üdv kollegák, eljött a pillanat, hogy belevessem magam az Arduino világába.E-bayről nyugodtan rendelhetek egy starter packet?Vagy mit ajánlatok kezdésnek?

Nem, az nem normalis. Inkabb software gond lehet.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Én megvettem az eredeti Starter Kit-et.
Hát nem volt egy nagy élmény a könyv, néhányszor elővettem az első lépésekhez, meg első olvasásra érdekes volt. De azt hiszem nem venném meg újra. Tényleg gyerek szinten van, ami jó egy technikai analfabétának. De villámgyorsan túl lehet lépni rajta, hisz a benne lévő tudásanyag vajmi kevés és alaposan fel van hígítva bő magyarázatokkal.

MÁS
Megjött a posta, szóval ma karácsonyi hangulatban bontogattam a kis I2C bizbaszokat, BT HC-06 vevőt, stb. Jupííí!
Viszont most először próbálok adatok küldeni a deszkára, és több mint egy órája azt kutatom, hogy miként lehet visszanyerni azt az egy szerencsétlen bájtot uint8_t formájában a kurva ASCII kódból.
Szóval ti mit használtok erre?
Hogy tudom konvertálni az uint8_t-t ASCII-be és vissza?

(#3031) tvamos
Hát passz. Gondolom a port lebegése közben még a mérési határokon belül olvas értéket.
Na meg mi van akkor, ha nem? A változók max túlcsordulnak, nem kéne lefagynia.
Ennél érdekesebb volt, mikor megnéztem mit alkot az USB bekötött BT vevővel az UART-ra.
Na az úgy kiakasztotta, hogy még a PC se ismerte fel az eszközt utána, csak áramtalanítás után.

[ Szerkesztve ]

Regen, amikor meg nemmvolt Arduino framework, igy csinaltam veletlenszam generatort,,es jol mukodott. (Antennat kotottem a bemenetre.) Nem tudom, nalad mi lehet a gond!

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Ilyen analóg lebegés-fagyás dolgot én sem tapasztaltam, nem tudom hogy nálad milyen együttállás vagy külső ok hozhatta össze...

Kékfog: ezt emlegettem, hogy az uno-nak csak 1 sorosportja van amit foglal a programozó felület. Nekem ugyan lehalni nem szokott hasonló mutatványnál az USB>soros illesztés - úgylátszik az eredeti 16U2 virtuális kapcsolás érzékenyebb mint a célcsippes kínai CH340g... Mindenesetre le kell csatlakozni a sorosról, de lehet még a tápot se lehet USB felől adni neki amíg másra akarod használni az RX/TX lábakat, így nagyban macerásabbá teszi a dolgot

Viszont azzal megpróbálkozhatsz, hogy külső táp, kékfog felprogramozva az Rx/Tx lábakon és az utóbbin keresztül programozni - a resetet ugyan neked kell a megfelelő pillanatban megnyomnod hozzá, de akár működhet is, csak azt kell kitalálni hogy milyen baud-ot kér a bootloader és arra állítani a kékfog adaptert
(erről jut eszembe, külön USB>soros TTL adaptered van? nem tudom hogy ezt ajánlottuk e már beszerzésre)

Soros olvasás: erre millió példaprogramot lehet találni, van sima polling-os is ami a fő loop-ban mindig ellenőrzi hogy van e olvasnivaló a bufferben és ha van akkor olvassa ki, illetve lehet interruptos is amivel meg egy saját hosszabb szoftveres buffert illik tölteni amit a fő loop meg kiolvas...

String message;
int integer;
while (Serial.available() > 0) {
message += char(Serial.read());
}
if (message.length() > 0) {
integer = message.toInt();
Serial.println(integer);
message = "";
}

Lett a megoldás végül.
Fogalmam sincs ezek mennyi erőforrást vesznek el, de legalább nem akasztja meg a programot, mint a parseInt().

Úgy olvastam BT-n programot feltölteni kifejezetten nem lehet. Mintha Arduino nyomatékosan nem ajánlaná emlékeim szerint. Talán nem túl biztonságos a 3.3 TTL feszültség az Uno RX lábán?
Természetesen nem ért váratlanul, mikor összeakadt az usb-vel, a hotplug viszont úgy tűnik működik.
Sima HC-06, soros kivezetéssel.

Siman megy a programozas 3.3V-on, allitolag BT-on is.(BT-on nekem meg nem sikerult. De nem is probaltam.)

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Épp most olvastam utána. Elvileg nem nagy was ist das.
A 32-es lábát lehet használni a HC-05/06 vevőnek az Uno reset-elésére.
(Arra nem tért ki milyen varázslattal.)
Az új IDE-ben már dll fájlokkal se kell babrálni hozzá állítólag.
Aztán reset-en kívül csak az átviteli sebességet kell belőni 19200-ra a bootloader-nek és elvileg megy.

Viszont ránézve erre a kis vacakra esélytelen számomra, hogy bármit is ráforrasztok arra a mütyür lábra.
Kézi reset-tel meg neki se állok, akkor már inkább kábelezek továbbra is.

Egyébként meglepően ügyes ez a SoftwareSerial, azt hittem meg fogja akasztani a led frissítését.
Vajon hogy működik a puffere? Interupt-tal kapja el a bejövő adatot?

[ Szerkesztve ]

Ez a programrészlet a polling - végtelen loop-ban kérdezgeti a regisztereket hogy van adat? van adat? van adat? és csak akkor kéri le a buffer tartalmát ha van is mit kiolvasni, ezért nem blokkol. Ezzel csak akkor lehet gond, ha a programod hosszú időre lefoglalja a procit, és ezalatt túl sok karakter érkezhet adott baudrate-en a hardveres bufferbe és az túlcsordul/elveszik egy része. Ilyenkor kell megszakításosdira váltani. De ha csak néha 1-2 vezérlő byte-ot küldesz neki akkor első körben jó lesz ez a megoldás is...

USB soros alatt az ilyeneket értettem: [link] [link] - az utóbbin a létező összes láb ki van vezetve ahogy nézem, a flow control és egyéb GPIO célra használhatóak is, csak ahhoz még mindenképpen kell kábel is, bár az lehet akad nálad is... Az USB serial TTL kifejezésekre keress rá, van sokféle, de lényegében mind ugyanaz kisebb nagyobb különbségekkel. Az RS232 DSUB9 csatisok erre a célra nem jók, mert ott teljesen más a jelszint, a mikrokontrollereknél a TTL/LVTTL kell...

Az ilyenek pl arra jók, hogy a kékfog modult rákösd a gépre és az AT parancsokkal felprogramozd - név, pin, baud, stb... De természetesen millió más célra jók fejlesztgetés közben, szóval érdemes beszerezni. Hosszútávon érdemes még olcsóbban egy kisebb csomagot rendelni kínából, mert előbb utóbb beépülnek/elvesznek, legyen újabb és újabb a doboz mélyén

BT: elméletben lehet vele programozni és sztem a 3.3V se lehet probléma. Legrosszabb esetben sérül a feltöltés, eldobja a checksum ellenőrzés a végén, de a bootloader ugyanúgy megmarad tehát ismét neki lehet futni. A probléma ott van, hogy a kékfog chipseteken (vagy magában a BT SPP protokolban?) nem igazán implementálták a flow control lábakat, az arduino pedig ezeket használja az automatikus resetelésre (kivéve a Due, ott más trükkhöz folyamodtak), így manuálisan kell a feltöltés megfelelő pillanatában resetelni a procit hogy rátaláljon az IDE...

Polling, jó tudni... Köszi!
Csak néha egy-egy vezérlő bájthoz kell.
A 4D Systems LCD kijelzőivel szemezek még, az elvileg UART-on kommunikál, ahhoz lehet már több fog kelleni ennél. Bár funkciójában is ugyanaz, mint a BT. Egy kevés vezérlő bájt, és inkább Serial.print sorozatok állapotjelzéshez.

BT vevőből ilyet vettem:
[link]

FTDI-re nem tudom mi szükségem volna egyelőre. Az majd a barebone Uno-k építéséhez fog kelleni.

Amúgy melyik a jobb választás embedded használatra? Barebone Uno, vagy egy Nano? Ebay-en kb egy árban vannak, sőt az Essential Kit egy hangyányit még drágább is a Nano-nál. Egyelőre még nem kacérkodok prototípus készítésével, de ha eljutok egy szintre, akkor már megfontolnám saját nyák készíttetését.
Mondjuk egy Nano-t se vészes beágyazni. Dilemma...

Az STM32-esek közt se tudok dönteni.

"Barebone Uno" ?
Ilyen is van?
Egyébként ízlések és pofonok.
Az UNO gyakorolni szerintem kényelmesebb. Én mindenképpen olyan példány mellett döntenék ha UNO, ami átkapcsolható 3.3 és 5 V-ra egyaránt. Beépítésre meg inkább a nano. De neked kell döntened. Én egyébként pártolom az STM32-ket! Ugyanúgy Arduino ma már, de sokkal nagyobb teljesítményű minden szempontból. Dönteni csak Te dönthetsz!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mint írtam, az USB soros többek között pl a kékfog modul átprogramozásához jöhet jól... Ugyan ha nagyon akarod akár az UNO-n keresztül is meg lehet oldani valahogyan, de nem túl praktikus és nem kapsz visszajelzést se hogy tényleg sikerült e...

Az ilyen soros LCD-nek nem különösebben látom értelmét - illetve nyilván egyes esetekben jól jöhet, ha pl nagyon messze kerül a mikrokontrollertől a megjelenítő - de elég magas az ára is, nem hiszem hogy egy átlag projektbe érdemes lenne belevenni... Viszont millió kisebb nagyobb monokróm karakteres, pontmátrix és színes LCD panelt lehet kapni mindenféle méretekben amelyekhez van kész library - max a nagyobbakhoz az UNO lábszáma és RAM/ROM-ja lehet a kevés, úgyhogy a ló túloldalára sem szabad átesni...

FT232RL FTDI Serial Adapterre előbb-utóbb mindenképpen szükséged lesz, ha ilyen témával foglalkozol.
Azzal a legegyszerűbb a felprogramozás, ha nincs USB. Más konverterekkel volt problémám, de az FT232RL-el nem. A többi a fiókba került.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Üdv!

Egy CNC gépet szeretnék alkotni az Arduino segítségével, viszont az Arduino CNC Shield V3 egy kicsit magas nekem.
Most amit kitaláltam, az egy olcsóbb Ardunio copy, egy olcsóbb Shield 3 és 3 db a4988 driver. Egy 24v-os tápról menne. Viszont nem értem a Shield vezérlésének működését, therefore a táp minimális erejét sem tudom kiszámítani, hogy mekkora kellene legyen.

Vagy lehet hülyeséget beszélek, és nem is 24 voltot ad a motornak, hanem pl egy 17hs4401 esetében 2.5V körül?

Valaki igazítson ki, legyen szíves

Előre is köszi

A drivernek eleg 8V, es nem vesz fel 12mA-nel tobbet.
Az a kerdes, milyen motort kotnel ra. Max 2A lehet, ha jol latom.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Ilyesmi motort tennék rá, hármat.

A SoftSerial-t tényleg jól elfelejtettem De csak egyszerűbb ha van a kéznél USB soros és nem kell alakítgatni semmit...

Vagy egy mega/due/nagyobb stm32 board lehet a megoldás jó sok lábbal, vagy egy SPI/I2C-n is vezérelhető típus... Mi lenne az igény? Ha érintős, akkor gondolom színes LCD, nem monokróm karakteres/pixeles vagy kicsi OLED. De mekkora kb?

[ Szerkesztve ]