Hova, hova? Szóltak, hogy jön (utána volt még fél másodpercem az ütközésig), tehát odafordultam, úgyhogy bele az arcomba! Szép úgyse voltam sose, na, ez sem segített. 
Hanyatt vágott, hogy átestem mindenen, és elnyújtózott a lábaimon. Elég pánikhelyzet, amikor ott fekszel, és próbálod magadról lerúgni azt az izét, de meg sem mozdul.
Annyi amúgy, hogy pont elment mellettem a targonca, megbillent valamin, és a felső raklap ledőlt, én meg rossz helyen voltam, ráadásul nem figyeltem oda.
Anno lassan 20 éve, hogy a raktárvezetőnk azzal kezdte a munkavédelmi oktatást, hogy ha targoncát hallasz közeledni, akkor minden idegszáladdal arra figyelsz, hogy kitérj előle, és figyeled, hogyan mozog. Rutinná vált, belefásult az ember, most megvolt az ismétlő oktatás. 
p
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
