Hirdetés

Aktív témák

  • parandroid

    félisten

    válasz tildy #6023 üzenetére

    Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Írtam, hogy én is sajnálom a kisfiút is, de ez nem oldja meg a problémát. Tenni is kellene valamit, erre pedig nincs lehetőségünk, csak a távolságtartás, amíg az anya minden próbálkozást támadásnak vesz, a fiát pedig tökéletesnek tartja, és nem gondolja, hogy nevelésre szorul.

    Nyilván a gyereken fog csattanni a dolog előbb-utóbb, de mégis mit tehetnék? Jelentsem fel a gyermekvédelmi szolgálatnál?

    A mi gyerekkorunkban is voltak verekedős/agresszív gyerekek, nyilván ők is kompenzáltak, csak akkoriban még a szülők nemigen voltak ilyen elbaltázottak, mint manapság (vagy csak másképp), és hamar helyretették a deviáns palántákat, vagy legalábbis nem oltalmazták túl, ha más helyretette őket.

    Szerk: Egyébként minden tiszteletem a liberális szemléletednek, de bármilyen erőszakos cselekménynél a sértett fél az áldozat, és nem az elkövető, pedig nyilván ő a pszichésen defektes, és nem a sértett. Tetszik, hogy más szempontból is megközelítesz dolgokat, de nem kellene túlzásba vinni a dolgot, és átesni a túloldalra, mert lassan oda jutunk, hogy a sértett fél a hibás, hogy nem akadályozza meg az erőszakcselekményt.

    Szerk2: A dolog egyébként túl van ragozva, szerencsére már túltettük magunkat rajta, csak 'nyalogatjuk a sebeinket', beszélni már nemigen van miről.

    p

Aktív témák