Ha félre akartok érteni, sikerülni is fog. Szándékosan képminőségről írtam, amihez bizony szükséges a megfelelő technika is. Vélekedhetünk másként, de én személy szerint erősen sajnálom, hogy kezdetleges gépekkel (350D, 70D) és olcsó objektívekkel fotóztam olyan helyeken és helyzetekben, ahova nagyon nehezen fogok ismét eljutni. Kedves barátom már akkor beruházott egy 5D-be és L-es objektívekbe, ezért az akkori képeink minősége (zajszínt, élesség, dinamika, színezet) között kiabáló különbség van. Ma már ugyanolyan technikát használunk, de én csak 2-3 éve élvezem ezt a technikai minőséget, ő meg 8-10 éve úgy, hogy hozzám képest kevesebbet költött felszerelésre az évek során. A történetnek ez a lényege.

Egy példa, ami talán egyértelművé teszi a témát. Tessék megpróbálni színházban fotózni egy régi cropos géppel, f/5.6-os objektívvel, aztán ugyanezt megtenni 6D-vel, gyors és profi objektívekkel! Én konkrétan szenvedtem a régi cuccommal ilyen helyzetekben, míg a barátom simán fotózott értékelhető képeket félhomályban, én a brutálisan zajos pixelekkel küzdöttem. Természetesen vannak olyan helyzetek, ahol szinte semmi jelentősége nincs a technikának, de én sajnos/szerencsére jellemzően nem ilyenekben fotózom.

A művészeti aspektusokat nem keverném ide. A "jó képet" mindenki emlegeti, de a definíciója még nem született meg.

[ Szerkesztve ]