Jo lesz ez, de a tempora jobban kell figyelned. Nekem az a modszer valt be, hogy az eredetire probalom mindig raigazitani kis darabokban. Erre ugye a logic baromi kenyelmes, mert kb csak a space-t kell nyomkodni.

Én mondol, Maga mondol, Én mondol. Így kell normál beszélgetni...

Nem lehet, hogy csak erősen fogja a húrokat és amiatt volt hamis a hang?

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

A tempót tudom, hogy nem helyes most, csak feljátszottam ahogy esett, valójában arra voltam kíváncsi, hogy az ujjaimnak mennyire könnyű. És könnyebb sokkal.

W | W | H | W | W | W | H

Nekem is eltartott egy darabig, amíg jó hangok jöttek az mg30-ból. Pár tipp:
- gyári preseteket viccnek jók, én 20 perc után töröltem az összeset
- nagyon fontos, hogy milyen output módot állítasz be (fejhallgató, monitorok, FRFR stb), mert ez elvileg jelentősen befolyásolja a végső hangzást
- output (global) EQ kelleni fog. Nem lehet megúszni a végső EQ-t, a kütyü hangzása határozza meg pl, hogy milyen jelleggel érdemes trimmelni a magasakat
- a hangzás "jósága / minősége" ~80%-ban az IR-en múlik. Ezekből érdemes a legjobbakat használni, a gyárak nem feltétlenül csúcs hangzásúak
- mindig a kis gaintől indulj, és fokozatosan emeld. Először csak amp / cab párost állíts be, majd az erősítőn gain / master / eq jön. Végül a hangerőt az amp "level / output" paraméterrel állítsd be véglegesre
- ezután az effekteket úgy add a lánchoz, hogy a hangerőt ne változtassák. Így könnyű A/B-zni az egyes effekteket. Ha az adott effekt mindenképp emeli / csökkenti a gaint, akkor az erősítőn kompenzálj. Persze így nem marad azonos a hangerő az effekt ki-/bekapcsolásakor
- kis gainnel indulj, először clean/low-gain preseteket csinálj, így kiismered az egyes ampok gain viselkedését. Ilyen low gain mellett valószínűleg kompresszor is kelleni fog.

Van egy kérdésem, lehet, hogy hülye, de érdekel.

Mitől függ az, hogy egy akkor dúr és moll változata között mekkora a "hangzásbeli eltérés"? F-dúr és F-moll. Ha nem kapcsolom erősítőre, konkrétan nem hallom a különbséget a kettő között, míg mondjuk egy D dúr és D moll teljesen másképp hangzik. Az E moll és dúr között szintén nagyon kicsi az eltérés, de az A dúr és moll között jelentős.

Miközben írom ezt, gondolkodom, és lehet, hogy jó nyomon vagyok. Az F-dúr és moll lefogás között konkrétan fél hang különbség van (G# és A)...ja nem, mert a D moll és dúr között is fél hang csak (F és F#)...akkor nem tudom. :-D

W | W | H | W | W | W | H

A dur es moll akkord kozott fel hang kulonbseg van (kisterc vs nagyterc).
Hangzasban talan az lehet kulonbseg hogy mondjuk a D dur/mollnal osszesen 4 hangot "fogsz" (open string included), mig egy E vagy F-nel hatot, amibol egy az ami valtozik dur es moll kozott, vagyis D-nel 25%, E-nel 16%, de ezt mint matekos mondom, nem mint zenesz

Ezeket a tripleteket ti hogy játszanátok 202-204BPM környékén, hogy ne legyen egy kásás vacak az egész? Mutató-kisujj kombóval eléggé instabil, gyűrűssel meg elég nagy stretch, nem beszélve arról, hogy akkor nincs lehetőség váltani a kis-gyűrűs között. A baj az, hogy szerintem nem is így van, hanem folyton 4 hangot kell átfogni.

A másik nagy problémám a pengetés: próbálom kipengetni, de nem szól szépen (valszeg azért mert nem sikerül jól lefogni), de a hammer-on/pull-off sem az igazi.

Amúgy Iron Maiden - The Wicker Man szólójának egy része látható a képen. Valahogy így kéne, de az istennek nem sikerül. Mindenki máshogy játssza ezt a részt, nem tudom hogy lenne optimális, hogy jól is szóljon, meg el is lehessen játszani.

A szóló és a szám többi része már megy, de ezt valahogy nem tudom szépen feljátszani...

[ Szerkesztve ]

“It's the job that's never started as takes longest to finish.” // blackbird3dworks.hu

A füleden
komolyan, ha nem hallasz különbséget azonos alaphang dúr és moll akkordja között, akkor tekerj a hangerőn...

Mi az a IR?Honnét lehet szerezni?

Impulse response, itt hangfal/mikrofonszimuláció. Vannak ingyen letölthető csomagok, vannak fizetősek meg vannak a fizetősek a torrenten, mondjuk az ownhammer sokgigás szettje elég komoly. Értsd, mondjuk a Mesa XY 4x12 ládájáról 3 féle mikrofonnal készitett IR-ek 3 külöböző mikrofonelhelyezéssel és 15féle távolsággal a membrántól, 3 féle bitmélységgel. + térhang. És a szettben van egy halom különböző láda. Szóval kitalálod, hogy te 1960as marshalláda hangot szeretnél celestion V30 hangszóróval, középen a membrántól 3 inchre elhelyezett sm587 mikrofonnal akkor kikeresed ezt és feltöltöd a multira.

szerk. A legszebb az egészben, hogy leginkább ezen múlik, hogy mit hallasz. Ugyanaz az erősítőmodell teljesen máshogy szól már csak attól is, hogy ugyanazon láda előtt milyen mikrofon van és milyen elhelyezéssel.
szerk 2. közben jött egy komment amiben a videoban pont ownhammer van linkelve

[ Szerkesztve ]

Nekem megvan a teljes OwnHammer kollekció abból az időből, amikor még legálisan, ingyen le lehetett tölteni. Bő 30GB. Legutóbb, amikor hangzásokat szerkeszettem a DNAfx GiT Pro-mon, a 412-GTR MAR-CB MIX Modern Speaker Collectionben találtam nagyon jó IR-eket.

OwnHammer Impulse Response Libraries
112 DLXVRB - The “112 DLXVRB” is based on a vintage Fender Deluxe Reverb open back 1x12 combo.
212 MES-RC - The “212 MES-RC” is based on a Mesa Boogie closed back Rectifier 2x12 cabinet.
212 ORNG - The “212 ORNG” is based on an Orange PPC212 2x12 cabinet.
212-GTR BOG-SH V30-CH-16 V3 Mix - The 212-GTR BOG-SH is based on a Bogner Shiva open back 2x12 cabinet.
212-GTR MAR-66 Multi-Speaker Collection - The 212-GTR MAR-66 is based on a Marshall 1966B 2x12 cabinet.
410 BOG - The “410 BOG” is based on a Bogner open back 4x10 cabinet.
412 BOG-ST - The “412 BOG-ST” is based on a Bogner Standard 4x12 cabinet.
412 BOG-ST EDVH - The “412 BOG-ST” is based on a Bogner Standard 4x12 cabinet.
412 DZL-RL - The “412 DZL-RL” is based on a Diezel rear loaded 4x12 cabinet.
412 EDVH - The “412 EDVH” is based on an EVH 5150 III 4x12 cabinet.
412 ENG - The “412 ENG” is based on an Engl PRO 4x12 cabinet.
412 MAR-CB - The “412 MAR-CB” is based on a vintage “checkerboard” Marshall 1960B 4x12 cabinet.
412 MAR-CB EVM - The “412 MAR-CB” is based on a 1970's Marshall 1960B "checkerboard" 4x12 cabinet.
412 MAR-CB M20-PR - The “412 MAR-CB” is based on a 1970's Marshall 1960B "checkerboard" 4x12 cabinet.
412 MAR-CB V30 - The “412 MAR-CB” is based on a 1970's Marshall 1960B "checkerboard" 4x12 cabinet.
412 MES-OS - The “412 MES-OS” is based on a 2008 Mesa Boogie Standard/OS straight 4x12 cabinet.
412 MES-ST - The “412 MES-ST” is based on a 2001 Mesa Boogie Standard slant 4x12 cabinet.
412 MES-TR - The “412 MES-TR” is based on a 2001 Mesa Boogie Traditional slant 4x12 cabinet.
412 ORNG - The “412 ORNG” is based on an Orange PPC412 4x12 cabinet.
412 ORNG M25 - The “412 ORNG” is based on an Orange PPC412 4x12 cabinet.
412-GTR MAR-CB MIX Modern Speaker Collection - The 412-GTR MAR-CB is based on a late 1970’s Marshall 1960B 4x12 guitar cabinet.  This specific model of cabinet is often referred to as a “checkerboard” cabinet due to the type of grill cloth used.
412-GTR MAR-CB Pre-Rola M25 Multi-Mic Collection - The 412-GTR MAR-CB is based on a 1970's Marshall "checkerboard" 1960B 4x12 cabinet.
1012 GIBS - The “1012 GIBS” is based on a Gibson GA-30RV Super Goldtone combo.
AMPG BASS - The 210 AMPG is based on an Ampeg SVT-210AV 2x10 cabinet. The 410 AMPG is based on an Ampeg SVT-410HLF 4x10 cabinet.
California Duo - The “212 3QTR” is based on a Mesa Boogie Three Quarter semi open back 2x12 cabinet. The “412 TRAD” is based on a Mesa Boogie Rectifier Traditional Straight 4x12 cabinet.
Justin York Collection - 2008 Mesa Straight Rectifier 4x12 with 8 ohm English Vintage 30s. 2003 Mesa Horizontal Rectifier 2x12 with 16 ohm English Vintage 30s. 1994 Vox AC30 Top Boost with 8 ohm Celestion “Blues”.
Marsh-UK Multi-Cabinet Collection - The 112 MAR-CX is based on a Marshall 1974cx 1x12 cabinet. The 212 MAR-CX is based on a Marshall 1966B 2x12 cabinet. The 410 MAR-65 is based on a Marshall 1965B 4x10 cabinet. The 412 MAR-60 is based on a modern production Marshall 1960B 4x12 cabinet. The 412 MAR-CB is based on a 1970’s Marshall “checkerboard” 1960B 4x12 cabinet. The 412 MAR-TV is based on a Marshall 1960TV 4x12 cabinet.  

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Ezek qrva jók. Egy bajom van velük, hogy ha nem tudom pontosan milyen mikrofonnal milyen hangláda az amit keresek akkor el vagyok veszve (mégpedig nem tudom) mert órákon át csak pár IR-t kapcsolgatok és a végén már elveszem a hangzásban és nem tudom mit keresek mi a jó, minden faszán, vagy szarul fog szólni egy idő után.
Szóval ha tudod mit keresel akkor ez baromi klassz. Sajna én nem tudom...
Egy kezdő sem biztos hogy tudja, hova kell tenni a mikrofont vagy melyik mikrofonnal lenne jó a hang. Erősítő/hangláda talán még a hangszóró is oké, ki lehet guglizni, melyik albumon ki milyen cucccot használt. Mikrofon és annak elhelyezése? Na ez már tuti nehéz.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Az biztos, hogy időrabló tevékenység ezeket próbálgatni.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Pár órát beletoltam mire arra jutottam, hogy nem komplikálom az életemet és maradok a gyári ládáknál a HeadRushnál.

Amúgy a Headrush összes gyári presetje arra jó, hogy .... semmire. Szóval mind töröltem és letöltöttem ingyeneseket amiket meg lehet találni az oldalukon az előadóknál. Pár egész jó van fent, némelyik saját vagy ingyenes IR-t használ, az is benne van a pakkokban.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Erre vannak a prémium (fizetős, csúcsminőségű) IR-ek. Ilyen pl. a fent említett Ownhammer, vagy York Audio etc. Nem feltétlenül jobb minőséget kapsz a pénzért, hanem pl. időt nyersz. Nyilván sok ingyenes pakkból is ki lehet keverni az adott láda megfelelő hangzású mixét, csak ehhez rengeteg idő, és pluszban még tudás / tapasztalat is kell.
A fizetős esetében: mix01 -> play. Én az 1 USD demo után vettem pár York Audio IR-t, csak azokat használom (kipróbáltam pár ingyenest is, nem találtam olyat, ami igazán tetszett volna).

Pont arról megy a diskurzus, hogy az OwnHammerben is annyiféle variáció van egy ládára, hogy az ember elveszik köztük. Vannak egymikrofonos IR-ek, de vannak mixek is, én már eleve a mixekkel kezdtem, de azon belül is van élőre/stúdióra optimalizált, mittudoménki által speciálisan mixelt, meg egy láda fel van véve huszonötféle hangszóróval, hét mikrofonnal, és képzeld el ennek az összes permutációját. Mindegyik jól szól, de mindegyik máshogy.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Persze. Én is ezt mondom, csak van olyan fizetős IR (pl. York), ahol a kismillió miki-pozíció kombináció (nyers IR) mellett kapsz pár (2-3 tucat) kész mixet, ami úgy tökéletes, ahogy van. És akkor nem a szoszöléssel, meg 1387 kicsit különböző hangzás végigböngészésével megy el az idő (mármint az enyém). Nyilván mindegyik jól szól, de nekem erre nincs időm, illetve nem vagyok hangmérnök, akit ezért fizetnek. Ha van idő / tudás, akkor szerintem ingyenes alapokon is remek mixeket lehet csinálni...

Nekem pont az OwnHammer volt az overkill.
Ráadásul kb 5 perc után rájöttem, hogy nekem csak a mixxekkel érdemes leállnom foglalkozni különben egy évet erre szánhatok.

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

Hangközökkel gyakorlati szempontból miben érdemes gondolkodni: szekundokban vagy tercekben?

Hogy érdemes megjegyezni inkább, hogy egy kvint az egy nagy és egy kis terc, vagy pedig 7 kis szekund? A tritonus pedig két kis terc, vagy hat kis szekund?

Egyelőre még vegyesen tolom, bele is kavarodik mindig, jó lenne letenni a voksot az egyik mellett és arra ráállítani az agyam.

W | W | H | W | W | W | H

Bocsi, közben most találtam. Csávókám kiöntötte a gityót!

Mos mé, hánem? De! Vagy nem...

szerintem a kvintet úgy érdemes megjegyezni, hogy kvint.

tonemetal

Az uccsó tanárom mindig azt mondta, amikor kvintekről volt szó, hogy kvintet úgy kapunk, ha terceket pakolunk egymásba. Mint a legókat. Ha két nagyot, akkor lesz bővített kvint, ha két kicsit, akkor tritónusz, ha egy ilyet egy olyat, akkor meg tiszta kvint.

W | W | H | W | W | W | H

Ez így van, csak mi ezzel a cél? Ha annyi, hogy segítsen megjegyezni hogy hány félhangból áll egy hangköz, hát, oké, bár szerintem 12ig el tud mindenki számolni, és úgy sem olyan nehéz megjegyezni hogy 7 Vagy ha gitározunk akkor pl. egy kvint fogás eléggé adja magát, és azonnal megkaptad milyen hang az alaphang kvintje. Ami a legjobb ha hallod a kvintet, mert azért hangzásra nem mondanám hogy olyan mint egy kis és nagyterc együtt.
Ha számolgatni akarsz akkor azt is lehet persze, hogy tudod hogy terc = 3, kvint =5, mint skála fokok, tehát egy dúr skála 5. hangja mindig egy tiszta kvint lesz, a 3. pedig egy nagyterc.Meg akarod kapni egy akkord hangjait? Alaphang megvan, onnan meg csak egy dúrskálát kell eljátsz onnan, és megnézed mi a 3. és 5. hangja

[ Szerkesztve ]

és a szeptimet?

Az a baj, hogy a kvint nekem nem mond semmit. Azt le kell fordítanom arra, hogy az "hány hang távolság".

Mondok egy példát: Ha azt hallom, hogy a dúr akkor az alaphangból, nagytercből és a kvintből áll, akkor ahhoz, hogy ki tudjam számolni, hogy az adott akkordban milyen hangok vannak az alaphang ismeretével, tudnom kell, hogy a kvint az "hány micsoda".

Na és ezt kérdezem, hogy miben érdemes gondolkodni inkább.

Látszik, hogy régen voltál már kezdő.

W | W | H | W | W | W | H

Pont az a cél.

Nézd, itt is magyarázza, hogy miből áll.

De valószínű, az a legegyszerűbb, amit mondasz.

W | W | H | W | W | W | H

Szerintem a legegyszerűbb úgy megkapni ezeket, hogy tudod a mollskálát és a dúrskálát. Ha kistercet akarsz kapni akkor mollskála 3. foka, ha nagytercet akkor dúrskála 3. foka.
Vagy ha mindenáron azt akarod megkapni hány félhangra van az alaphangtól egyből, akkor meg tanuld meg azt, most mennyivel nehezebb megtanulni egyből a számot mint képleteket rá, hogy miből mennyit hányszor adjunk össze?

[ Szerkesztve ]

Na de akkor meg azt kell tudnod hogy a skala hanyadik hangja. Ott meg ugye mindig kvint = 5 (ez angolban sokkal egyszerubb )

A kvint az amit a metálos lefog amikor zúz.

A szeptim meg a hamis oktáv.

Érdemes úgy megközelíteni hogy minden akkord alapjáraton abból áll hogy terceket pakolsz egymásra (moll vagy dúr terceket/kis-nagy). Amiket persze lehet fél hanggal útközben bővíteni vagy szűkíteni (pl a Sus akkordok). De olyanokat senki sem mond hogy pl a kisterc+kisterc az tritónusz (matematikailag az alaphangtól a távolság lehet tritónusz) de a két moll-terc "összege" a szűkitett akkord. A két nagy terc meg bővített akkord, attól függetlenül h az alaphangtól a távolság bővített kvint. Ne keverd össze a hangköz elnevezéseket a harmóniákkal.
És ha már érted a terc építkezést akkor jöhetnek a négyes és ötöshangzatok. Pl G7 alaphang+nagyterc+kisterc+kisterc. Gmaj7 alaphang+nagyterc+kisterc+nagyterc....stb. Érdemes tudni hogy egy akkord legfontosabb hangja (az alaphang után) a TERC, ez határoz meg mindent. Pl a kvintet ki lehet hagyni egy akkordból, vagy a szeptimet (pl 5ös hangzatnál) de a tercet SOSEM.

Tegnap kicsit összezavarodtam. Néztem egy YT videót este skálákról.

Már itt is talán doki említette egyszer az 1-4-5-1 akkordmenetet(?) - vagy valami mást, hogy mi mivel hangzik jól - , és most ezt nem értem, mire vonatkozik. Mi az 1, mi a 4?

Ezzel párhuzamosan a napokban azt is megtanultam, hogy egy dúr skála akkordkészletében az 1-4-5 az mindig dúr, a 2-3-6 az mindig moll, a 7 meg diminished, azaz, C-dúrra lefordítva ez:

C(dúr)-D(moll)-E(moll)-F(dúr)-G(dúr)-A(moll)-B(diminished)

Ez ugyanaz az 1-4-5 mint az akkordmeneteknél?

Szerintem keverem a szezont a fazonnal, nem értem, hogy mik ezek a számok pontosan.

W | W | H | W | W | W | H

A te írásodban, ha C-dúrt nézünk, az 1-4-5 (vagy inkább I-IV-V) az a C dúr-F-dúr-G dúr váltás. Ehhez még a 6-t is oda szokták tenni mindenféle keverésben (pl. I-IV-vi-V itt kicsi római hatos, mert moll) ez meg C dúr - F dúr - A moll - G dúr akkordmenet.

[ Szerkesztve ]

"In God we trust. All others must bring data"

En már elvesztettem a fonalat Az egyik mondatodban azt írod nem érted mi ez az 1-4-5 stb számozás a skálában. A másik mondatodban már azt mondod hogy tudod hogy dúr skálába az 1-4-5 fokokra mindig dúr akkord megy, a 2-3-6 fokojra moll stb. Akkor most érted a skála fokainak számozását (1, 2, 3, 4, 5....stb) vagy nem?
(Egyébként C dúrban nincs B-hang, hanem H. A B-hang közvetlen az A-hang után van félhang távolságra).

1 = alaphang
2 = masodik hang
stb
tehat pl. C-nel: 1=C (dur) 4 = F (dur) 5 = G (dur) 6 = A (moll)

Beszédben hogy használjátok a Bb-t? Mi próbán H-t mondunk a B-nek és B-t a Bb-nek, mert így sokkal egyszerűbb megkülönböztetni. A többi hangnál könnyebb, mert E-Esz, A-Asz, de B-nél mit mondtok Bb-re ha B-Bb-ként használjátok?

:-)

Dehogyis csak ha már magyar fórumon, magyar nyelven toljuk, sztem célszerűbb lenne magyar megnevezéseket használni. De tényleg kár ezen rugózni, csak aki most ismerkedik a zeneelmélettel, megnevezésekkel könnyen összezavarhatja ha katyvasz a nyelvezet. Értem én hogy a húr az már sztring, a gitár az guitár, a hang az nóte, a pengetés strummolás vagy mi, menő is ez, csak sokszor összezavarja aki most vág bele...
Peáce és béke

Az én könyvemben Bebé-nek írják a kiejtését. (Eredetileg angol könyv magyarra fordítva).

"never send to know for whom the bells tolls; it tolls for thee"

Én egyedül a szobában zenélgetek, nincs ilyen problémám

"In God we trust. All others must bring data"

"aki most ismerkedik a zeneelmélettel, megnevezésekkel könnyen összezavarhatja ha katyvasz a nyelvezet"
Ez teljesen igaz. Viszont pont ezert aki elsosorban angol nyelvu anyagokkal talalkozik, annak a magyar/osztrak "H/B" a zavaro... (meg objektiven belegondolva valoban baromi zavaro hogy szepen egesz hangokbol all a "default" skala, a felhangok # vagy b, kiveve egyet, mert "csak")

Kérdés, hogy ki számít. Aki gyerekkorától, zeneiskolában (magyarul) tanul(t) zenét, annak egy életre H marad. A gyerekeimnek se mondhatok mást, ha gyakorlás közben melléüt / melléfúj. Ha zenéről beszélünk, akkor is H. Egyébként fő a következetesség:
aki H-t mond, mondjon B-t is

Érdekes, én csak B-flat alakban hallottam. Kamasz koromban együtt zenéltünk egy ír testvérváros ifi zenekarával (szimfonikus), sokat gyakoroltunk / beszelgettünk, mindenki B-flatnek mondta. Persze ők is intézményes keretek között tanultak zenét, tehát a "hivatalos" formát szokták meg. Ettől még lehet, hogy vannak, akik Bebé-nek ejtik...

Félreérted, nem harcolok senkivel, sőt, azt sem mondtam, hogy tessék végre H-t mondani B helyett.

Arra utaltam, hogy kis hazánkban pont a szűk értő réteg, aki gyerekkorától tanulta, annak a H a természetes. Ha ilyen zenésszel dolgozol, érdemes H-t mondani.

Persze YT, nemzetközi közeg stb. a B-t (és Bflat-et) használja, velük meg azt kell használni. De sztem az túlzás, hogy akkor halál a H-ra, és ha a Dés Lacival dolgozol, akkor az ő qrv@@nnya, hogy ő meg mit sznoboskodik a H-val, miért nem B-t használ, mint mindenki más.

Amúgy a korábbi hsz-ekben én is gain / preset / IR stb. szavakat használtam, nekem is ez a természetes, nem fogok fézert meg gént írni. De a H már nekem is egy életre H marad (persze angol kontextusban B-t használok), és ez nem sznobizmus / elitizmus, hanem évtizedes megszokás.

Ezért írtam: aki H-t mond, mondjon B-t is!
Vagyis egyszer így, egyszer úgy, mikor melyik célszerűbb...

Hasonló, de nem zeneelméleti szakzsargon amiktől a hideg kiráz, ha meghallom:
- Szand
- Picköp
- Gázsi/Buli
- Rugós Zengető
- Figcsi

Hirtelen ennyi jutott eszembe...
Miért kell nekünk mindent magyarítani amúgy?

“It's the job that's never started as takes longest to finish.” // blackbird3dworks.hu