Hogy hány féle szerelem létezik, nem tudom, csak a sajátomat ismerem, de már kezedem elfelejteni

"Az emberek emberi kapcsolatai mennyire uniformizálhatók?"

Ez jó, mert ez már egyfajta megközelítés! Valóban nem olvasni olyat a bibliában, hogy egyformának kell lennünk, sőt néhol az apostolok személyisége markánsan elkülönül! Végül is az aláírásunk sem egyforma! Egy egyszerű példával élve: Bár különböző habitusú favágók léteznek, a baltát mégis csak belevágják a fába, és a fa végül is kidől! A nagy különbözőségekben mégis vannak közös momentumok! Mondjuk alapelvek, ami szerint a keresztény kereszténynek nevezheti magát joggal! Ezeket az elveket végül is Jézus egyértelműen megfogalmazza, már amennyiben jelen korunkban elérhető bibliákat hitelesnek tekintjük! Én azokat a részeket hitelesnek tekintem amelyeket rendszerbe tudok foglalni, egymással harmonikus viszonyba! Ha viszont úgy áll a dolog, hogy az alapelvek megvannak, akkor nem értem, hogy miért van mégis annyi ágazata a kereszténységnek? Miért nincs egység mégse, holott a szerveződés neve egyház, bár szerintem ez is a katolicizmus találmánya, mely eredetileg idvház volt, vagyis az idvesség, üdvösség háza! Mondjuk ezzel az elnevezéssel, máris elkülönültek a szervezők a nagy Jézust követők közösségétől! Arra gondolok, hogy a sokféleség oka, a másoktól való elkülönülés vágya! Pedig az alapelv egyértelműen a közösség alkotásra buzdít, és nem az elkülönülésre!

Apostolok Cselekedetei 4:32-től
"32A hívõk sokaságának pedig szíve-lelke egy vala; és senki semmi marháját nem mondá magáénak, hanem nékik mindenök köz vala. 33És az apostolok nagy erõvel tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról; és nagy kegyelem vala mindnyájukon. 34Mert szûkölködõ sem vala õ közöttük senki; mert valakik földek vagy házak birtokosai voltak, eladván, elhozák az eladottak árát, 35És letevék az apostolok lábainál: aztán elosztatott az egyesek közt, a mint kinek-kinek szüksége vala. "

Egyértelmű, hogy az elkülönülés, nem szolgálja Jézus munkáját! Tulajdonképpen ebben az igében található a legfőbb jelenlegi társadalmi problémánk, amit ha jelen rendszerünkből kivennénk, megszüntetnénk, nem volna többé semmiféle válság a világon! Ez a MAGÁNTULAJDON! Gondolj csak bele, ha nem volna magántulajdon, nem volna kapzsiság, nem volnának pénzérdekből tévtanítók, Német Sándorok, és katolikus meg református, meg egyéb társaik! Nem lenne gazdasági bűnözés, kifordulna a sarkából a világ! És a javakat szétosztani, kinek-kinek szüksége szerint! Na ez belefér a szeretet koncepciójába!
Ha mindenki követné az alapelveket, a sokszínűségből mégis csak egység, keresztény világközösség formálódna, de amíg van magántulajdon, addig mindig lesznek harácsolók, akik pedig nem harácsolók, azok rá vannak kényszerítve, hogy ellenszolgáltatásért végezzenek mondjuk munkát, és itt lép be a rendszerbe a Pénz...

"És gondot jelent-e, hogy a kereszténység megélésére hatással van a népcsoport kultúrája, közös múltja?"

Igen gondot okoz, és itt is az elkülönülés szándéka, a másképpen gondolkodás, az alapelvektől való eltérés a probléma! Valaki a távoli múltban sokat gondolkodva rájött, hogy a leghatásosabb elkülönülés, ha új identitással látja el a csoport egy részét, a liberalizmus megjelenése! És kitalálta, hogy de itt kevés a legelő, meg nem jó itt lenni mert fúj a szél, meg hasonló érvekkel maga mellé állította a csoport egy részét, és elvándoroltak másfelé, majd abból a csoportból is kiváltak, és így tovább! Precedens értékűvé vált az elválás, már történelmi érvként lehetett használni! Hmm! Aztán országokat alapítottak, nemzetekké váltak, tökéletesen elszigetelődve egymástól ideológiailag! A közös pont érdekes módon az egymás közötti kereskedelem, a magántulajdon, mint jogi intézmény és a pénz, mint gazdasági intézmény használata! Igazából egy identitásnak kellene lenni, egy nagy közös identitásnak! EMBER! Sajnos ez mára teljesen elfelejtődött! Ha tudnánk magunkat emberként definiálni, akkor már köthetnénk magunkhoz, az emberhez méltó erkölcsiséget! EGY mumus nem engedi ezt, és ebből eredeztethető minden probléma ami a világban van! MAGÁNTULAJDON! A PÉNZT IS IDE LEHETNE VENNI, DE A PÉNZBŐL EREDŐ PROBLÉMÁK NINCSENEK, HA NINCS MAGÁNTULAJDON!

A bölcs alkot, de művét, nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának nem örzi, el se veszíti!” Tao Te King