apáméknak dohányboltjuk van, még nyáron kifestettük egy hétvége alatt. szombat napközben pakolás, este festés, vasárnap visszapakolás. festés közben ajtó résnyire nyitva, hogy szellőzzön, meg hogy száradjon, iszonyú meleg nyarunk volt ugyebár, minden letakarva fóliával, kezünkben a festékeshengerek, tiszta kosz minden, és még este 10kor is jönnek be, hogy "nyitva vannak?" mer neki csak egy doboz cigi kell. egy, a pénztárgép se ment, kettő, most én azt hogy bányásszam ki neki a minden alól.
egy idő után apám megunta, és amikor bejött egy 50es nő (ráadásul ő nem csak bekiabált az ajtón, konkrétan be is jött), apám odanyomott egy seprűt a kezébe azzal, hogy "marika, 2 órája várjuk magát, essen neki mer reggelre se leszünk kész." lehet veszitettünk egy visszajáró kuncsaftot, de azt az arcot látni kellett volna. 
''Ne menj sebesülten vadászni, mer' lehet, hogy lelegelnek az őzek'' by elmoraan(r) a ''Nők, nőügyek'' topikban
