Hát, ahogy haladunk a történelemben, lassan már minden napra jut egy gyásznap, nem tudom, ez-e a helyes irány. A történelemkönyvekben legyen tárgyilagos elemzés a történtekről, ne két szóval intézzék el, szerintem ez a lényeg. Meg hogy mai akármilyen csoportok ne emlegethessenek nosztalgiával bármiféle politikai vagy faji tisztogatást... Ezzel szemben a francia köztársasági elnök ezt mondja: "Az igazság az, hogy ezt a bűnt Franciaországban követték el, ezt a bűnt Franciaország követte el." Én elhatárolódom a szélsőjobbtól, és akár magyarok, akár németek keze van az adott népirtásokban, sosem fogok egyetérteni egy olyan mondattal, hogy azt Magyarország követte el. Magyarország maga nem a mindenkori vezetés, nem a katonai vezetés és nem a csendőrség, akiket Szálasi idejében leginkább a nyilasokból és az elveikhez hű korábbiakból toboroztak. Magyarország sokkal inkább mindazokat jelenti, akik értéket teremtettek, akik a kultúrát adták, köztük számos zsidó művésszel; én rájuk vagyok büszke, de a hazai igazi ellenségei miatt nem fogom lesütni a szemem. Ami Horthy-t illeti, abban egyetértek, hogy hibája, hogy nem volt képes kordában tartani a nyilasoknak nevezett rákos burjánzást, és nem jól mérte fel a kiugrás megfelelő időpontját. De pont ezért lenne jó film-alapanyag.

Egyébként, ha már itt tartok, azt is hozzá kell tenni, hogy a doni katasztrófán kívül a többi felsorolt dolog a német megszállás idejére esik. A velük való ellenszegülés esetén korábban történik meg a megszállás - ez nem kérdés -, és talán még több zsidó és nem zsidó áldozatot követel, hiszen több idejük adódik rá, a front pedig ugyanúgy végigvonul az országon. Persze ez már a "mi lett volna, ha", amibe kár volna nagyon belemenni.