Mert az anyagok ára és a rezsiköltségek nem voltak ilyen magasak, a nagy belmagasságot pedig előkelőnek tartották.

Egészségügyi okai is voltak, mivel általában 8-10-15 fő lakott egy lakásban, nem 2-4 mint manapság. A nagyobb légtér nem kedvez a betegségeknek.

Továbbá az aranymetszés szabályai szerint építkeztek, hogy az épületek emberléptékűek legyenek és természetes érzetet adjanak egy nagyobb lakóháznál is és egy kisebbnél is. Pl. a külső homlokzat lábazata nem lehetett csak 30 centi, hanem kb 1-2m, ebből adódóan a földszintnek arányítva nagyobbnak kellett lennie. Azt meg nem lehetett megtenni, hogy a földszint belmagassága 4.2m, a félemeleté (tkp. I.em) meg 2.7m...
manapság az ilyesmi nem mérvadó, csak a műveltebb építészek foglalkoznak aranymetszéssel.

És ha valamit díszíteni akartak, akkor azt nem lehetett meghúzni panellmagasságnál. Minél nagyobb a belmagasság, annál szabadabban lehet díszíteni. Ezért a korábbi 1870 előtti belvárosiak (pl. BP. V. ker) a belmagasság majd másfél méterrel magasabb - akár 5,5m egy sima bérháznál - , mint az 1915-ig építetteké. Utána a bauhaus összenyomja a magasságot a mai 2.7-3.0 m közé.

Csak sikerült összevadászni pár értelmes választ.

Eladó Seiko 7016-5000 Seiko Monaco