Tegye fel a kezét, aki nem akar olcsón és üzembiztosan bubisvizet inni! Na ugye. Kb 2 évvel ezelőtt jutott el a család a szódafogyasztásnak arra a szintjére, amikor már túl sok fogyott, ennek megfelelően pedig nagyon sokat költöttünk rá, és nagyon sok 6-os pakk zsugorvizet kellett cipelni, rakosgatni, összetaposni és kidobni, újabban pedig már az épségben tárolás és visszaváltás nyűgje is nyomná már a vállát a szerencsétlen polgárnak. Ennek vége - mondta apa (én), mostantól magunknak csináljuk szódagéppel.
Az átállás jegyében megvettem tehát a masinát. Régebben volt "szerencsém" üzemeltetni egy Sodastream Penguint, de nem voltam elégedett vele: nehézkes mechanika, üvegpalack, drága patroncsere, miegymás. Mondom, legyen akkor egy alapgép, ami olcsó - lássuk, meddig bírja.
Azt tudni kell, hogy a mi fogyasztásunk akkora, hogy a standard 425 grammos CO2 palack kb. másfél éve 10 napot bírt, ma már csak kb. 8-at tudna.
Így aztán gyorsan szembesültem egy másik problémával: a gyártók és forgalmazók úgy árazzák be a patroncserét, hogy egy gép üzemeltetése során majdnem lehetetlen "nyereségesre" kihozni, vagyis csak nagyon-nagyon sok csere és idő után lenne valóban olcsóbb, mint a bolti üveges víz.
Gondoljunk csak bele. Ha csak a cserével számolunk, palackonként 60 liter vízzel, akkor (ha a cserét 2300 forintnak vesszük, és egy 2 literes víz árát 140 forintnak) literenként csak kb. 32 forintot hozunk be a 70 forintos árból. Ezzel az a baj, hogy vissza kell termelni a szódagép árát, a tartalék palackok árát és egy második patron árát is, ami 1 alapgépnél nagyjából 25 ezer (gép + egy gázpalack + 1 flakon), plusz mondjuk 10 ezer (tartalék gázpalack), plusz mondjuk 5 ezer (2 extra flakon), szumma kb.40 ezer.
Ezt kellene visszatermelni a literenkénti 32 forinttal, cserepalackonként pedig 1900 forinttal. Ez 21 cserét jelent, ami még a mi havi 3-4 cserénkkel is nagyon sok idő, kb fél év, és ekkor még csak nullszaldónk van, még mindig nem olcsóbb az otthoni szódánk a boltinál.
Hirdetés
Hogy már kimutathatóan olcsóbb lehessen, minimum még egyszer 21 cserét kell eszközölni. 42 csere viszont már közel 100 ezer forint, tehát ennyit (a hardverrel együtt pedig már 140 ezret) kell beletenned, hogy a 70 forint/literes bolti vizet levidd 38-ra, ami még a fele sincs annak. Hát ez elég gyenge eredmény.
És akkor feltételeztem, hogy a szódagépem "soha" nem romlik el, ezért nem kell újat vennem, vagy inkább eleve kettőt veszek, hogy amíg az egyik garanciális javításon van, a másik tudjon üzemelni, de hát ekkor már legkevesebb 50 ezres hardver-árat kellene visszahozni: jézusom, ennek soha nem lesz vége. Itt bizony meg kell változtatni a játszma szabályait.
Ekkor futottam bele egy kanadai srác videójába, ahol azt mutatja meg, hogyan tölti a palackjait szárazjéggel. Ennek is megvan a módja, szerszámai, anyagigénye, ebbe most nem mennék bele (akit érdekel, a szódás topikban eléggé részletesen kifejtettem), ide most csak az eredeti videót linkelném, nagyon beszédes: [link]
Szintén nem mennék bele a matematikába, mert egyéni megoldások és költségek lehetségesek pl. a szerszámok megléte/kiválasztása és a gázpalackok beszerzése során. Mivel szárazjeget nem nagyon lehet 10 kg-os kiszerelés alatt venni, bizony 20-22 palackra lesz szükség, és ha ezt nem tudod olcsón beszerezni, és ha még szerszámaid se nagyon vannak, a kezdeti költségeid 100 ezerre is felkúszhatnak, vagy akár fölé is (plusz a szódásító hardver).
Ez soknak tűnik, de olyannyira olcsó lesz a CO2, hogy nálunk kb 1 év alatt vissza is hozta a befektetett összeget, újabb 1 év múlva már kb. 70-100 ezres hasznot is hozott (figyelem!) a legolcsóbb bolti patroncseréhez képest, nem pedig a bolti vízhez képest. Grammonként kb. 1 forinttal számolva literenként 6-8 forintos szódaárat kapsz a végén, ennek a bolti csere nagyjából az 5 és félszerese, de láttunk már (és látni is fogunk) 3200 forintos csereárat is, ott a szorzó már 7 és félszeres, az éves megtakarítás meg már 100-120 ezer. Na ez pipa, a gázellátás és az olcsó, végtelen szóda biztosítva van.
Ekkor érkezett meg hozzám a gép problémája. Annyira heavy userek vagyunk, hogy pillanatok alatt leamortizálunk egy budget gépet. Egy átlag háztartás mondjuk havi 1 db 425 grammos palackot használ a gépében, mi meg 3 db 500 grammra túltöltöttet tüzelünk el vele. Ez 3 és félszeres terhelés.
Amit egy átlagos háztartás beletesz a gépbe egyetlen év alatt, azt mi 3 és fél hónap alatt belerakjuk, és fordítva: a mi másfél éves használatunk 5 év üzemidőt jelent máshol. Ezt nem bírja hibamentesen akármilyen gép.
Az első (Sodaco King) derekasan másfél évet bírt, és mivel elkevertem a papírjait, nem tudtam érvényesíteni a jótállást, és habár szét tudtam szedni, a hibát nem találtam meg. A második 5 hónapot tudott, és garanciálisan meg tudták javítani (eltömődött járatokat kellett tisztítani), de attól még 1-2 hétig nem volt szóda itthon.
Az a probléma ezekkel az "olcsó" gépekkel tehát, hogy eléggé rossz a konstrukciójuk: nehezen javíthatók, nehézkesen szedhetők szét, ezért szükség van 50-60 ezres 2 gépes vásárlásra, hogy hiba esetén is biztosítva legyen a szünetmentes üzem. Ez érvényes a közepes árfekvésű gépekre is, ahol a felárat csak a márkának vagy az újdonságnak köszönhetjük, esetleg valami extra hibaforrást jelentő plusz mechanikának, vagy (horribile dictu) akár az elektromos működtetésnek.
A másik probléma, hogy ezeknél a gépeknél egyáltalán nem garantált, hogy a palackjaik nem eresztik a bubikat. A Sodaco King üvegeiben lévő szódák pl 6-10 óra alatt érzésre 20-40%-ot is gyengülnek (új állapotukban is). Bárcsak volna egy olyan gép, ami már évek óta a piacon van, lehetőleg minél több alkatrésze fémből (és jó minőségű műanyagból) van, egyszerű a szerkezete, csavaros illesztései vannak, és ezáltal könnyen szerelhető, átlátható és javítható, és végül jól is néz ki.
A probléma ezzel az, hogy ilyen gépből kevés van, és nem lehet biztosan tudni, hogy melyek ezek a készülékek. Volt egy sejtésem, hogy ilyen gép lehet az aarke carbonator 3, amely 2020-ban (!) jelent meg a piacon (2022-től nagyobb darabszámban). Figyelembe véve, hogy a carbonator 2 2019-es kiadású, és a hármas annak egy javított változata, továbbá hogy azóta se létezik carbonator 4, gyanítható, hogy ez egy jó konstrukció. (A carbonator pro szerintem nem tartozik a sorozatba, mert más a működésmódja, mechanikája.) A probléma ezzel az, hogy újonnan a legolcsóbban 62 ezerért rendelhető 1 db vizespalackkal, nekem meg kell még 3 palack, darabja 7000-7500 forint, ott is vagyunk közel 85 ezernél, és még csak egy gépem van. Hm. Irány a használtpiac!
Március 11-én érkezett az aarke carbonator 3 ebay-ről. 36 ezer forintért jött (szállítással együtt). Noha azt ígérte az eladó, hogy működőképes, természetesen hibás volt. Sebaj, eleve szét akartam robbantani, hogy tanulmányozzam a szerkezetét és a javíthatóságát. Persze azért megreklamáltam udvariasan, hibaleírással (szökik a gáz a fejrésznél), és a kérdéssel, hogy hogyan működik a visszaküldés ebay-en. Meglepetésemre 1 órán belül válaszolt az eladó, hogy nem kell visszaküldenem, sőt azonnal küld egy másikat, és már csomagszám is van hozzá. Váó. Ez jól hangzik, ugyanis a rossz készülék azonnal mehet alkatrészbányának, mert olyan alkatrészárak vannak, hogy beszarsz: nyomókar 8000, márkacímke 5000 stb.
Gyorsan rákerestem azért előbb a hibára a gyártónál, redditen stb, ám hasonló problémát találtam ugyan, de megoldást nem. A gyártó egyedül csak a gázpalack szigetelőgumijának a cseréjét javasolja, minden egyéb esetben küldjem el nekik. Szóval kapufa, sőt mellé. Na ekkor jött el 15-én a szétszerelés ideje. Jelentem, ez egy igen jól átlátható, logikus és minőségi szerkezet. Noha nincs semmi különösebb tehetségem a mechanikus szerkezetek javításához, azért óvatosan és lassan szét tudtam szedni (nincsenek szétszerelős videók a neten róla!). Nem kell félni tőle: aki legózott valaha, és volt már a kezében csavarhúzó is, az simán szétkapja. Azt láttam, hogy alapvető szerkezeti hiba nincsen, az illesztések a helyükön vannak, szóval nem tört el semmi, és nem is csúszott el vagy repedt szét egyetlen cső sem. Eljutottam a tűig, amely a gázpalack szelepét nyomja be, és rézből van. Kiemeltem. A tű közepén egy vájatban van egy pici (kb 6 mm átmérőjű) szigetelőgumi gyűrű, és kitaláltam, hogy ez akadályozza meg a gáz felfelé (vissza)áramlását, és tereli a csőrbe és onnan a vízbe a széndioxidot. Ez a kis gumi szakadt volt, egy 2 mm-es rész el is tűnt belőle. Nosza, keressünk egy csapágyüzletet, ott általában minden méretben vannak O-gyűrűk. Van is egy kb 600 méterre. A kölyköket úgyis viszem reggel, visszafelé beugrom, 8-kor nyit. Tolómérővel lemérte az eladó, adta is darabját 100 nagyon kemény forintért. Itthon 16-án reggel gyorsan összeraktam addig, hogy tesztelni tudjam. Hibátlan. Végül teljesen összeszereltem. Pacek. Mostanra az a helyzet állt elő, hogy 1-2 nap múlva lesz 2 db aarke 3-asom 36 ezerért. Jól hangzik? Jól bizony! Mivel nagyon jól javítható IQ-ból, gyakorlatilag megoldottam a szódagép ellátást 1-2 évtizedre is akár. Ez jó deal volt. Kiemelném a jó konstrukciót és a könnyű, logikus szerelhetőséget és javíthatóságot. 17-én megjött a második gép, ez dobozból kivéve is már tökéletesen működik. Meglepetésemre és nagy szerencsémre az eladó küldött egy ajándék literes aarke palackot is (gondolom, fájdalomdíj gyanánt...). Aztán 19-én megjött a 3 új palack is 22 ezerért. 58 ezerért tehát lett végül egy király redundáns rendszerem a szódázáshoz, melynek az árát már a szárazjéggel bőven kitermeltem. És ezek a palackok profik ám: nem eresztenek semmit a bubikból (csak annyit, amennyi abban a kevés, üvegben lévő levegőben nyomásegyensúlyt tart): a palacknak (kupaknak) kiemelkedő nyomástartása van, az egyik palackot (a használtat) 24 órás tesztnek vetettem alá: semmi gyengülés, nyitáskor megint pezsegni kezd.
Egyetlen hiányosságot lehet megemlíteni. A vizespalackok nem bajonettzárasak, hanem sima végigmenetesek, pedig az nagyon hasznos kényelmi fícsör (lenne). Talán majd a carbonator 4. Na, akkor leszek majd bajban! De addig is:
? 
mint én. 
