2. Fórumok
  3. Videokártyák
  4. AMD vs. INTEL vs. NVIDIA
Legfrissebb anyagok
PROHARDVER! témák
Mobilarena témák
IT café témák
GAMEPOD témák

Új hozzászólás Aktív témák

  • #33931 Abu85 HÁZIGAZDA Petykemano #33929
    Új Válasz #33931
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz Petykemano #33929 üzenetére

    Kétféle irány kezd kialakulni. Az egyik a speciális, amikor magát a gyorsítót eléggé specifikusan egy célterületre tervezik, míg a másik az általánosabb felhasználás, amikor nem csak packed dot productra van kigyúrva a hardver.

    Ezt többen másképp közelítik meg. Az Intel konkrétan két hardverrel. Nervana a specializált irányra, és a DL-es Xeon Phi az általánosra. Az NV egyszerűen egy hardverbe építi mindkettőt, de úgy, hogy elszeparálják a részegységeket, míg az AMD egy hardverbe építi mindkettőt, de nem szeparálják el a feldolgozókat.

    Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya.
    Az Intelnek az lesz a gondja, hogy két hardverre kétféle szoftverkörnyezetet nehéz lesz optimálisan fenntartani, na jó nem annyira nehéz, de minimum eléggé költséges. Viszont a CPU-szerű Xeon Phi dedukcióra nem igazán gyúrható ki, mert már maga a felépítés elvisz egy rakás tranzisztort.
    Az NV-nél igazából a tranzisztorköltség a gond, mert gyakorlatilag külön feldolgozókat alkalmaznak a packed dot productra, és mellette más feldolgozók vannak a tréning szakaszra.
    Az AMD-nél a Vega 20-ról tudni lehet, hogy az AMD az architektúra flexibilitására épít, és mindent egy feldolgozóból oldanak meg. Ez kicsit olyan, mint amit az Intel csinál a Xeon Phi-nél, csak az architektúra nem követel meg a működéshez bazi nagy, tranzisztorzabáló gyorsítótárakat és ezekhez tranzisztorzabáló vezérlést, vagyis az implementált tudáshoz kellő mennyiségű feldolgozó is lesz. Ennek az előnye az, hogy az elérhető linux driver doksik szerint 4/8 elemű packed dot productot simán le tudsz implementálni. Dot utasítással 8 bites adatokon 1 GHz-en simán megvan ~114 TOPS. És az órajel biztos nem 1 GHz lesz. A 8-elemű módban akár a 400 TOPS is meglehet. De ha feltételezünk 1,5 GHz-et, akkor akár a 600 TOPS is. Ennek az összevont dolognak az az előnye, hogy az összes feldolgozót használhatod packed dot productra, míg az NV s saját módszerével csak a beépített feldolgozók kis részét éri el így, az Intelnek a Xeon Phiben eléve túl kevés feldolgozója van, mert az architektúra nem skálázható ideálisan. A hátrány igazából a tréning szakaszok keletkezik, mert ott igazából ezek a specifikus előnyök nem jönnek elő, mivel legalább 16 bites FP packing kell. Ott már a kevert pontosság melletti lebegőpontos számítási teljesítmény számít.

Új hozzászólás Aktív témák