Azért nagyon el kell különíteni a szervert és az asztali vonalat. Szerverben nem nehéz kihasználni még 16 szálat sem, vagyis oda lehet rakni 8-16 magos procit 2-2,5 GHz-es órajel körül. Asztalba ez nem jó, mert kevés az órajel. Kevesebb maggal többet érsz. Ezért nem lesz 8 magos Sandy Bridge-E processzor, mert bár a lapka fizikailag 8 magos, de kettőt érdemes letiltani, hogy 3 GHz fölött legyen az órajel.
Ez a dark silicon jelenség. A gyártástechnológia fejlődik, és egyre több tranyót tudsz ugyanakkora területre zsúfolni, de ezeket a tranyókat be kell kapcsolni, és az az energia, ami ehhez szükséges a csíkszélesség csökkenésénél nem csökken olyan mértékben, mint amekkora mértékben a tranyó mérete csökken. Ez egy régóta létező szabály, vagy jelenség. Az Intel tudja a legjobban, hiszen ebbe belefutottak a Pentium 4-gyel, amikor 10 GHz-et ígértek, de nem lett belőle 4 sem. A dark silicon gátolta meg ezt a vonalat. A homogén többmagos processzorok ezért fejlődtek ki, mert azoknak a tranyóknak nem kell állandóan aktívnak lenni, így a fogyasztás kordában tartható. Most az a probléma, hogy ez a jelenség már a többmagos termékeknél is nagyon kezd korlátozóvá válni, és ezért mennek a cégek a heterogén éra felé. Ha ez a fizikai jelenség nem lenne még mindig egymagos procikkal nyomulnánk kb. 20 GHz-es órajelen.

Az Ivy az leghamarabb tavasszal jön. Ha bugos a virtualizáció, akkor a startig belefér egy respin. Az, hogy az ES példányoknál bugos valami, hát istenem ... ezért vannak tesztek. Van idő javítani. Szerintem az Intel biztosan tervezett még egy steppinget, hiszen ha nem kellene, akkor jönne februárban. Ezzel tök mindegy, hogy most mi bugos rajta, mert a bugos Ivy verzió kereskedelmi forgalomba úgy sem kerül.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.