Ansmann PhotoCam III töltőm nekem is van, csak azért vettem meg, mert egy kiárusításon 4000-ért adták, 4 db 2600-os akksival. Többet igazság szerint nem adtam volna érte.
Ezekből az akkukból létezett állítólag jó széria is, de nekem úgy tűnik, én pont rosszat fogtam ki. 1 év után már megnőtt a soros belső ellenállásuk, ami azzal jár, hogy pont nagyáramú terheléshez, vagyis fényképezőgéphez már alig használható.
A töltő 2 cellát sorosan tölt, ami egyáltalán nem ideális, bár egy 2,4 Voltos akkus csavarhúzóhoz pont jól tudtam használni. (A teljes képhez tartozik, hogy később a csavarhúzón készítettem egy plusz kivezetést, azóta a 2 cellát inkább külön-külön töltöm.)
A töltő kapcsolási rajzát elkészítettem, majd rájöttem, hogy egy feszültségosztó kiiktatásával könnyen át lehet állítani 2x2,4 Voltos rendszerről 2x1,2 Voltra. Tehát így már csak 2 db cella töltésére alkalmas, de azt legalább egymástól teljesen függetlenül. Úgy néz ki, a processzornak eleve ez az alapkapcsolása, csak mellesleg osztóval alkalmassá tehető 2x2,4 Voltra is. A gyártó sajnos ez utóbbi megoldást választotta, holott 2 cella soros töltése az ismert problémákat veti fel.
A másik cella helyét rövidre kellett zárni, mivel feleslegessé vált. A képen az első próba-megoldás látható, ami jól szemlélteti a lényeget, később belül kikötöttem a felesleges slotokat. Továbbá beiktattam két LED-et, ami külön-külön jelzi a két cella töltését (az impulzusok ütemében villog, csepptöltésnél pedig rövid villanások láthatók). Erre az adott lehetőséget, hogy a belső kapcsoló FET-ek vezérlése pont alkalmas 1-1 LED működtetésére is, pusztán két ellenállás beiktatásával. Gyárilag 1 db LED található a töltőn, amit a vezérlőprocesszor csak akkor állít zöldre, miután mindkét kör csepptöltésre kapcsolt. Az általam beépített LED jelzi azt is, melyik végzett hamarabb (a képen még nem szerepel).
Maga a töltő elektronikája is elég érdekes, a két töltési kör egymással sorba kapcsolódik egy kapcsolóüzemű áramgenerátorral táplált áramkörben. A vezérlőprocesszor tesztimpulzusok segítségével érzékeli, hogy melyikben van akku, ahol nincs, azt egy kapcsoló FET rövidrezárja. Persze nem közvetlenül, soros Schottky diódák akadályozzák az akku rövidrezárását, egyben védenek a fordítva berakás ellen. A tesztimpulzusok folyamatosan mennek, ha berakok egy cellát, rögtön észreveszi és töltésre vált. A kapcsoló FET-ek periodikus kikapcsolt állapotában jut áram a cellákra, rövidrezárt állapotban pedig önmagukon vezetik át az áramot (az akku helyett), vagyis szellemesen mintha kicsit fordítva működnének a dolgok, de pont így van jól és kreatívan kitalálva.
Nem tudhatom, mennyire vágod a témát, általában a szakmai érdeklődésű fórumolvasóknak szántam az információkat.
Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.