"Szelekciós nyomás: a társadalomban kooperációval is lehet érvényesülni. Nincs arra bizonyíték, hogy az erőszakos egyéneknek több gyerekük lenne, vagy sikeresebbek lennének az életben, mint mások."
1.
2. Talán egyeztessünk, mert itt félremehet a diskurzus: Te mit tekintesz erőszaknak?
Én nem csak a verést (fizikai bántalmazást), hanem a kétséget kizáró nyomásgyakorlást (pszichés nyomás; zsarolás; egyéb adósságba hajszolás; stb.) tehát az olyan megjelenési formákat is, amik nem "fizikailag nyilvánulnak meg", hanem "nem fizikai módon" erőltetik bele az egyént abba, ami neki nem jó/nem kell(ene)/amit nem akar(na). Hívjuk "burkolt erőszaknak"?
(És akkor máris a feminizmus is érthetőbbé válik, hiszen arra rátapintottak, hogy nem csak az ütleg jelent erőszakot, hanem akár a munkahelyi kizsákmányolás végletes formái is - nem a túlóra, hanem a be nem jelentve, "állandó túlóra", ócska pénzért ("mert ha nem tetszik el is húzhatsz, senki vagy, lesz másik helyetted, azt' tartsd el a családod, ahogy tudod"), stb. módik (fekete/szürke gazdaság) + hitelben az egész világ (--> frusztrált, kitett állapot --> alkohol, agresszió, (ön)gyilkosság) + non stop lelki terror otthon ("haszontalan vagy, semmire se jó; ezt se csinálod, azt miért úgy csinálod", stb)
Nem tudom, mit szólsz?

"De ha a börtönt veszed elő: ha valaki 10 évig sitten ül, akkor komoly hátrányból indul a párkeresést illetően, illetve nehezebben tudja a gyerekei jövőjét biztosítani."
Erre mondják röviden: a nyomor újratermeli magát.
Másrészt megy a börtön-levelező-társkeresés is ám, és anno jogtanárom is amellett kardoskodott, hogy a börtön csak az elítéltnek szól, a rokonokat nem jogos eltiltani az elítélttől (őket nem ítélhetik elzárása a szerettüktől), vagyis a folyamatos láthatást biztosítani kell(ene)...

"A tudomány nem "bűnt" kezel, hanem káros, közösségellenes viselkedésmintákat."
Szerintem a fizikai (orvostudomány) és szociális (pszichológia; etológia; történelem; szociológia, gazdaság) okokra kíván rájönni, vagyis a válaszokat keresi más módszerekkel.
Az igaz, hogy ilyen megközelítésben a vallás kimondja az érzékelt realitást: az ember nem eredendően jó vagy rossz, hanem benne van a hajlam mindkettőre, és az egyén vállalja a felelősséget a döntései következtében elkövetett tetteiért. A hullám
A tudomány részleteket kutat (hogyan működik), a vallás lereagálja: viselkedj!
Az én nagy gondom, hogy - ha elvisszük a falig e kérdést - a tudomány hová vezet majd? Circle, Mechanikus narancs, Gattaca, The Circle, 1984, Mátrix, Én, a robot, Automata, A.I., A majmok bolygója, Az emlékek őre, A sziget, Végrehajtók
(ezeket csak kb. behatárolás gyanánt hoztam fel)

"A tudomány ennél szofisztikáltabb magyarázatokat ad.
Pl. azt, hogy nagyon nem tesz jót később, ha gyerekkorban vernek valakit. Ilyet a Biblia nem tud (sőt)."
Hmm.
1. Ha a tudomány kell ahhoz, hogy tudd: ne verd módszeresen agyon a 6 éves lányodat, aztán meg ugrálj a kórház küszöbén, hogy látni akarod (true story), akkor régen mindegy.
2. "Magyarázatokat", nem megoldásokat - legalábbis ez a célja (idő kérdése). Mert azokat már kitalálták. És de, a Biblia is tud: "ha bántasz másokat, viszont várhatod. Ne tedd."

"Breiviket kielemezték, vannak javaslatok arra, hogyan lehetne kezelni a hozzá hasonló embereket, vagy mi indítja el őket."
És mi a megoldás? (nem olvastam/hallottam erről, mi a végeredmény)

("A Biblia szerint bűn szombaton gallyat szedni is."
Ez Ószövetség. Beszélj a zsidókkal. Eddig a kereszténységről volt szó...)

"A nép felelőssége: itt jön képbe a kritikus gondolkodás és a tekintélytisztelet.
A vezetőkhöz való viszonynál fel kellene ismerni, hogy az érdekeik nem azonosak a népével. Nem lehetnek (a hatalom megszerzése, megtartása gyakran ütközik a választó által várt intézkedésekkel). A rendszernek kell kikényszeríteni, hogy figyelembe vegyék."
1. Egyetértek (részben - a hatalomban levőknek is arra kell törekedniük, hogy minél kevésbé térjen el a kettő)
2. Mi a megoldás? Mert ma sehol sincs az eredmény - ld. pol.topik

""Széchenyi és Kossuth vitája" - lótúrót. Mindketten változást akartak, kérdés milyen úton-módon.
A felvilágosodás ellenfelei meg akarták tartani a régi pozíciójukat, amit a változások veszélyeztettek. A változás mindenképp bekövetkezik, kérdés hogy robbanásszerűen, vagy fokozatosan. Az utóbbit lehetetlenné tette a folyamatos halogatás, reformok gáncsolása a fenti okból."
Ez így ellentmondás
Széchenyi főnemes volt, Kossuth köznemes; mindketten vezérei egy-egy tábornak, tehát nem hírmondók, hanem "szimbólumok", vagyis képben volt a változás...

"Szerintem."