Szelekciós nyomás: a társadalomban kooperációval is lehet érvényesülni. Nincs arra bizonyíték, hogy az erőszakos egyéneknek több gyerekük lenne, vagy sikeresebbek lennének az életben, mint mások.
A sikert sokféle dolog kombinációja adja, az erőszak pedig komoly kockázatot visz bele (mind az egyén, mind a partnerei számára).
De ha a börtönt veszed elő: ha valaki 10 évig sitten ül, akkor komoly hátrányból indul a párkeresést illetően, illetve nehezebben tudja a gyerekei jövőjét biztosítani.
Machiavelliből a lényeg: pusztán erőszakkal nem lehet operálni, mert szövetségesek is kellenek, nem csak ellenségek.

A tudomány nem "bűnt" kezel, hanem káros, közösségellenes viselkedésmintákat.
A Biblia szerint bűn szombaton gallyat szedni is. Nem tudom érted-e a különbséget.
Breiviket kielemezték, vannak javaslatok arra, hogyan lehetne kezelni a hozzá hasonló embereket, vagy mi indítja el őket.
A Biblia szerint mind egyformán bűnösek vagyunk, a különbség az, hogy egyesek nemesebbek, "jobban akarnak" jók lenni. A tudomány ennél szofisztikáltabb magyarázatokat ad.
Pl. azt, hogy nagyon nem tesz jót később, ha gyerekkorban vernek valakit. Ilyet a Biblia nem tud (sőt).

A nép felelőssége: itt jön képbe a kritikus gondolkodás és a tekintélytisztelet.
A vezetőkhöz való viszonynál fel kellene ismerni, hogy az érdekeik nem azonosak a népével. Nem lehetnek (a hatalom megszerzése, megtartása gyakran ütközik a választó által várt intézkedésekkel). A rendszernek kell kikényszeríteni, hogy figyelembe vegyék.

"Széchenyi és Kossuth vitája" - lótúrót. Mindketten változást akartak, kérdés milyen úton-módon.
A felvilágosodás ellenfelei meg akarták tartani a régi pozíciójukat, amit a változások veszélyeztettek. A változás mindenképp bekövetkezik, kérdés hogy robbanásszerűen, vagy fokozatosan. Az utóbbit lehetetlenné tette a folyamatos halogatás, reformok gáncsolása a fenti okból.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"