"...az ördög is munkálkodik..."
Isten miért hagyja? Miért ilyen könnyű összekeverni az igaz vallást a hamissal?
Honnan tudjuk hogy a Biblia nem az ördög munkája? Lehet hogy az "igazi" Bibliát már rég kitörölte egy hamis vallás a történelemből.

"...a kereszténység az egyetlen olyan vallás amire azt mondjuk, hogy egy istenség alapította..."
Péter és Pál apostolok istenségek voltak?
Jó, értem mit mondasz. De úgy tudom pl. Dionüszosz kultusza is hasonlóan terjedt, mint a kereszténység. (A víz borrá változtatása ilyen dionüszoszi "feature".)
- Ha jól értem, történelmi leírás alatt történeteket értesz.
- Amit magam számára kielégítőnek találok, az nem feltétlen elég másnak is. Kell ezen vitatkozni?

"Iszlám esetén nem beszélnék nőgyűlöletről, tisztelik őket."
Az iszlám országok legdiszkriminatívabb törvényűek listáján az első helyeken futnak. Az első Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emirátusok, dobogós még talán Uganda (pont nem iszlám, csak jelentős az iszlám kisebbség). Felmérése válogatja.

"... a kereszténység számomra és számodra több jót ad, mint rosszat."
Én meg már írtam, hogy ugyanezeket a jókat szekuláris úton is el lehet érni. A vallásnak nincs privilégiuma ebben.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Bocs, első benyomásra az illető úriember (László András) ugyanazt műveli a filozófiával, mint Egely György a fizikával.
Ha sikerült végighallgatnom, majd további véleményt mondok.
Egyébként megelőlegezem, hogy nem fogja tudni megmondani, miért előbbre való az idealizmus a realizmusnál (materializmusnál).

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Vagy én vagyok ehhez nagyon hülye, vagy a doktor úr valami kívételes szinten űzi a BS-propagálást.
Pár pont ami szemet szúrt:
- Sikerült becsempésznie istent a filozófiájába (az előéletét tekintve nem csodálom)
- A szolipszista nézet szerint az, hogy nem uralom teljesen a világot az nem cáfolat, hanem inspiráció. Miért? Miért kell ezzel kivételezni? Mi van ha nem vagyok a saját tudatom ura?
(De akkor meg mitől függ az egész?)
- a logikai levezetés nem az erőssége

Bocs, de egyelőre eddig bírtam a tömény agyzsibbasztást. Majd talán később reagálok a többire is.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Baranyai T. Imre: nem sikerült eltalálnia az ateizmus definícióját, de rögtön szalmabáb-érveléssel vádolja az istenérvek cáfolóit. Jól kezdődik...

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Azt gondoltam hogy nem az ő találmányuk. Már csak azért sem, mert mindkettőjüknek van saját Wiki-bejegyzése.
Sajnos László András azt kell mondjam rossz előadó (felesleges szünetek, érdeklődés fenntartásának hiánya). Viszont kollégájára is igaz (Baranyai), hogy nem magyaráznak fogalmakat, illetve olyan állításokat tesznek, amire nem tudni miből jutottak.
Episztemológiáról pedig nincs szó ezekben az előadásokban.

Az átlagos műveltségű ember nem hogy ezekről a filozófiákról, de általában a logikai érvelés szabályairól is elég keveset tud.
Ettől függetlenül eléggé hibás és arrogáns hozzáállás a kritika ilyen alapon történő félresöprése.
Amíg mindkét fél elfogadja a logika szabályait, tisztázzák a fogalmakat, addig egy himalájai jakpásztor is jogosan kritizálhatja egy akadémikus álláspontját.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Sajnos a laikus könnyen juthat a következő megállapításra:
Ezeknek a jóembereknek van egy hitviláguk, amit kínkeservesen se tudnak racionálisan megindokolni. Tehát gyorsan kerestek hozzá egy filozófiát, amiben nem kell a racionalitással viaskodni, és kényelmesen elvannak.
Ezek után a kritikák tetemes részét le lehet rendezni azzal, hogy az adott filozófiai iránynak ez nem része, és különben sem értelmezik helyesen.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Vallás mint fizetség?
Érdekes dolog jutott az eszembe. Adva van a diktátorok kézikönyvének az elve, hogy ahhoz, hogy hatalomra kerülj és megtartsd kulcsemberekre van szükséged. (ajánlott összefoglaló video)
Viszont mi van, ha elvonatkoztatunk attól, hogy a fizetség nem csak pénz, áru, vagy szolgáltatás lehet? Az még megy, hogy a helyi milícia tagjai ingyen kurtizán szolgáltatást kapnak, nem csak a bordélyban, hanem az utcán benyitva bárhol, max kicsit ellenkeznek. Presztízs ami a csapattagsággal jár, de a hit is egy érdekes fizetőeszköz. Elég csak az öngyilkos merénylőkre gondolni.
Amiért az egészet felhoztam, hogy a hit fizetsége "ingyen" van. Nem kell bányászni az aranyért, földet túrni: ima, áldás, elfogadás, szeretet, ezek csak időbe és bizalomba kerülnek.
Ráadásul ez értékek specialistása, hogy minél többed van belőle, annál kevesebbre van igényed. Míg a pénz bűvöletében, minél többre, minél több hatalomra. Az egyikkel ki lehet elégíteni az igényeket, a másikkal nem. Tudom ateisták, szerintetek ez nulla érték, tehát bármennyi is kevés, viszont pénznél, max felméred a realitásodat, hogy sajnos erre vagyok képes, pedig milyen jó lenne több.
Ezek után érdekes olyan hatalmi rendszerben gondolkodni, ahol a vallás is fizető eszköz, ahogy volt a középkorban is. Mivel ebből végtelen készlet áll rendelkezésre, szemben a föld erőforrásaival. Ez elgondolkodtató....

A közgazdaságtan törvényei erre is érvényesek: ha mindenki egyformán üdvözül, az üdvözülés devalválódik.
Kell hogy legyen valami, amitől a hívő különlegesnek, privilegizáltnak érzi magát. Ugye az iszlámban sem mindenki egyformán részesül a túlvilág javaiból. A jobbat ki kell érdemelni.
Mivel lehet kiérdemelni?
Rád bízom, hogy befejezd a gondolatot.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Bocs, ezt a Baranyait nem tudom végighallgatni.
Olyan dolgokat állít, amit nem magyaráz, hogy honnan kellene tudni. Olyan dolgok fölött siklik el, (pl. jó és gonosz problémája), amiről nagyon komplex viták vannak. Ő mégis (számára kedvezően) lerendezettnek veszi ezeket a vitákat.
Honnan kellene tudni, hogy a homo usion/iusion, vagy a heterousion az igaz? Ő csak kijelenti, hogy aki nem ezt v. azt válaszja, az tévúton jár.
Szokása, hogy amikor nem jutnak eszébe érvek, akkor csak megismétli a kijelentéseit (sulykolja a hallgatóságba).
Összességében egy félművelt szemfényvesztő benyomását kelti.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Először is a vallást kiterjeszteném bármilyen ideológiára.
Másodszor az üdvösség most se jár alanyi jogon. Egy dolog, hogy meg vagy keresztelve, de még jónak is kell lenned. Nehéz méricskélni, hogy azt mondod, hogy téged csak az érdekel, hogy megüsd a mércét, hogy a mennyország melyik részére kerül nem izgat. Ez ugye azzal járna olyan logikával, hogy jó vagyok, de most a nénit nem segítem át a zebrán, picit ferdítek az igazságon, most elteszem ezt a közös tulajdont, majd meggyónom.
Sejtem mire gondolsz, hogy az iszlámban is megvan, hogy lehet a túlvilágon 20 szűzre szert tenni.
Azért itt egy kávzi ingyenes fizető eszközről beszélünk, amihez simán hozzá lehet tenni a Milgram kísérletek tapasztalatát.
Úgy is azt mondják, a következő világháborút ideológiák miatt fogják vívni. Nem tehetjük meg, hogy mindenkinek jusson iphone, medence sok vízzel, tiszta levegő, kényelem. Kevés rá a föld erőforrása. Ideológiával kvázi lehet generálni erőforrást, amit szétosztasz. Eredményében nem különbözik, hogy azért vagyok boldog, mert Isten kiválasztottja vagyok, és rám mosolygott, vagy mert birtoklok egy iphonet. Csak utóbbihoz ásványi anyagra van szükség.
Száz évvel ezelőtti tapasztalatok szerint szegényen is boldog lehet lenni, egy bőrlabdát rúgva, szerető emberekkel körülvéve. Ma már nem gondolunk rá, pedig gondolj bele, neked mennyit érne az, hogy olyanok vegyenek körül akiket szeretsz, s szeretnek? Hogy ez holnap is meglegyen? Egészség, gyerekek biztosítása rendben? Kocsi műszakija? Fék fog? Gyerek vércsoport tetkója, hogyha szűkség lenne rá? Ma azt gondolhatod, hogy nem ér 40e a téli gumi, de holnap után is ezt gondolnád, ha holnap valami történne?

Arra próbáltalak rávezetni, hogy a vallások szerint az üdvösséget is evilági dolgokkal (cselekedetekkel) tudod elérni. Azok pedig végesek.
Mondhatod hogy a mosoly, a kedvesség nem korlátos. De akkor meg mástól fog függeni, ha mindenki kedves mindenkihez.
Egyébként ha érdekel a téma, a megfelelő keresőszó a "post-scarcity".

"Száz évvel ezelőtti tapasztalatok szerint szegényen is boldog lehet lenni..."
Add Uram hogy ne legyek se szegény, se gazdag, mert a szegénység lealjasít, a gazdagság pedig kevéllyé tesz. Ezt olyan valakitől hallottam, aki mélyen vallásos volt, és megélte a világháborút.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Van az a zsidó vicc, már csak a lényegre emlékszem: Zsidóknál valamelyik ünnepnél előírás, hogy egy koldust, szegényt vendégül kell látni, aztán a helyi koldusok úgy elszenttelenedtek, hogy a szomszéd faluból kellett hozatni.

Ha belegondolsz, nem azért dolgozol, hogy pénzed legyen, hanem, hogy olyan dolgaid legyenek, amit pénzért kapsz meg, hogy boldog és ne boldogtalan légy. Ha fázol éhes vagy, akkor is boldogtalan, ha van rendes társadalombiztosításod, akkor boldog, hogy a betegségek problémája letudva stb.
Szóval amiért küzdesz, az igazság szerint a boldogság. Annak az egyik kielégítési módja a pénz. A fogyasztói társadalom ezt hirdeti, s igyekszik elterelni a figyelmet róla, hogy a pénz és a javak csak egy lehetőség a boldogságra a sok közül.
Vallás, ideológia esetén az idődet, ami még az életedből hátra van, azt áldozod be valaki más boldogságáért. Azért mert vagy azt hiszed, hogy ez téged boldoggá tesz, vagy ténylegesen boldogabb leszel tőle.
Igen az időd az korlátos mennyiség, viszont ideális esetben elég áll rendelkezésre. Amíg élsz, pont addig teszel boldoggá másokat, akik ezért cserébe boldoggá tesznek téged.
Ezért nem csodálkoznék rajta, ha a fogyasztói társadalmat, egy ilyen társadalom cserélné le. Mikor a rendszer nem az én fogyasztás alapu boldogságára épül, hanem, hogy az én felismeri, hogy mások által is boldog lehet.
A száz évvel ezelőtti szegények boldogságánál erre céloztam, hogy nem volt annyi mindenük, mint nekünk, de a nyitottabb társadalom révén boldogabbak voltak. Elég csak arra gondolnod, hogy téged és engem még simán elengedtek iskolába, játszótérre játszani, mostmár ez kevésbé megy.
Múltkor néztek a Kojak sorozatot 1973-78 sorozat. Abban Kojak szomorúan beszél arról, hogy New Yorkban mikor ő gyerek volt az 50-es években az emberek sokkal barátságosabbak voltak, és figyeltek egymásra, összetartottak. Epizód záró mondata, hogy emberek figyeljetek oda egymásra!. Gondolj bele, ez csak 70 éve volt, így megváltozott a nagy alma.

"A fogyasztói társadalom ezt hirdeti..."
Én nem vagyok benne biztos, hogy létezik ez a társadalom. Az emberek ősidők óta szerették a rongyrázást, a státusszimbólumokat.
Ami változott, hogy a 20. század elején megjelent a reklám, ami nem terméket, hanem életérzést akar neked eladni.

"A száz évvel ezelőtti szegények boldogságánál erre céloztam..."
Móricz Zsigmondot olvastál? (Barbárok, Árvácska)

"...az 50-es években az emberek sokkal barátságosabbak voltak, és figyeltek egymásra, összetartottak."
Kisebb közösségekben ez ma is megvan. Ez a városiasodás eredménye. Sajnos az ember nem tud érdemben kb. 150-nél több más embert számontartani.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Vakok közt a félszemű a király.
Egy példa (ehhez nem kell előképzettség):
Baranyai szerint a halállal nem az én szűnik meg létezni, hanem az általa megteremtett világ. Hasonlatként fölhozza az álmodást, és további igazolást lét abban, hogy az ókori népek rokonították a halált és az álmodást. Tetézi, hogy arabul (állítólag) az álom = kis halál.

Hadd ne mondjam hogy franciául mit jelent a "kis halál". Vagy ott van a "hosszú álom" kifejezés. Azaz mazsolázzunk nyelvészkedéssel.
De mindenképp fordítva ül a lovon: az emberek az álmodással próbálták magyarázni a halált. Az utóbbit nem értették, az előbbiről viszont volt fogalmuk, és tudtak is mesélni róla. Ez egy teljesen logikus magyarázat, és nem fordítva volt, mint ahogy az előadó úr sugallta.
Ezen kívül mi van, ha valaki nem veszi észre, hogy meghalt? Nem vet véget a saját világának, él tovább amíg valami nem történik? És akkor többször is meghalhat? Vagy hogy kellene ezt elképzelni?
Elég súlyos dolgok vannak itten...

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Kb. ugyanúgy, mint a francia. Arról nem tehetek hogy Guenon bele volt szerelmesedve az arabba, így más nyelvek nem számítanak.
Honnan tudod, hogy a Korán lenne az utolsó? Miért nem a Mormon könyve az utolsó?
Látod, az ilyen dolgok hiányoznak, hogy koherens egésszé álljon össze ez a valami. Ha logikus érvelést építesz fel, akkor annak is mindegynek kellene lennie, milyen nyelven teszed.

Megj.: Nem. Vagy előbb definiáld a tudás és a halál fogalmát.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

A középkori és ókori emberek "tudása" ma is jelen van, ha nagyon hiányolod : [link]
Klasszikus vallási értékek.

A jelenkori prófétától azt is megtudhattuk a minap hogy a jóga démonokat energizál. Köszönjük a hasznos tudást Németh Sándor !

"...a klasszikus vallások hordozhatnak értéket, modern életszemléletek nem..."
Ezt honnan tudjuk? Vagy csak fogadjam el, hogy Jupiternek kellene áldozni, ilyen modern dolgokat, mint Jézus meg dobjuk sutba?

Annyira nagy dolog ez a tradíció? Az ókori egyiptomiak sokkal de sokkal többet foglalkoztak a halállal és a túlvilággal mint más kultúrák. Tehát sokkal nagyobb tudásuk kellene lennnie, mint bárkinek.
De mennyien követték az ő tradícióikat?
Egyáltalán kellene követnünk?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Tradicionalista nézőpontból juthat az ember hamis következtetésre? Cáfolható-e valahogyan az ilyen nézőpontból kialakított megállapítás?
Ha a válasz mindkettőre nem, akkor ez csak annyira hasznos, mint a szolipszizmus.
Ha ez a helyzet, akkor logikára sincs értelme hivatkozni (vö. 1 axiómám - mindig igazam van). De véleményem szerint a köznapi értelemben vett igazságra sem...

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Sajnos az emberi élet véges, nem lehet elmélyedni minden útszéli próféta tanaiban.
A fent felvetett két kérdés elég jó szűrőfeltétel, amikre nem válaszoltál.
Rendben hogy téged meggyőzött, de aki kicsit kritikusabban áll hozzá, annak ez nem elég.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

OK. Akkor van valaki más, aki érti, és a fenti két kérdésre tudja a választ?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Egy amerikai tanulmány szerint...
"Az ateizmus kiváltó pszichikai okait vizsgálva úgy találták, hogy a magasabb intelligenciájú emberek hajlamosabbak az analitikus gondolkodásra (az intuitív gondolkodással szemben), és ez úgy tűnik, nem használ a vallásos hitnek."
- de attól még hogy intelligens valaki, nem lesz automatikusan ateista, ahogy attól se lesz automatikusan hülye, hogy vallásos.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Érdekes a téma, de számomra kevés az adat, hogy következtetést lehessen levonni.
Jó lenne látni az IQ eloszlási görbéjét a vallásosnak/ateistának/emberiségnek, és ezeket egymásra vetítve véleményt mondani.
Azt elfogadom, hogy a kisebb IQ-val rendelkezők közül többen ateisták, és ez lefele húzza az vallásosok átlagos IQ-ját. De mi a helyzet a 120+ vagy még inkább a 140+ IQ-val rendelkezőkkel, ott milyen a megoszlás? Ráadásul ezek épp olyan ritkák, mint a 70 alatti IQ-val rendelkezők. Az egy durva megállapítást hozna, ha a 145+ IQ-val rendelkezők közül mindenki vallásos/ateista lenne, viszont mivel ők a népesség 0,13%-át teszik ki a 85-100IQ közöttiek 34,13%-a simán eltünteti az ő eredményüket.
Elvileg az IQ megoszlása normál haranggörbe, feltöltöttem egy képet amin látszik az egyes klaszterek értéke.

Mondjuk a kutatás csak intelligenciát említ, gondolom IQ-ra gondolt. De mi azért tudjuk, hogy nem csak IQ létezik, hanem van EQ is, ott lehet, hogy pont fordított összefüggést lehetne kapni az érzelmi intelligencia és vallásosság közt.

Ez biztos csak a Sátán tanulmánya lehet...

Én csak arra a felmérésre emlékszem, ami a tudós társadalom vallásosságát vizsgálta (túlnyomó többség nem vallásos).
De cikk ki is emelí, hogy csak az USA társadalmát vizsgálták. Tehát az egész világra vetítve teljesen más jöhet ki.
Tekintve hogy az IQ erősen kultúrafüggő, mi van ha kultúra megköveteli a vallásosságot?

Bár a The Clergy Project keretében volt anonim felmérés olyan egyházi személyekről, akik valójában nem hisznek. Lehet hogy a kultúrális vallásosság sem garancia semmire.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Mondjuk azért azt se felejtsük el, hogy az usákok nagy átlagban protestánsok, ráadásul abból is az újabb fajta hitgyülihez hasonló elmebeteg furcsa irányzatokat tolják, melyeknek már nem sok köze van a kereszténységhez.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Az ateisták is hisznek. Csak másban. Pl BMW, Apple, Nike, L'oréal, stb.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Te meg abban, hogy az "ateisták" egy homogén csoport, és mind ilyenek?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Nem mondtam ilyet. Ahogy az istenhívők csoportja se homogén. Nem csak militáns ateisták meg elvakult istenhívők vannak.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Nem kellene égetni magunkat, ráérünk arra a túlvilágon.

A buddhisták is vallásosak, mégsem hisznek Istenben, sem abban, hogy pokolra kerülnének.
Az ateisták sem egységesek. Bizonyára vannak akik tényleg "hisznek" abban, hogy nincs Isten.
Egy sokkal precízebb meghatározás, hogy nem hisznek egy istenben sem. Másképpen: nem győzték meg őket. Ez nem univerzális "hit", mert vannak akik racionális okokból nem hisznek.
A szcientizmus ebben a formában még mindig a teisták találmánya (valójában: racionalizmus, empirizmus, stb.).

"Ugyanis a vallások (az említett klasszikus vallások) szerint minden embernek lehetősége van megismerni Istent..."
Olvastál már Isten rejtett voltának problémájáról? A fenti következtetés szerint Isten egy genya, és kivételez egyesekkel. Vagy egyáltalán nem törődik velünk. Vagy nem létezik.

"... mert keskeny az út, mely a Mennyországba vezet, de széles az, mely a Pokolba."
"Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága és a gonoszok zsarnoksága."

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Mondjuk ez nem lep meg.
Melyik nem érthető? Az isteni rejtettség problémája?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"