Ezzel a kínai-japán-vietnámi-kóreai dologgal vigyázzatok, nagyon! Volt egy kollégám, aki tudott egy pár apró formaságot egy rakás nyelven, pl tudott kínaiul makogni pár szót. Teljesen jó volt, és örültek is neki, hogy bár borzalmas akcentussal, de valami hazait hallanak, pláne, hogy elég sok ázsiai vevőnk volt akkoriban. Kérdeztem is tőle, hogy honnan tudja, hog ymely országból való, mire ő csak habogott, hogy hát már évek óta, meg minden. Valszeg nem kellett volna megkérdeznem, mert alig 30 perc múlva betévedt japánnak kezdte a kínai köszönést - hát volt is belőle ne sértegess, persze angolul.
Kettő, csipkebokor vessző!
