Új hozzászólás Aktív témák

• Frakk tag

  #248

  #246 #65675776

  2005-05-27 19:14:06

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Frakk

  tag

  #246 #65675776

  #246 #65675776

  A mai rakéták közelségi gyújtója adaotív: figyelembe veszi a megközelítés irányát, sebességét és ezalapján határozza meg a robbantás pillanatát. Tipikusan úgy vannak programozva, hogy a fö törzstartály és a hajtóművek (ezek kb a gép kellős közepe táján vannak) környékén robbanjon. Szóval a hosszú gondolkodási idő ''kilőve''. A légvédelmi rakéták 100kg-ot jócskán meghaladó tömegű harcirésze akár 150m-ről is képes végzetes sérülést okozni!
  Miért csak közeli indításnál lenne értelme? Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés. Egyébként vitatkozhatsz, A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény. Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked. Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.
  Az IR rakéták már csak nevükben IR-ek! Pontosabb lenne az IR-UV megnevezés, mivel mindkét tartományban érzékelnek. Ennek leginkább a zavarótöltetek megkülönböztetésében van jelentőssége, bár a mai eszközök sugároznak ebben a tartományban is. Szintén fontos zavarvédelmi eljárás a céljelek mozgásának elemzése. Ezzel szinte 100% megbízhatósággal kiszűrhetőek például a MiG-29 felfelé kilőtt, majd visszahulló töltetei!

  ''Ha megközelíti a célt manővereznie kell, ott is számít a túlterhelés.''
  
  Igen, de ha már távolról repül a cél felé, akkor folyamatosan a várható találkozási pont felé igyekszik, közeli kilövésnél viszont nem biztos, hogy épp arra indul.
  
  ''A többszörös túlterhelésigény a nagyobb sebességű rakéta esetén tény.''
  
  Már mért lenne tény? Azért mert te azt mondtad?
  Egyébként azt el tudom hinni, hogy a találathoz valamivel nagyobb terhelésre van szüksége a rakétának, a célpontnál, akkor is, ha távolról lőtték ki. De a fizikai magyarázat biztos, hogy nem az amit te írtál (lásd számolás, ahol 200g jött ki, ha szerinted ez a végeredmény nem helyes, mutasd meg hol a hiba a számolásban. De nehogy azt mond nekem, hogy egy 8g-vel manőverező gép lelőhetetlen.)
  Szerintem, ha ez igaz, akkor az csakis azzal magyarázható, hogy a rakéta némi laggal reagál a célpont irányváltoztatásaira, és akkor már valamivel nagyobb terhelést kell produkálnia. És persze minnél nagyobb a sebességkülönbség a repi és a rakéta között, annál nagyobb gond ez a késedelem.
  
  ''Talán dobj egy e-mail-t az Aranysas szerkesztőségébe, ott elismert szakemberek dolgoznak (ellentétben mondjuk az Aero Magazinnal). Ha nekik sem hiszel megteheted ugyanezt a HT szerkesztőségénél is, ott mérnök tisztek fognak válaszolni neked.''
  
  Érdekes téma, de azért ennyire nem izgat. Emailezzél te, ha annyira be akarod bizonyítani az igazadat.
  
  ''Bár gondolom neked csak és kizárólag a fizikatanárod véleménye mérvadó.''
  
  Amiről most beszélsz, annak semmi köze a fizika tanáromhoz. Ő akkor jött szóba, amikor ontottad a baromságot a körmozgásról. És bocs, hogy az ő véleménye többet ér számomra mint a tiéd, de szerintem ezen nem kéne ennyire kiakadnod.
  
  
  ''Egyébként vitatkozhatsz''
  
  Azér lássuk be, a fizika nekem megy jobban
  
  

Új hozzászólás Aktív témák