A Horthy-időszaknak nincs helye a mai közbeszédben. Nagy adóssága a társadalomnak, h illő módon feldolgozza azt a korszakot. Nincs semmi pozitívuma, egyfajta visszarendeződés volt és pontosan előrevetítette azt a szomorú végkifejletet, ahová a lovas tengerész az országot kormányozta.
Ha már irodalmi topik, itt van egy kis adalék a fehér terror kapcsán Trianonról: [link]
A fenti linken említett Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolásáról ez volt a véleménye a kormányzónak: „egy, a Népszavában megjelenésre szánt cikk kefelevonatát a cenzúráról átküldték a fővezérség Gellért szállóbeli szállására, ahol egy esti társaság előtt, amelyben a fővezér is jelen volt, felolvasták. Általános megbotránkozást keltett, többen a vezérkar tagjai közül megjegyezték, hogy a gaz Somogyi Bélát a Dunába kell tenni. Horthy Miklós fővezér úr azután e kijelentéssel bontott asztalt: Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni! Nemes verseny indult meg e kijelentésre a Prónay- és az Ostenburg különítmények között.” Ez utóbbi előnyhöz jutott, mert a fővezérségtől szép új gépkocsit kapott." [link]

“Don’t shoot, I’m Globish.”