Azért ne feledjük, hogy a foszforos plazmák teljesen más technológiára épültek. Maga a beégés fizikai folyamata és az elektronika is nagyban különbözik. Egy hasonlóság van, az pedig az egyedi pixelek inhomogén öregedése.

Meglehet, hogy a legújabb plazmák már védettek voltak ezellen, és/vagy inkább rövid idő alatt ghostingoltak de a folyamat visszafordítható volt.

Mindenesetre a lényeg az egyedi pixelek fényerején van. Gondoljunk bele 4K-nyi LED sor fényerejét, színhűségét kell teljesen homogén szinten tartani elektronikailag. Ez óriási kihívás. Szerintem főleg ezek az elhangolódások (image retention) korrigálhatóan a komp ciklus által.
Viszont a kumulatív beégést szerintem ez nem tudja kivédeni, mert egyszerűen az anyag elfogy azon a területen, hiába húzná utána a fényerőt. Mert az még oké, hogy egy pixel counter számolná mennyit, milyen intenzitással mennek a pixelek, és utánahúzná, csak ezt nehéz modellezni. Ráadásul ha utánahúzod, az x%-ban lebomlott anyag még több terhelést kap és gyorsabban degradálódik.

Szóval az elektronika sem tud mindenre megoldást, ezt csak a kémiailag stabilabb OLED anyagok tudják megoldani. A fehér fényt különböző kémiai trükkökkel is elő lehet állítani, hogy minél kevesebb kék OLED komponens kelljen bele. Ezért lenne jó a quantum dot réteg még bele, azzal pont át lehet alakítani egyes hullámhosszú fényt hatékonyan egy másikba. + lehetne QOLED-nek hívni