Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Vérboci
    addikt

    Biztos, hogy 100 fok fölött van. Láncreakció nélkül, a kiégett kazetták, sértetlenül olyan ~300 °C-ig melegszenek, ez a hasadványhő, amit már nem a láncreakció okoz, hanem a radioaktív hasadványok bomlása. Ezért kell több évet pihentetni őket víz alatt, majd mehetnek a száraz tárolókba.
    Saccolni tudom, hogy mekkora hőmérsékletek lehetnek egy ilyen corium halomban, lehetséges az 1000 °C is, ahol a víz már bomlani képes oxigénre és hidrogénre. Ez valóban durranhat, de azt erősen kétlem, hogy akkora mennyiségben tudna keletkezni a H, hogy ez komolyabb problémát okozzon. Gondolom az egész mérést azért csinálták, hogy a neutronfluxus alapján meg tudják mondani, milyen heves a láncreakció és így mennyi hő, abból meg mennyi hidrogén képződik.
    Olvastam valahol, hogy bórozni akarják ezt a halmot, ami elnyeli a hasadási neutronokat és így a hőtermelést is visszafogja.

    Így egy közérthető összefoglaló: A csernobili újrakritikusság kérdése – nem jó, de nem is tragikus

    Edit: elolvastam a professzorúr írását, és én egy annyit tennék még hozzá a neutronfluxus növekedését az is okozhatja, hogy szárad minden a kórium körül. A víz nem csak moderál, de árnyékol is, ha a beton lassan kiszárad, nagyobb neutron áteresztő képessége is lesz, meg minden másnak is, ergo könnyebben eljutnak a neutronok a detektorokig, hibába csökken a forrásuk. Tehát én abból, hogy a detektorokon nagyobb fluxust mérnek, nem következtetnék arra, hogy a kórium halomban is nő a flux, sőt mi több, az egész folyamattal (száradás) ellentétes lenne ez az állítás.

    10 éve nem olvastam az off topikban ilyen érdekfeszítő dolgot és ezt komolyan mondom.
    (akkor is csak azért, mert én írtam be valamit :D)
    Köszönöm a szíves tájékoztatást.

    @Spet: Nem rettegtem, nem azért kérdeztem rá, hanem mert érdekelt és ritkán ülök egy (két) asztalnál atomenergetikai mérnökkel :)

Új hozzászólás Aktív témák